Előfizetés

Csányi: károkozás volt a végtörlesztés

Publikálás dátuma
2014.04.26. 07:18
Csányi Sándor: Újabb bankokat vehet az OTP FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Az elmúlt négy év legkárosabb gazdasági intézkedése a végtörlesztés volt - fejtette ki az OTP Bank tegnapi közgyűlésén Csányi Sándor. A pénzintézet elnök-vezérigazgatója szerint az árfolyamgát azonban hasznos és jó, a devizahitelesek ne nagyon reménykedjenek ennél kedvezőbb törlesztési lehetőségben.

A közgyűlésen Csányi ismertette a tavalyi eredményeket: eszerint a bankcsoport 64 milliárd forintos adózás utáni nyereséggel zárt, ennek kétharmadát osztják vissza a részvényeseknek, ez 145 forintos osztalékot jelent.

A bank ennél jobb eredményt is elérhetett volna, de a nyereség több mint felét felemésztette a bankadó, a tranzakciós illeték, az ukrán leánybanki veszteségek és az emlékezetes GVH bírság. Az OTP Bank részesedése a magyar piacon 27 százalékos. Az ukrán válság a bank szempontjából sem ért még véget: a tegnap bejelentett adatok szerint az idei első negyedévben 678,4 millió hrivnya vagyis jelenlegi árfolyamon 13,4 milliárd forintos veszteséget termelt az ukrán OTP.

Magyarországon is tárgyalunk bankvásárlásról - felelte részvényesi kérdésre Csányi Sándor. Egy másik országban, ahol kisebb az OTP piaci részesedése, hamarosan sikerülhet egy akvizíció. Az MKB Banknak hamarosan ki kell vonulnia a magyar piacra, vevőesélyesként többen az OTP-t emlegették. Bár az MKB nevét a tegnapi közgyűlésen Csányi nem említette, az MNB már küldött jelzéseket, hogy nem örülne, ha nagybank vásárolna nagybankot a magyar piacon.

Ha nem az OTP veszi meg, akkor előfordulhat, hogy az államnak kell konszolidálnia - tette hozzá Csányi, ismét utalva rá, hogy van olyan szereplő a magyar piacon, amely már határozott a kivonulásról. Ez esetben vagy be kell zárni a bankot, vagy valakinek át kell vennie az eszközöket. Csányi ugyanakkor hozzátette: ez nem jelent csődöt, azt a tulajdonosok sem engedhetik meg maguknak.

A bank egyúttal bejelentette a Budapesti Értéktőzsde honlapján az új vezető tisztségviselőit: Becsei András lett az OTP Jelzálogbank Zrt. vezérigazgatója, Kovács Antal pedig az igazgatóság elnöke. Gyuris Dániel, korábbi vezérigazgató-helyettes április 15-én jelentette be, hogy közös megegyezéssel megszüntetik munkaviszonyát.

Botrányos „biztonság” a MODEM-ben

Tragikus biztonsági helyzet jellemezhette a debreceni MODEM kiállítóhelyet, hiszen százmilliós érték tűnt el, ami az intézmény szerint „nem biztos, hogy lopás”. Egy bűnügyi szakember szerint további ügyek is napvilágra kerülhetnek egy alapos nyomozás során.

Elképzelhető, hogy letörölték már a biztonsági kamerák azon felvételeit, amelyek tanúsíthatnák, hogyan tűnt el két értékes kép a debreceni MODEM-ből – értesült a Népszava. Mint arról beszámoltunk, ellopták Csontváry Kosztka Tivadar és Nemes Lampérth József egy-egy alkotását, amelyek együttes értéke több mint százmillió forint.

Lapunknak egy korábban vezető beosztású bűnügyi vezető arról beszélt, hogy feltehetően súlyos mulasztások terhelik a kiállítóhely biztonsági szolgálatát. Mint a neve nyilvánosságától eltekintő szakember fogalmazott, minden ilyen – bár leginkább kevésbé súlyos – eset felderítése során az szokott kiderülni, hogy a rendszerben komoly hibák lehetnek, és további jogsértések is napvilágra kerülhetnek.Véleménye szerint elképzelhető, hogy a szabályok rossz ismerete, esetleg a „nincs itt semmi baj” hamis érzete könnyelművé tette az őrséget.

