Tragikomédiába fordul a koronatanú halála

Publikálás dátuma
2014.04.28. 07:10
Az érdi ház: „A hatóság szivattyúzott” FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
Újabb fordulatot vett Welsz Tamásnak, a Simon-ügy koronatanújának rejtélyes halála körül kibontakozó, már eddig is meglehetősen gubancos történet. Legalább is a bulvársajtó hasábjain, mert a rendőrség továbbra sem szólal meg az ügyben. Ha nem volna véresen komoly, ami történt, a szinte napról-napra felbukkanó találgatások akár egy rossz bűnügyi regényből is származhatnának. 

A szakértők azt valószínűsítik, hogy az Egyesült Államokban kivégzésekhez használt méreganyaggal, nátrium-pentotál szérummal végzett magával Welsz Tamás, a Simon-ügy koronatanúja - írta szombaton a Blikk. (Korábban ugyanez a lap még afrikai kígyó- vagy pókméregről cikkezett...)

A lap úgy tudja, a nyomozás adatai szerint Welsz már hónapokkal ezelőtt beszereztetett két kis üvegnyi mérget egy gyógyszerész ismerősével. Az egyiket saját magának, a másikat pedig élettársának, Horthy Andreának. A szerről a lap azt írta: közforgalomban nem vásárolható, orvos sem írhatja fel, tehát illegális forrásból származhat, és Welsz egy-egymillió forintot fizethetett értük a feketepiacon.

Az érzéstelenítőként és altatószerként, igazságszérumként és egyes amerikai tagállamokban kivégzésre használt méregként szolgáló nátrium-pentotál iránt jelentősen felszökött a feketepiaci kereslet, mióta az EU éppen a kivégzések miatt szigorított az anyag forgalmazásának feltételein.

Bár csempészete börtönbüntetést von maga után, az interneten több oldal is tárgyalja a beszerzési lehetőségeket, olyan honlapot is találni, amely a méreg házi elkészítéséhez szükséges, kínai gyártmányú tartályt kínál, megegyezés szerinti áron.A vegyületet tartalmazó üvegcsét a Blikk szerint érdi házának fürdőszobájában rejtette el a vállalkozó.

A lap úgy értesült, hogy a rendőrségi nyomozás megállapította: a Welsz Tamást szállító rendőrségi kocsit kissé lemaradva követte a férfi élettársa. Amikor látta, hogy a kómába esett párjával megáll a rendőrautó, azonnal felhívta egy alkalmazottjukat, akit arra utasította, hogy a fürdőszobában keresse meg az üres méregfiolát, és szabaduljon meg tőle.

Ezt az alkalmazott meg is tette, az udvaron lévő, tíz köbméteres emésztőbe dobta az üveget, amit - miután a hatóság kiszivattyúztatta az emésztőt - meg is találtak a nyomozók.

A Bors szombati száma szerint, miközben Welsz Tamás már több mint egy hónapja halott, még mindig szerepel az Interpol honlapjának körözési listáján, bár munkatársunk vasárnap nem találta az első háromszáz személy között, viszont külön név szerinti keresésre az oldal - a magyar körözöttek között, Horthy Andreával együtt - kiadta fényképes körözésüket.

Szerző

Mesterházy Attila: erős európai szolidaritást!

"Erős demokratikus meggyőződés és erős szolidaritás - ezekhez az értékekhez mi, Európai Szocialisták hűek vagyunk. Az a küldetésünk, hogy ezekhez szervezzünk erős társadalmi támogatottságot országainkban, és többséget Európában" - írta hétvégi blogbejegyzésében Mesterházy Attila. 

