A törvény célkitűzése, hogy a magyar termőföld ne lehessen spekuláció tárgya, és alapvető módon magyar tulajdonban maradjon. Mindemellett a külföldiek földvásárlási moratóriumának megszűnése azt is jelenti, hogy az uniós polgárok - amennyiben megfelelnek a törvényi előírásoknak - ugyanolyan elbírálás alá esnek mintha belföldiek lennének. Ezért ír elő az életbe lépő új földtörvény a magyar termőföld megszerzésére olyan szabályokat, amelyek szavatolják a törvényalkotó alapvető célkitűzését, a magyar termőföld magyar tulajdonban maradását.
A május elsején életbe lépő, de már elfogadott mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényen a kormány némileg változtatna. A VM szerint a földforgalmi jogszabály minimális módosításáról van szó, amelyet az tesz szükségessé, hogy a vidékfejlesztési tárca tudomására jutott: Brüsszelben felmerült, hogy a helyi földbizottságok megválasztása legitimációs gondokat okozhat, ha azokat a helyi földművesek - a helyben földhasználati joggal rendelkező gazdák - képviselői saját maguk közül választják. Ezért volna szükség a jogszabály-módosításra. Ennek egyik lehetséges módja lenne, hogy a helyi földbizottságokat a helyi képviselőtestület választaná meg a helyi gazdák közül. Így a legitimáció egyértelműen biztosított lenne, de a törvényt az Országgyűlésnek kell módosítania.
Korábban írtuk: úgy foglalta az "alaptörvénybe" és tette sarkalatos jogszabállyá a termőfölddel kapcsolatos törvényeket tavaly a fideszes országgyűlési kétharmad, hogy azokból akkor még egy betűt sem írtak le. A többször is elhalasztott majd elfogadott földforgalmi törvény három lépcsőben lép életbe. Az utolsó fokozat május 1-jétől lesz hatályos. Egyáltalán nem mellékesen, a szakma döntő többsége szerint a mezőgazdasági üzemszabályokat és "az integrált mezőgazdasági termelésszervezésre" vonatkozó rendelkezéseket tartalmazó törvényeket a földforgalmi törvénnyel együtt kellett volna megalkotni, de a két előbbinek még a tervezetét sem látta a mai napig senki. Természetesen ezek is minősített többséghez kötött törvények lesznek.
A kormány ígért egy negyedik jogszabályt is, amely az előbbi három jogszabály végrehajtásának részleteit tartalmazza. Ebben a törvényben kívánják a jogalkotók mindazokat az eljárási szabályokat rögzíteni, amelyek nem kétharmadosak, mivel azokat az évek folyamán esetleg változtatni kell majd.
A földforgalmi törvényt már vitája során is számos kritika érte, de a végleges szövegben is számos olyan paragrafus van, amely a mai napig viharokat kavar.
A legfontosabb kifogások között szerepel egyebek mellett, hogy a törvény rendkívül leszűkíti a termőföldvásárlásra jogosultak körét. A jogszabály szerint ugyanis kizárólag úgynevezett földművesek vehetnek földet, de míg ebbe a kategóriába tartozik a szakképzettség nélküli őstermelő is, az agrártársaság agrármérnöke, mint alkalmazott már nem. Eddig a jogi személyeket kivéve, minden magyar állampolgárnak alanyi joga volt földet vásárolni. Most több millió lehetséges vevő köre néhány tízezerre szűkül.
A nagyjából 2 millió földtulajdonos tulajdonának értékét azonban nemcsak a keresleti oldal alapos összezsugorodása csökkenti, hanem az is, hogy nem rendelkezhet szabadon a földjével. Azt csak a május 1-jétől működő - mindmáig ismeretlen összetételű - helyi földbizottságok ajánlásával, a területileg illetékes mezőgazdasági szakigazgatási szerv hozzájárulásával adhatja el. A procedúra alapesetben is több hónapig elhúzódhat.