A szakember úgy véli, minden biztonsági felvételt meg kell őrizni két ellenőrizhető esemény, időpont – például a leltárok, ellenőrzések - között. Fontos lenne annak megállapítása is, hogy ki, mikor, milyen körülmények között látta az eltűnt alkotásokat. Ki férhetett hozzájuk, volt-e lehetőségük a képek kicsempészésre. Az egykori rendőr alezredes szinte biztosra veszi, hogy szakemberek – muzeológusok, művészettörténészek – inkább a karjukat vágnák le, semhogy egy gyűjteményt megkárosítsanak. Az elkövetői körben alacsonyan képzett, rosszul fizetett, befolyásolható alkalmazottakat kell keresni, és nem kizárt, hogy további lopások is történhettek. Fontos lenne kideríteni, hogy miért éppen ezt a két képet akarhatta megszerezni valaki – ebben a műkincspiac szakembereit is érdemes megkeresni.

Antal Péter, az Antal-Lusztig gyűjtemény örököse-tulajdonosa – ő adta kölcsön térítésmentesen az önkormányzatnak a kollekciót -, lapunknak elmondta: a bűncselekmény felfedezése óta őt az önkormányzat meg sem kereste. Arról is beszélt, hogy a városvezetéssel kötött tízéves szerződés egy részét nem is teljesítette az önkormányzat. Amint fogalmazott, vállalták, hogy a gyűjtemény katalogizálását határidőre elkészítik.

Ez elmaradt, de, hogy jóhiszeműségét bizonyítsa, és ne kényszerítse szerződésszegés miatt perbe Debrecent, elfogadta, hogy a testület 2015. januárjára ígérte a katalógust. „Megeszem a kalapom, ha addigra elkészül” – mondta Antal Péter, aki hozzátette, hogy a szerződés szerint a művészettörténet legkiválóbb szakembereit kérik fel a gyűjtemény rendszerezésére, de tudomása szerint még egyetlen szakembert sem kerestek meg a feladattal.

Az ügyvédként működő tulajdonos megerősítette: két hete kereste meg őt a MODEM egyik szakembere, azzal hogy „baj van”. Megkérték, hogy engedélyezze a saját raktárai ellenőrzését, hátha ott lapulnak a keresett képek. A vizsgálat azonban negatív eredménnyel zárult. A bűntény felfedezése óta szinte semmilyen tájékoztatást nem kapott a tulajdonos, aki erről így beszélt lapunknak: „mintha nem egy érdekkörben mozognánk”. Holott ő Debrecen városát partnernek, és nem „ellenségnek” tekinti.

Megszólalt az eltűnt műalkotások ügyében Kukla Krisztián, a debreceni MODEM igazgatója – írta a vagy.hu, a debreceni ügyekben legtájékozottabb hírportál. Az intézmény vezetője közölte, tény, hogy eltűnt a két kép a múzeum raktárából, de nem tudni, hogy lopás történt-e. Ez meglehetősen talányos, és nehezen értelmezhető megfogalmazás. Kukla Krisztián azt is elmondta: a műtárgyraktárban nagy ugyan a forgalom, de szigorú biztonsági szabályok és a kamerás rendszer miatt „mindenkiről tudnak, aki valaha is ott járt”.

Az intézmény közleménye szerint „az önkormányzat a MODEM vonatkozásában teljes körű vagyonbiztosítással és általános felelősségbiztosítással rendelkezik”. Emiatt a városban elterjedt a hír, hogy lehetséges: az önkormányzat valójában nem is kötött biztosítást az Antall-Lusztig gyűjteményre. Hiszen a vagyon-, és felelősségbiztosítás épületkárokra, illetve károkozásra vonatkozik, a letéti biztosítást nem említi. Debrecen önkormányzata a hírek kapcsán tegnap azt közölte, hogy a gyűjteményre is rendelkezik biztosítással, de részleteket nem közölt. A rendőrség nem adott újabb tájékoztatást az esetről.

Botrányos „biztonság” a MODEM-ben

Tragikus biztonsági helyzet jellemezhette a debreceni MODEM kiállítóhelyet, hiszen százmilliós érték tűnt el, ami az intézmény szerint „nem biztos, hogy lopás”. Egy bűnügyi szakember szerint további ügyek is napvilágra kerülhetnek egy alapos nyomozás során.

Elképzelhető, hogy letörölték már a biztonsági kamerák azon felvételeit, amelyek tanúsíthatnák, hogyan tűnt el két értékes kép a debreceni MODEM-ből – értesült a Népszava. Mint arról beszámoltunk, ellopták Csontváry Kosztka Tivadar és Nemes Lampérth József egy-egy alkotását, amelyek együttes értéke több mint százmillió forint.