Az MSZP elnöke szombaton Victor Ponta román miniszterelnök meghívására Bukarestben vett részt a szociáldemokraták uniós kampánynyitóján. Mint írta, az európai baloldalnak a hétköznapi emberek gondjaira kell válaszokat találnia, miként a jövőben az uniónak is, melynek igazodnia kell az emberek vágyaihoz és szükségleteihez. "Van-e elég munkahely. Van-e tisztességes európai fizetés? Megfizethetőek-e az árak? Fejlődik-e a város, a falu, ahol élnek? Kapnak-e jó oktatást, egészségügyi ellátást? Szabadon tanulhatnak, dolgozhatnak-e itthon, Európában a gyermekeink?" - a pártelnök szerint ezek a legégetőbb kérdések, így a szocialistáknak is ezek jelentenek kihívást. "Ezekre pedig nekünk, európai szocialistáknak megvan a reális, felelős, demokratikus válaszunk. A baloldali válaszunk. Most az a feladatunk, hogy elmondjuk ezeket az embereknek" - üzente Mesterházy.

Kovács igent mondana egy felkérésre

Ha az MSZP-t azzal tudná a legjobban segíteni, hogy elvállalja a szocialista párt elnöki tisztségét, akkor igent mondana egy, a pártból érkező és ott jelentős támogatást élvező felkérésre - mondta lapunknak Kovács László. Az MSZP-t hat éven át vezető politikus, volt külügyminiszter és uniós biztos hozzátette: 2012-ben is azért szeretett volna bent maradni a párt elnökségében, 2014-ben pedig képviselőjelöltként felkerülni a párt országgyűlési vagy EP-listájára, mert úgy gondolta, az MSZP-ben "nem sok embernek van olyan gazdag tapasztalata és széleskörű nemzetközi kapcsolatrendszere", mint neki.

Kovács elmondta: mielőtt a Hír Tv-ben pénteken feltették neki a pártelnöki pozíció elvállalására vonatkozó kérdést, ilyesmi fel sem merült benne, a parlamenti választások megnyerése esetén sem jutott volna eszébe. A súlyos vereség viszont őt is megviselte és gondolkodásra ösztönözte. A politikát mindig szolgálatnak tekintette, most sem a hatalom vagy a pénz motiválja. Szeretne viszont tudásával, tapasztalataival, ismertségével és elismertségével hozzájárulni ahhoz, hogy 2018-ban ne ismétlődjön meg a 2010-es és a 2014-es kudarc. Hozzátette, a kérdés most egyébként nem aktuális.

Először a választási kudarc okait kell feltárni és abból levonni a következtetéseket, azután kerülhet sor a párton belül a teljes körű tisztújításra.

Szerző

Ab előtt a győzteskompenzáció

Publikálás dátuma
2014.04.28. 07:02
FOTÓ: K 2 PRESS
Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul az Együtt-PM, miután a Kúria érdemi vizsgálat nélkül elutasította felülvizsgálati kérelmüket, amelyben az áprilisi országgyűlési választás országos listás eredményének megváltoztatását kérték, a győztesnek járó kompenzáció miatt. Szerintük az Ab érdemben dönthet arról, sértik-e a győztes egyéni jelöltekre leadott szavazatok után országos listáról kiosztott többletmandátumok a szavazatok egyenlő súlya alkotmányos követelményét. Ha az Ab alaptörvény-ellenesnek találja a választójogi törvény idevágó szabályait, meg is semmisítheti azokat, ami kihatna az április 6-i választás listás végeredményére is.

Érdemi vizsgálat nélkül elutasította a Kúria az Együtt-PM felülvizsgálati kérelmét, amiben a szövetség az áprilisi országgyűlési választás országos listás eredményének megváltoztatását kérte, a győztesnek járó kompenzáció miatt. Az Együtt-PM csütörtökön jelentette be, hogy - mivel véleményük szerint a győztes egyéni jelöltekre leadott szavazatok után országos listáról kiosztott többletmandátumok sértik a választójog egyenlőségét - a szövetség az Ab-hoz fordul. Ám ahhoz, hogy az ügy az Ab elé kerülhessen, ki kell meríteniük a választási eljárásban biztosított jogorvoslati lehetőségeket, ezért felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be a Kúriához a választás országos listás eredménye ellen.

