Öngyilkosságok a megszorítások miatt

Egy tanulmány szerint közvetlen összefüggés van Görögországban a megszorítások és a férfiak körében egyre gyakoribbá váló öngyilkosságok között. A Portsmouthi Egyetem kutatói kimutatták, az athéni kormányzat kiadásainak egy százalékos csökkenése 0,43 százalékos növekedéshez vezetett az öngyilkosságok tekintetében a férfiaknál.

2009-ben és 2010-ben 551 férfi vetett véget önkezével életének a megszorítások miatt – közölte Nikolaosz Antonakakisz, a jelentés egyik társszerzője a Guardianban. Különösen 2010-ben vált drámaivá a helyzet, amikor ötven százalékkal nőtt a megszorítások miatt elkövetett öngyilkosságok aránya.

A görög származású Antonakakisz, valamint egy másik társszerző, a brit közgazdász professzor Alan Collins azt közölték, őket is meglepte, hogy milyen sokan lettek öngyilkosok a megszorítások miatt. A nők esetében ugyanakkor nem tapasztaltak változást.

A legveszélyeztetettebb rétegnek a 45-89 év közötti korcsoportot jelölték meg. Az ő bérük, illetve nyugdíjuk csökkent a legjelentősebb mértékben.

A megszorítások másik következménye, hogy 2011 óta 200 százalékkal nőtt az AIDS-es megbetegedések aránya. Ennek oka, hogy az állam jelentősen csökkentette a prevencióra szánt összeget, ezzel együtt nőtt az intravénás droghasználat aránya. Évtizedek után maláriát is jelentettek Görögországból, miután a szúnyogirtásra sem jutott pénz.

Szerző
Frissítve: 2014.04.27. 21:48

Közeledik Tajvan és az Európai Unió

Tajvan földrajzilag kis sziget, politikai státusza vitatott, de masszív gazdasága és technikai fejlettsége miatt Ázsia egyik legdinamikusabb "tigrisének" számít. Ezért is telt meg zsúfolásig a brüsszeli Ázsiai Tanulmányok Európai Intézete (EIAS) előadóterme azon a konferencián, amely Tajvan helyzetével, és az Európai Unióval való kapcsolatával foglalkozott. 

Az EU és Tajvan közti kereskedelem összege évente mintegy ötven milliárd euró, jelentős tajvani export-többlettel, a kis sziget számos jelentős beruházással rendelkezik Európában. A tajvani politika alapvetően a Kínával fenntartott viszonyról szól. A két nagy politikai erőt: a "kékeket" és a "zöldeket" ez különbözteti meg egymástól, s a társadalmat is élesen megosztja.

Az egyesülést támogató kék tábor (Pan-Blue Colaition) az 1949-ben a szigetre települt Kínai Köztársaság fikciójában gondolkodik: nem adták fel a kommunistává lett szárazföld "visszahódítását", beleértve Mongóliát és Tibetet, melyet Kína szerves részének tartanak. A zöld tábor (Pan-Green Coalition) hosszabb távon a független Tajvant preferálja, és máris eltúlzottnak tartja a Kínával való együttműködést.

Az ukrán válság árnyékéban diákok egy csoportja foglalta el a tajpeji parlament épületét, hogy így tiltakozzon a tajvani-kínai kereskedelmi szerződés ratifikálása ellen. Az erőszakos megmozdulás ismét bebizonyította, hogy a Kínával való kapcsolatrendszer kérdése végletesen megosztja a tajvani társadalmat.

A nyomasztó demográfiai helyzetet, valamint a túlzsúfolt kis sziget környezeti, és közlekedési problémáit a politikában felülírja a kínai és tajvani identitás közti éles ellentét. A politikai enyhülés csendes, de biztos jeleként naponta 180 légi járat közlekedik Kína és Tajvan között, létrejött a bűnügyi együttműködés is.

Több millió kínai látogat évente a szigetre, ahol a műkincsek, és kulturális emlékek inkább fennmaradtak. A tajvani társadalom ma is túl hierarchikus, elakadt a demokratizálás folyamata. Az uniós szakértők számára ez azért lényeges, mert úgy kell kapcsolatot tartaniuk Tajvannal, hogy az ne sértse a pekingi kormány érzékenységét.

