Mínusz egy detektív

Már nemcsak a norvég, hanem a spanyol krimivel is megismerkedhet a magyar közönség a Kossuth Kiadó jóvoltából. A budapesti könyvmustrán a Párizsi rejtély argentin szerzője, Pablo De Santis dedikált és mesélt a 19. században játszódó bűnügyi regényéről.

1889-et írunk, a helyszín a párizsi világkiállítás. A jeles eseményre a világ tizenkét leghíresebb detektívje is ellátogat, hogy történeteikkel szórakoztassák a publikumot. Az egyikük viszont rejtélyes módon kizuhan az Eiffel-toronyból. A többi nyomozó elhatározza, utánajár a bűnténynek, hogy ezzel megállítsa a sorozatgyilkost.

A történetben azonban nemcsak a detektívek, hanem segédjeik is fontos szerepet kapnak, sőt az egyiküknek, Sigmundo Salvatriónak a mestere fölébe kell emelkednie, hogy megoldja a talányt. Nem hiába esett De Santis választása Párizsra.

Az író elmondása szerint a szülővárosa, Buenos Aires ugyanis hasonlít a francia fővárosra, amely mindig is ideál, eszménykép volt az argentinok számára.

De az se véletlen, hogy De Santis a regény történetét a 19. század végére helyezte. Az író szerint ez a korszak mozgalmas időszak volt a történelemben, ráadásul ekkor erősödött meg Európában két fontos filozófiai irányzat: a természetfelettivel foglalkozó okkultizmus és a tudomány mindenhatóságát előtérbe helyező pozitivizmus.

Mindez azért fontos a Párizsi rejtély szempontjából, mivel főhőse - meglepő módon - az okkultizmus segítségével jut közelebb a rejtély felfedéséhez. Az argentin író regénye ugyanis bővelkedik jelképekben valamint történeti és irodalmi utalásokban is. Ezért ne lepődjön meg az olvasó, ha a tizenkét detektív Oidipusz királyra és a szfinxre vagy éppen milétoszi Thálészra hivatkozik.

- A világot a maga komplexitásában szeretném megmutatni, de mindezt a legegyszerűbb formában - mondta De Santis lapunknak. A szerző persze nem oktatni akar, számára az irodalom egy játék. Mindezt mesterien űzi, amit jól bizonyít az a tény, hogy a Párizsi rejtély elnyerte a rangos Planeta-Casamérica, valamint az Argentin Irodalmi Akadémia díját is.

Az elismert De Santist nemcsak bölcsész tanulmányai segítették a regényírásban, hanem jártassága az újságírói és a forgatókönyvírói szakmában is. Előbbi a gyorsaságban, utóbbi a jelenetek eleven leírásában vált a javára.

Természetesen a nagy szerzők is hatottak rá: a krimikben termékeny Agatha Christie, a detektívregényekben is utazó Jorge Luis Borges és Friedrich Dürrenmatt, valamint Sherlock Holmes atyja, Sir Arthur Conan Doyle.

Aki pedig már megfejtette a Párizsi rejtélyt, az jövő év márciusában újabb titkok után "nyomozhat". A Kossuth Kiadótól De Santisnak várhatóan még egy regénye jelenik meg magyar fordításban, Gyilkosok és kertek címen.