Korábban, mint ismert, csak a vesztes egyéni jelöltre leadott voksok számítottak töredékszavazatnak és ezek a jelölt pártjának országos listáját gazdagították. Az új választási rendszerben azonban az első és második helyezett egyéni jelöltekre leadott szavazatok különbsége is töredékszavazatnak minősül, amely felkerül a győztes egyéni jelölt pártjának országos listájára és így plusz mandátumokat is hoz számukra. Mindez az Együtt-PM szerint arra vezet, hogy a győztes jelöltre leadott szavazatok eleve nagyobb aránya tovább növekszik. Mint a választások után megjelent elemzésekből kiderült, a Fidesz mintegy 740 ezer pluszszavazatra tett szert a győztesnek járó kompenzációval, enélkül a kétharmados többségtől is igen távol állna a párt. Az Így írnánk mi blog alkotmányjogász szerzői szerint az új választási rendszernek ez az egyik leginkább vitatható eleme.

A Kúria honlapján olvasható végzés szerint az Együtt-PM a Nemzeti Választási Bizottságnak (NVB) a választás országos listás eredményéről szóló határozatának megváltoztatását kérték. A Kúria szerint az Együtt-PM felülvizsgálati kérelme érdemi vizsgálatra alkalmatlan. A legfelsőbb bírói fórum végzésében emlékeztetett: önmagában az a körülmény, hogy a kérelmezők a jogi normát sérelmezik, azt alaptörvénybe ütközőnek tartják, a határozat érdemi felülvizsgálatát nem eredményezheti. A Kúria erre hivatkozva érdemi vizsgálat nélkül elutasította a beadványt. A határozat ellen további jogorvoslat nincs. A Kúria azt is hangsúlyozta, hogy a választási rendszer, illetve az annak alapját képező normarendszer felülvizsgálatára nincs hatásköre.

Ezért az Együtt-PM panaszt nyújt be az Ab-hoz, hogy elérje a győzteskompenzáció eltörlését. Szerintük az Ab érdemben dönthet arról, sértik-e a győztes egyéni jelöltekre leadott szavazatok után országos listáról kiosztott többletmandátumok a szavazatok egyenlő súlya alkotmányos követelményének érvényesítését. A szövetség szerint várható volt, hogy a Kúria érdemi vizsgálat nélkül elutasítja felülvizsgálati kérelmüket, a Kúriához fordulás egy jogtechnikai lépés volt, az elutasító határozat szükséges volt ahhoz, hogy az Ab eljárjon az ügyben.

Az Ab-nek három munkanapon belül döntenie kell arról, hogy befogadja-e a panaszt és újabb három munkanapja van arra, hogy érdemi döntést hozzon. Így, mint megírtuk, az Ab akkor sem dönt azelőtt, hogy szerdán az Országgyűlési kupolatermében átveszik képviselői megbízásukat az új honatyák. Márpedig, ha az Ab alaptörvény-ellenesnek találja a választójogi törvény idevágó szabályait, teljesen vagy részben megsemmisítheti azokat. Ezzel megváltozna az április 6-i választás listás végeredménye is, ami érdekes helyzet teremtene. Még a lapunk által megkérdezett jogászok sem tudták felmérni, milyen következménye lehet annak, ha utólag alkotmányellenesnek bizonyulna a választás listás eredménye.

