Pénzünkre hajtanak a kiberbűnözők

Növekszik a felhasználók személyes adatai, valamint a bankszámláján és Bitconinban elhelyezett pénzének megszerzésére irányuló kibertámadások száma - tájékoztatták a Kaspersky Lab orosz kiberbiztonsági vállalat szakemberei Budapesten a sajtó képviselőit.

Az első negyedévben beigazolódott a Kaspersky Lab tavaly decemberben a kibertámadások súlypontjának 2014-es alakulására tett mindhárom előrejelzése: a kiberbűnözők valóban fokozták a magánszféra elleni, valamint a bankszámlákon és Bitcoinban elhelyezett pénzek megszerzésére irányuló igyekezetüket. 

A kiberbűnözők új kártevők kifejlesztésével követték a személyes adatok védelmében az olyan teljes névtelenséget biztosító hálózatokba, mint például a Tor hálózatba menekülő felhasználókat is. (A korábban szinte kizárólag bűnözői csoportok által használt Tor "The Onion Router" hálózat elnevezéséhez híven egy hagyma rétegeihez hasonlítható többrétegű titkosítással fedi el a felhasználó kilétét.)

Stefan Tanase, a Kaspersky Lab globális kutató csoportjának EMEA (Európa, Közel-Kelet és Afrika) térségért felelős vezető kutatója elmondta, hogy az első negyedévben a mobil banki "trójai" kártevő kódok száma közel megduplázódott az előző negyedévihez képest, 1321-ről 2503-ra emelkedett. A tavalyi év végén a Kaspersky Lab által regisztrált mobil kártevők száma 189 626 volt, ami 2014 első negyedévében 58 százalékkal 299 950-re emelkedett.

Az első negyedévben került sor a legnagyobb Bitcoin tőzsde, a MtGox feltörésére is, valamint futótűzszerűen terjedt el egy, a Bitcoin pénztárca fájlok felkutatására és ellopására kifejlesztett rosszindulatú kód is. A három évvel ezelőtti napi 70 ezerrel, azaz másodpercenként egy vírussal szemben a Kaspersky mostanra már napi 300 ezer új rosszindulatú kódot dolgoz fel naponta. Ma már minden három felhasználóból egyet ér valamilyen kibertámadás - mondta Stefan Tanase.

Az Android mobil operációs rendszert célzó fenyegetések aránya meghaladta az összes mobil rosszindulatú alkalmazás 99 százalékát. Stefan Tanase rámutatott, hogy a kiberbűnözők azt támadják előszeretettel, amiből a legtöbb van. Míg a személyi számítógépek esetében a Windows volt, addig a mobil eszközök esetében az Android lett a legtöbbet támadott operációs rendszer. Az Androidos kártevő kódok számának növekedési üteme is hasonlatos a Windowsnál évekkel ezelőtt tapasztaltnak - mutatott rá Stefan Tanase.

Magyarországon - csakúgy, mint a világ többi részén - a felhasználók a rosszindulatú programok és fenyegetések folyamatosan emelkedő hullámával kénytelenek szembesülni. Az idei első három hónapjában a felhasználók negyedét (25,0 százaléka) érintették olyan helyi fenyegetések, amelyek offline eszközökkel - USB meghajtókkal, CD-kkel, DVD-kkel stb. - terjednek. Ebben a tekintetben Magyarország a 154. helyet foglalja el a globális ranglistán.

A Kaspersky Lab az idei első három hónapban 266 ezer 272 internetes rosszindulatú eseményt rögzített magyarországi számítógépeken, a felhasználók 23,1 százalékánál. Ezzel az aránnyal Magyarország a 61. helyen áll a Kaspersky globális web-alapú fenyegetettség listáján. A kiberefenyegetések természetének változásáról szólva Stefan Tanase elmondta, hogy az első ténylegesen fizikai kárt okozó és emberéletet is követelő valódi kiberfegyver, a Stuxnet 2010-es felfedezése óta a rohamos ütemű fejlődés figyelhető meg.

A Kaspersky szakembere kiemelte, hogy míg évekkel ezelőtt kifejezetten a számítógépek védelmével foglalkoztak az olyan számítástechnikai biztonsági vállalatok, mint a Kaspersky is, mostanra a legfontosabb feladattá az ipari infrastruktúra kibertámadásokkal szembeni védelme lépett elő.
    A Stuxnethez hasonlíthatóan veszélyes fenyegetést a Kaspersky 2011-ben egyet, 2012-ben hármat és 2013-ban már hetet fedezett fel. Az ilyen jellegű támadások természetéből arra lehet következtetni, hogy jellemzően állami szponzorok állnak mögöttük. 
    Csökkent az évek során a kiberfegyverek alkalmazásának "belépési költsége" is: míg a Stuxnet mintegy 100 millió dollárba kerülhetett, addig a 2013-ban felfedezett Nettraveler ipari kémprogram kifejlesztése a becslések szerint már alig 500 ezer dollár, az Icefog pedig kevesebb mint 10 ezer dollár lehetett.
    Vladimir Zapolyansky, a Kaspersky Lab globális kutató és elemző részlegének igazgató helyettese a kiberfenyegetések folyamatosan változó természetére való tekintettel a tájékoztatón hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a kibervédelmi eljárásokat képessé kell tenni a még nem regisztrált kártevő kódok felismerésére és azonosítására is. 
    Elmondta, hogy ezek a védelmi eljárások mér léteznek a legnevesebb informatikai piackutató vállalatok, a Gartner, a Forrester és az IDC által készített felmérésekben a legjobbnak bizonyult kiberbiztonsági vállalatok kínálatában.