Lapunknak egy korábban vezető beosztású bűnügyi vezető arról beszélt, hogy feltehetően súlyos mulasztások terhelik a kiállítóhely biztonsági szolgálatát. Mint a neve nyilvánosságától eltekintő szakember fogalmazott, minden ilyen – bár leginkább kevésbé súlyos – eset felderítése során az szokott kiderülni, hogy a rendszerben komoly hibák lehetnek, és további jogsértések is napvilágra kerülhetnek.Véleménye szerint elképzelhető, hogy a szabályok rossz ismerete, esetleg a „nincs itt semmi baj” hamis érzete könnyelművé tette az őrséget.

A szakember úgy véli, minden biztonsági felvételt meg kell őrizni két ellenőrizhető esemény, időpont – például a leltárok, ellenőrzések - között. Fontos lenne annak megállapítása is, hogy ki, mikor, milyen körülmények között látta az eltűnt alkotásokat. Ki férhetett hozzájuk, volt-e lehetőségük a képek kicsempészésre. Az egykori rendőr alezredes szinte biztosra veszi, hogy szakemberek – muzeológusok, művészettörténészek – inkább a karjukat vágnák le, semhogy egy gyűjteményt megkárosítsanak. Az elkövetői körben alacsonyan képzett, rosszul fizetett, befolyásolható alkalmazottakat kell keresni, és nem kizárt, hogy további lopások is történhettek. Fontos lenne kideríteni, hogy miért éppen ezt a két képet akarhatta megszerezni valaki – ebben a műkincspiac szakembereit is érdemes megkeresni.

Antal Péter, az Antal-Lusztig gyűjtemény örököse-tulajdonosa – ő adta kölcsön térítésmentesen az önkormányzatnak a kollekciót -, lapunknak elmondta: a bűncselekmény felfedezése óta őt az önkormányzat meg sem kereste. Arról is beszélt, hogy a városvezetéssel kötött tízéves szerződés egy részét nem is teljesítette az önkormányzat. Amint fogalmazott, vállalták, hogy a gyűjtemény katalogizálását határidőre elkészítik.

Ez elmaradt, de, hogy jóhiszeműségét bizonyítsa, és ne kényszerítse szerződésszegés miatt perbe Debrecent, elfogadta, hogy a testület 2015. januárjára ígérte a katalógust. „Megeszem a kalapom, ha addigra elkészül” – mondta Antal Péter, aki hozzátette, hogy a szerződés szerint a művészettörténet legkiválóbb szakembereit kérik fel a gyűjtemény rendszerezésére, de tudomása szerint még egyetlen szakembert sem kerestek meg a feladattal.

Az ügyvédként működő tulajdonos megerősítette: két hete kereste meg őt a MODEM egyik szakembere, azzal hogy „baj van”. Megkérték, hogy engedélyezze a saját raktárai ellenőrzését, hátha ott lapulnak a keresett képek. A vizsgálat azonban negatív eredménnyel zárult. A bűntény felfedezése óta szinte semmilyen tájékoztatást nem kapott a tulajdonos, aki erről így beszélt lapunknak: „mintha nem egy érdekkörben mozognánk”. Holott ő Debrecen városát partnernek, és nem „ellenségnek” tekinti.

Megszólalt az eltűnt műalkotások ügyében Kukla Krisztián, a debreceni MODEM igazgatója – írta a vagy.hu, a debreceni ügyekben legtájékozottabb hírportál. Az intézmény vezetője közölte, tény, hogy eltűnt a két kép a múzeum raktárából, de nem tudni, hogy lopás történt-e. Ez meglehetősen talányos, és nehezen értelmezhető megfogalmazás. Kukla Krisztián azt is elmondta: a műtárgyraktárban nagy ugyan a forgalom, de szigorú biztonsági szabályok és a kamerás rendszer miatt „mindenkiről tudnak, aki valaha is ott járt”.

Az intézmény közleménye szerint „az önkormányzat a MODEM vonatkozásában teljes körű vagyonbiztosítással és általános felelősségbiztosítással rendelkezik”. Emiatt a városban elterjedt a hír, hogy lehetséges: az önkormányzat valójában nem is kötött biztosítást az Antall-Lusztig gyűjteményre. Hiszen a vagyon-, és felelősségbiztosítás épületkárokra, illetve károkozásra vonatkozik, a letéti biztosítást nem említi. Debrecen önkormányzata a hírek kapcsán tegnap azt közölte, hogy a gyűjteményre is rendelkezik biztosítással, de részleteket nem közölt. A rendőrség nem adott újabb tájékoztatást az esetről.