Az MSZP kapta a nemzetbiztonsági bizottságot

Megegyeztek a pártok az új parlamenti bizottsági struktúráról: ennek értelmében tizenöt testület alakul majd, amelyből tízet vezethetnek a kormánypártok, ötöt az ellenzék - jelentette be a fideszes Rogán Antal az új Országgyűlés megalakulását előkészítő megbeszélések pénteki fordulója után.

A politikus a zárt ajtók mögött tartott négyórás egyeztetést követően újságírók előtt kifejtette: a nemzetbiztonsági bizottság elnöki posztját - amelyre korábban az MSZP és a Jobbik is jelezte igényét - a szocialisták kapták, csakúgy, mint a költségvetési bizottságét.

A Jobbik is két testületet vezethet majd, a kulturális, valamint a vállalkozásfejlesztési bizottságot. Utóbbi eredetileg nem szerepelt a Fidesz által javasolt 14 testület között, végül azonban ezt is felvették az állandó bizottságok közé - tájékoztatott a kormánypárt képviselője, hozzátéve, hogy ez a testület lesz illetékes munkahelyteremtéssel összefüggő kérdésekben is.

A fenntartható fejlődés bizottságának LMP-s elnöke lesz.

Mesterházy: elfogadható

Az MSZP elfogadhatónak tartja a parlament alakuló ülését előkészítő egyeztetésen létrejött bizottsági struktúrát - mondta Mesterházy Attila, a párt elnöke pénteken a több mint négyórás egyeztetés után újságíróknak. Ismertetése szerint az MSZP egy parlamenti alelnöki, két jegyzői és egy Interparlamentáris Unió alelnöki posztot kap, emellett a szocialista párt adja a nemzetbiztonsági, illetve a költségvetési bizottság elnökét. Arra a kérdésre, milyen szempontok alapján kapták meg a nemzetbiztonsági bizottság vezetését, Mesterházy Attila közölte, azt gondolják, hogy egyrészt törvényi előírás, másrészt szokásjog is, hogy a legnagyobb ellenzéki frakció vezeti ezt a testületet. Beszélt arról is, hogy a tanácskozáson elhangzott olyan mondat, ami azt erősíti, továbbra is heti ülésezés lesz.

A többi bizottsági elnöki posztra a kormánypártok delegálnak képviselőt - közölte Rogán Antal. Így fideszes vagy KDNP-s elnöke lesz a törvényalkotási, a mentelmi, az igazságügyi, a külügyi, az európai ügyi, a honvédelmi és rendészeti, valamint a nemzeti összetartozás bizottságának, továbbá a gazdasági, a mezőgazdasági, valamint az egészségügyi, szociális és családpolitikai ügyekkel foglalkozó népjóléti testületnek.

Így alakult ki a 15 állandó bizottság, amely öttel kevesebb, mint az elmúlt ciklusban.

Tájékoztatása szerint a parlamenti frakciót alakító pártok között megegyezés született a bizottsági alelnökök számáról és a testületek létszámáról is. "A kormánypártok mértéktartóan és gálánsan jártak el. Az ellenzéki frakciók jóval a létszámarányukon felül részesülnek a bizottsági helyekből és a bizottsági tisztségekből" - fogalmazott.

Rogán Antal - aki az elmúlt ciklus második felében a nagyobbik kormánypárt parlamenti képviselőcsoportjának vezetője volt - az előkészítő megbeszélést úgy értékelte, hogy "soha ilyen sikeres és eredményes tárgyalást nem sikerült ilyen rövid alatt lefolytatni a parlament alakulásáról".

Mindezek alapján kijelentette: az Országgyűlés akár már a május 6-ai alakuló ülésen felállíthatja az új bizottsági struktúrát.

Hozzátette, a frakciók május 5-én késő délután ülnek majd össze, hogy a bizottsági struktúrán "átvezessék" a személyi javaslatokat is.

Arra a kérdésre, nem gondolja-e visszásnak, hogy a Jobbik kapja a kulturális bizottság vezetését, Rogán Antal azt válaszolta: a választók döntéseit minden alkalommal tudomásul kell venni. A kulturális bizottság "tiszti karában" pedig éppúgy jelen lesznek a kormánypártok - két taggal -, mint az MSZP és az LMP is - mondta.

A jobbikos Sneider Tamás parlamenti alelnöki jelöltségét firtató felvetésre úgy reagált: személyi kérdésekről még nem esett szó, most a struktúráról egyeztek meg. Hozzátette, személyi kérdésekben akkor fog állást foglalni, amikor a frakciók írásban leteszik az asztalra a javaslatokat.

A nemzetbiztonsági bizottság elnöki posztjáról szólva közölte, a vita az ellenzéki pártok között volt. Ismertetése szerint hat bizottságot ajánlottak fel, hogy abból ötnek lehet ellenzéki elnöke. Mint mondta, megvárták, amíg a vita véget ért, de alapvetően arra kérte őket, állítsák sorrendbe, hogy melyik testület vezetését szeretnék.

Ez egy kompromisszum - értékelte az új struktúra kialakítását. Emlékeztetett: eddig az volt a szokás, hogy a legnagyobb ellenzéki frakció adja a nemzetbiztonsági bizottság elnökét, és örül neki, hogy ez ezután is így marad.

Arra a kérdésre, hogy a kormányalakítás előtt lesz-e lehetőség napirend előtti felszólalásokra, Rogán Antal azt mondta, ebben vita alakult ki, és csodálkozik azon, hogy az LMP és a Jobbik frakciója egy 24 éve töretlen hagyományt meg akar szakítani. Ez önmagában a megegyezésnek nem akadálya - jegyezte meg.

MSZP: provokáció Sneider Tamás parlamenti alelnöki jelölése

A szocialista Ujhelyi István szerint az egész ország szégyene lesz, ha egy olyan "fasisztoid múlttal" rendelkező ember, mint a jobbikos Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke lehet.

"Ne engedjünk a Jobbik tudatos politikai provokációjának!" - szólított fel az Országgyűlés leköszönő MSZP-s alelnöke pénteken közleményben kifogásolva, hogy a Jobbik Sneider Tamást jelöli a Ház egyik alelnökének.
Ujhelyi István megjegyezte, a rendszerváltás óta a parlamenti pártok mindig tiszteletben tartották egymás jogát az országgyűlési tisztségekre való jelöléshez, "jelen esetben azonban egy demokrata nem maradhat szótlan".
Azt írta: Sneider Tamás a kilencvenes évek elején egy vállaltan skinhead mozgalom, az egri Nemzeti Ifjak Egyesületének volt a vezetője. A sajtóban megjelent információk szerint az egykoron még "Roy" néven ismert bandavezérrel szemben vádat is emeltek, miután "leütött" egy roma férfit - fűzte hozzá.

A szocialista politikus arra kérte Kövér László házelnököt, hogy vesse latba tekintélyét és befolyását mind a Fidesz vezető politikusaként, mind pedig az Országgyűlés elnökeként azért, "hogy a magyar törvényhozás, és ezáltal Magyarország méltóságán folt ne essen".
"Nem csak Kövér László és a Fidesz, de a teljes magyar parlament és Magyarország szégyene lesz, ha ilyen erőszakos, fasisztoid múlttal valaki a magyar állam hitelesített vezetője lehet" - fogalmazott Ujhelyi István.
Vona Gábor, a Jobbik elnöke pénteken azt mondta: Sneider Tamást azért jelölik az Országgyűlés alelnöki tisztjére, mert az előző ciklusban a szociális és családügyi bizottság elnökeként bizonyított, a jobb- és baloldali tagok is elégedettek voltak a munkájával.