Tajvannak Kína az első, és az EU a negyedik legfontosabb kereskedelmi partnere. S ahogy bővül a Tajvani-szoroson átívelő kereskedelem, úgy bővülhet a sziget és az unió közti gazdasági együttműködés is. Az EU a legnagyobb külföldi befektető. Tajvan régóta sürgeti, Brüsszel velük is kössön szabadkereskedelmi megállapodást, ahogy legnagyobb versenytársával, Dél-Koreával is tette.

A konferencián Tajvan főbb uniós kereskedelmi partnerei közül Cseh- és Lengyelországot, több szlovákiai beruházást, a tengerforgalom terén pedig Romániát említették. Hazánk neve nem szerepelt az összefoglalóban.

Kapcsolódó

Ázsia kistigrise

Újabb szankciókat sürget Washington

Barack Obama amerikai elnök vasárnap azt mondta, az Egyesült Államoknak és Európának össze kell fognia, újabb szankciókkal kell rávenni Oroszországot, hogy hagyjon fel Ukrajna destabilizálásával. Washington és Brüsszel várhatóan ma újabb szankciókat jelent be, Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz közel álló további személyeket és cégeket tesznek fel tiltólistára. A nyugati hatalmak között azonban nincs egyetértés az Oroszország elleni szélesebb gazdasági szankciókról - írta a Reuters. 

Malajziában tartott sajtóértekezletén Obama úgy nyilatkozott, a nemzetközi közösségnek összefogva nagyobb a nyomásgyakorló ereje, elvégre Ukrajna kapcsán nem pusztán orosz-amerikai konfliktusról van szó.

Az amerikai elnök nehezményezte, hogy Moszkva "a kisujját sem mozdította azért, hogy segítsen, hogy eltántorítsa a kelet-ukrajnai, oroszpárti szeparatistákat, s ezzel eleget tegyen az április 17-i genfi megállapodásban foglaltaknak.

Biden  Ukrajna miatt telefonált

Joe Biden amerikai alelnök Magyarország 15 éves NATO tagságához, nem Orbán Viktor választási győzelméhez gratulált – derült ki a Fehér Ház által a telefonbeszélgetésről közzétett átiratból, amely ellentétben az MTI által korábban kiadott tájékoztatással, a választásokat egyáltalán nem is említi. Biden megerősítette az Egyesült Államok elkötelezettségét a NATO-alapokmánynak a kollektív védelemről szóló 5. cikkelye mellett. Szót váltottak az energiabiztonság megerősítésének fontosságáról. Az alelnök Oroszország elleni további szankciók szükségessége mellett érvelt.

A feszültséget tovább szítja, hogy az oroszpárti szeparatisták túszul tartják fogva az EBESZ nyolc katonai megfigyelőjét, akiket NATO-kémnek tartanak.

A pénteken elrabolt csoport tagjait vasárnap bemutatták a sajtónak Szlovjanszkban, bizonyítandó, hogy a hajuk szála sem görbült meg, jól vannak.

Azt állították, hogy a négy német, egy lengyel, egy dán, egy svéd, és egy cseh tiszt tulajdonképpen a város "polgármesterének", Vjacseszlav

Ponomarjovnak a "vendégei", a polgármesteri hivatal pincéjében őrzik őket.

Alex Schneider ezredes, a csoport német rangidőse határozottan cáfolta, hogy a NATO megbízásából érkeztek Ukrajnába.

"A missziónk átlátható, az EBESZ minden tagállama, így Oroszország is tudott róla" - hangsúlyozta. A CNN úgy tudta, a megfigyelők azért voltak hajlandó részt venni a sajtótájékoztatón, hogy hozzátartozóik láthassák őket. Újabb EBESZ-delegáció érkezett a városba, hogy a túszok elengedéséről tárgyaljon. Hírek szerint a szeparatisták Kijevvel akarnak fogolycserében megállapodni.

Donyeckben időközben a szeparatisták elfoglalták a helyi állami rádió és televízió központját. Símaszkot viselő emberek védik a bejáratot, a rendőrség nem avatkozott közbe. A szeparatisták a Reutersnek azt nyilatkozták, azért foglalták el megyei tévét, mivel "félretájékoztatják az embereket és hamis információkat terjesztenek".

Szerző