"Magyar vagyok és európai"
Az Együtt-PM szerint kettős tétje van a május 25-i EP-választásnak: a magyar érdekek brüsszeli képviselete mellett a választók azt is eldönthetik, ki vezetheti a következő időszakban az ellenzéki összefogást.
Bajnai Gordon, az Együtt-PM vezetője és EP-listavezetője szerint az országgyűlési választások bebizonyították: "nem elég csapatban utálni az Orbán-rezsimet", az ellenzéknek garanciát is kell adnia arra, hogy képes jobban kormányozni az elmúlt négy, és a megelőző nyolc évben tapasztaltnál.Bajnai szerint az ellenzéki összefogás nem értette, mit akar az ország, nem tudott elszámolni a múlttal és hiteles üzenetet mondani a jövőről.
A választók azt üzenték, nem kérnek az "átcímkézett politikai termékekből", a rossz kompromisszumokból, a kisebbik rossz helyett pedig valódi megújulást akarnak.Ezért új politika, új csapat és új szervezet kell és ennek a megújulásnak Bajnai szerint az EP-választás jelenti az első mérföldkövét, ahol kiderülhet, az ellenzéki oldalon "ki és milyen belépőjegyet vált magának" a következő évekre. Kiemelte, egyik legfontosabb céljuk, hogy elérjék, a politika ne állítsa folyton hamis döntések elé a választókat. "Magyar vagyok és európai" - idézte a pártszövetség kampányszlogenjét, hangsúlyozva, abban hisznek, hogy nem kell választani haza és haladás között, hiszen mindkettő támogatható.
Az EP-választáson minden pártnak színt kell vallania: Keletre, vagy Nyugatra tart? Bajna Gordon szerint ezért hívták vitára a listát állító szervezeteket, köztük a Jobbikot is. Megerősítette, hogy kudarcosnak tartják a Jobbik eddigi kezelését, és úgy gondolják, vitában kell "leleplezni a párt veszélyességét".Képmutatónak nevezte a Fidesz és a Jobbik uniós politikáját is, mivel szerinte előbbi párt úgy hirdetett szabadságharcot Brüsszellel szemben, hogy közben zsebre tette az Európából érkező forrásokat, a Jobbik pedig európai béreket és jogokat sürgetve kampányol, azután, hogy uniós zászlót égetett.
Mint mondta, nem hisz a nemzetek feloldódásában, az "Európai Egyesült Államokban", de azt szeretné elérni, hogy a magyar érdekeknek megfelelő energia-, bank- és fejlesztési unió jöhessen létre.Jávor Benedek, az EP-lista második helyezettje kiemelte, el kívánják érni, hogy Európában partnerként tekintsenek Magyarországra, és így könnyebben érvényesíthetők legyenek a magyar érdekek. Az Együtt-PM úgy akar Európa sikerességéért küzdeni, hogy közben Magyarország is győztes legyen.

Megerősíti szervezetét a Szolidaritás
A Magyar Szolidaritás Mozgalom a nyár elején tartandó újabb közgyűléséig meghosszabbította az Együtt-Korszakváltók Pártjával tavaly megkötött stratégiai együttműködési megállapodását - közölte a szervezet. A Szolidaritás éves rendes közgyűlésén a tagság megvitatta és értékelte a parlamenti választások eredményét és azt, hogy a szervezet a sikertelen országgyűlési választások után, eredeti célkitűzéseinek elérése és a korszakváltás érdekében milyen módon tud küzdeni.
A közgyűlés határozata szerint a Szolidaritásnak politikai céljai eléréséhez meg kell erősítenie szervezetét, taglétszámát, ismertségét illetve pozícióját, politikai elképzeléseit a társadalommal meg kell ismertetnie. Folytatnia kell a szervezetépítési munkát, meg kell jelennie a falvakban, minden nagyobb városban, minden nagyobb településen. A választási vereség után reményt kell mutatni, rá kell ébreszteni a társadalmat arra, hogy a Szolidaritás jelentheti az alulról építkező, új politikai erőt.
Az Együtt-PM színeiben a Szolidaritás két tagja bekerült az országgyűlésbe, ami biztosíték arra, hogy a korszakváltás, a megbántott társadalmi csoportok, a hátrányos helyzetűek képviselete biztosított az új parlamentben. A Szolidaritás másik kiemelt feladata az erősödő szélsőjobboldallal szembeni harc.

Szerző