A kelet-európai NATO hadgyakorlatra és az ukrán terrorellenes hadműveletre Oroszország hadgyakorlattal reagál, jelentette be tegnap az orosz védelmi miniszter. Az erőszak alkalmazása Délkelet-Ukrajnában aggodalomra ad okot, és Oroszország "kénytelen reagálni" ezekre az eseményekre, mondta a tárcavezető.
Ugyanis öt halálos áldozata volt az ukrán hadsereg Donyeck megyei Szlovjanszknál történt közbelépésének. Az orosz és uniós figyelmeztetés után Kijev leállította a hadműveletet, az orosz katonai beavatkozás veszélyére hivatkozva.
Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő szerint a hidegháború már tény, és akárcsak a legsötétebb időkben ezúttal is a helyettesek vívják. Állítja: az orosz-amerikai közvetlen szembenállás és katonai konfliktus ugyanis lehetetlen, mert két atomhatalom nem tud háborút vívni, ezért a helyettesekre hárul a feladat. Ők pedig ezúttal Ukrajna és az oroszpárti erők.
Nógrádi hangsúlyozta azonban, hogy ebben a helyettes háborúban mindkét fél rendkívül komoly külső segítséget kap. Az Ukrajna számára érkező támogatás leglátványosabb eleme az, hogy az elmúlt napokban a NATO-t gyakorlatilag áttelepítették keletre, az Európában lévő 67 ezer amerikai katona egy részét keletre viszik.
Csak szerdán háromszor 500 amerikai katonát átdobtak a balti államokba, 500-at pedig Lengyelországba. Az amerikaiak a különleges felderítő gépekből, az AVACS -ból telepítettek Romániába és Lengyelországba, papíron azért, hogy Ukrajnát figyeljék, valóságban az orosz-ukrán határt és az orosz csapatmozgások ellenőrzésére.
A biztonságpolitikai szakértő szavaiból kitűnik, hogy mindkét oldalon kemény mögöttes érdekek fedezhetők fel. Az Egyesült Államok stratégiája az, hogy Oroszországot minden áron vissza kell szorítani keletre.
Az orosz stratégia nyilván ennek ellentéte- bármi áron megszerezni a befolyást Ukrajna fölött, a jelenlegi ukrán vezetést szétzilálni, és bármi áron destabilizálni Ukrajnát mindaddig, míg Oroszországgal szemben ellenséges. Ugyanis az orosz cél, az eurázsiai unió Ukrajna nélkül értelmetlen és megvalósíthatatlan.
Nógrádi mégsem hiszi, hogy a hidegháború világháborúvá nőheti ki magát, mert ez senkinek nem áll érdekében pillanatnyilag. Véleménye szerint a kelet-ukrajnai területek megszállása és leválasztás nem segítik az orosz stratégiai célokat, ezért nem valószínű, hogy az orosz hadsereg bevonul Ukrajnába, ám ha túl sok orosz hal meg, ha folytatódik az ukrán hadsereg fellépése, akkor Putyinra rendkívül komoly belső nyomás nehezedik.
Az Európai Unió álláspontja megosztott a kérdésben. A francia és brit álláspont inkább az amerikaihoz áll közelebb, a szigorúbb Oroszország ellenes szankciókat támogat, Németország viszont nem. Érthető módon, hiszen egyedül többet fektetett be Oroszországba, mint az USA, Németországban 300 ezer munkahelyet biztosít az Oroszországba menő export, s több mint 6 ezer orosz cégnek van kirendeltsége Németországban.
Vélhetően a német kiútkeresésnke tulajdonítható az is, hogy Angela Merkel május 8-ra Berlibe hívta Orbán Viktort az ukrán válság kapcsán. Nógrádi szerint Merkel menteni próbálja a menthetőt, elfogadható megoldást keres. Nyilvánvalóan szövetségest is, hiszen amint a szakértő is hangsúlyozta, Magyarország rendkívül kényes helyzetben van.
Magyarország számára Oroszország stratégiai partner, Ukrajna viszont szomszédos ország, ahol 150 ezer magyar él. Éppen ezért Budapestnek rendkívül óvatosan kell politizálnia.