Szerző

Növekvő közmunka, foglalkoztatás

Ez év első negyedévében 4 millió 78 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma, 261 ezer fővel több, mint egy évvel korábban - írja közleményében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 60,9 százalékra emelkedett. 

A vizsgált időszakban a foglalkoztatottak 4 millió 78 ezer fős létszáma 6,8 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A foglalkoztatottak közül 4 millió 50 ezren voltak 15–64 évesek, az őket jellemző foglalkoztatási arány 60,9 százalék volt, 4,3 százalékponttal magasabb, mint a 2013 első negyedévi. 2014. január–márciusban a 15–64 éves férfiak közül 2 millió 189 ezren voltak foglalkoztatottak, foglalkoztatási rátájuk 5,5 százalékponttal, 67 százalékra nőtt. A 15–64 éves foglalkoztatott nők száma 1 millió 861 ezer fő volt, esetükben a foglalkoztatási ráta értéke 3,3 százalékponttal 55,1 százalékra javult.

A 15–24 éves korosztályból 253 ezren voltak foglalkoztatottak, 22,5 százalékos foglalkoztatási rátájuk 4,2 százalékponttal volt több, mint 2013 január–márciusában. A legjobb munkavállalási korú, 25–54 éves és az 55–64 éves foglalkoztatottak száma is nőtt, előbbiek foglalkoztatási rátája 4,5 százalékponttal, 77,9 százalékra, utóbbiaké pedig 3,2 százalékponttal, 40,4 százalékra emelkedett.

A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája mind a hét régióban emelkedett. Munkaerő-piaci szempontból a legkedvezőtlenebb helyzetben lévő régiók – Észak-Alföld és Észak-Magyarország – foglalkoztatási rátái nőttek a legjelentősebben (6,6, illetve 6,3 százalékponttal) 2013 azonos időszakához viszonyítva, de e térségeket még így is alacsony szintű (56,4, valamint 55,4 százalék) foglalkoztatás jellemezte. A foglalkoztatási ráta Nyugat-Dunántúlon és Közép-Magyarországon volt a legmagasabb, 65,7, illetve 65,2 százalék. Szakértők rámutatnak, hogy Észak-Kelet-Magyarország jobb adata annak köszönhető, hogy a közfoglalkoztatotti létszámot a téli időszakra - a választások előtt - felduzzasztották.

Más adatok is ugyanezt támasztják alá, ahogy arra rámutat az Mfor.hu: egyrészt a legfeljebb alapfokkal rendelkezők, illetve az érettségi nélküli középfokú végzettségűek körében nőtt arányaiban legjobban a foglalkoztatottak száma. Másfelelől pedig a közszolgáltatások területén 6,8 százalékos volt a foglalkoztatás bővülésének mérteke. Az ugyanakkor mindenképp kiemelendő, hogy már az ipar, illetve a piaci szolgáltatások is képesek hozzájárulni a dolgozók számának növeléséhez - jegyzi meg a portál.

Szerző

Csányi: károkozás volt a végtörlesztés

Publikálás dátuma
2014.04.26. 07:18
Csányi Sándor: Újabb bankokat vehet az OTP FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Az elmúlt négy év legkárosabb gazdasági intézkedése a végtörlesztés volt - fejtette ki az OTP Bank tegnapi közgyűlésén Csányi Sándor. A pénzintézet elnök-vezérigazgatója szerint az árfolyamgát azonban hasznos és jó, a devizahitelesek ne nagyon reménykedjenek ennél kedvezőbb törlesztési lehetőségben.

A közgyűlésen Csányi ismertette a tavalyi eredményeket: eszerint a bankcsoport 64 milliárd forintos adózás utáni nyereséggel zárt, ennek kétharmadát osztják vissza a részvényeseknek, ez 145 forintos osztalékot jelent.

A bank ennél jobb eredményt is elérhetett volna, de a nyereség több mint felét felemésztette a bankadó, a tranzakciós illeték, az ukrán leánybanki veszteségek és az emlékezetes GVH bírság. Az OTP Bank részesedése a magyar piacon 27 százalékos. Az ukrán válság a bank szempontjából sem ért még véget: a tegnap bejelentett adatok szerint az idei első negyedévben 678,4 millió hrivnya vagyis jelenlegi árfolyamon 13,4 milliárd forintos veszteséget termelt az ukrán OTP.

Magyarországon is tárgyalunk bankvásárlásról - felelte részvényesi kérdésre Csányi Sándor. Egy másik országban, ahol kisebb az OTP piaci részesedése, hamarosan sikerülhet egy akvizíció. Az MKB Banknak hamarosan ki kell vonulnia a magyar piacra, vevőesélyesként többen az OTP-t emlegették. Bár az MKB nevét a tegnapi közgyűlésen Csányi nem említette, az MNB már küldött jelzéseket, hogy nem örülne, ha nagybank vásárolna nagybankot a magyar piacon.

Ha nem az OTP veszi meg, akkor előfordulhat, hogy az államnak kell konszolidálnia - tette hozzá Csányi, ismét utalva rá, hogy van olyan szereplő a magyar piacon, amely már határozott a kivonulásról. Ez esetben vagy be kell zárni a bankot, vagy valakinek át kell vennie az eszközöket. Csányi ugyanakkor hozzátette: ez nem jelent csődöt, azt a tulajdonosok sem engedhetik meg maguknak.

A bank egyúttal bejelentette a Budapesti Értéktőzsde honlapján az új vezető tisztségviselőit: Becsei András lett az OTP Jelzálogbank Zrt. vezérigazgatója, Kovács Antal pedig az igazgatóság elnöke. Gyuris Dániel, korábbi vezérigazgató-helyettes április 15-én jelentette be, hogy közös megegyezéssel megszüntetik munkaviszonyát.

Szerző