Mi a baj a ballib oldallal?

Ha jobboldali szavazóknak feltennék ezt a kérdést, egészen biztos, hogy a válaszuk leghangsúlyosabb pontja azonos lenne. Vérmérséklettől függően finoman, vagy durván fogalmazva. Méghozzá olyan, aminek a nyomát sem találom a ballib helyzetértékelésekben, például a választási eredményekről szóló elemzésekben.

Azt válaszolnák, hogy a ballib oldal (finoman) nem eléggé magyar, nem eléggé nemzeti, (durván) magyarellenes, a nemzeti érdekek ellen cselekszik. Igencsak furcsa, hogy a ballib oldal (amelyet egyébként éppen ez a megbélyegzés köt egybe, enélkül nem is létezne) nem érzékeli, hogy a választási eredménytelenséglegfőbb oka, hogy a lakosság gondolkodásában ez a felfogás nem hogy visszaszorult volna, hanem éppen hogy megerősödött, terjedt. Aminek az oka nem a ballib magatartásának változásában keresendő - az változatlan volt ebben az ügyben (sajnos) -, hanem abban, hogy a Fidesz és a Jobbik stratégái pontosan tudták, hogy erre kell játszani, és azt lépten-nyomon végre is hajtották (és ma is folytatják).

Már önmagában az, hogy a demokratikus ellenzék - maradjunk inkább ennél a valóságot jobban kifejező szóhasználatnál - kerüli a nemzet, a magyarság szavakat, nem ismer olyant, hogy nemzetpolitika,érthetetlen, taszító a lakosság többségének. A hevesebb vérmérsékletű és gyanakvóbb "jobboldaliak" körében pedig egyenesen az árulás árulójele. A demokratikus ellenzéknek értenie kellene, hogy a jobboldal számára a nemzet, a magyarság hangsúlyosan olyan, mint kicsiben a család. Ez szép. Ez egy összetartozás érzés. És - ezt most kiemelem, mert a legfontosabb - ugyanez az érzés a demokratikus ellenzék óriási többségében is él, alkalmasint ugyanolyan erősen, mint a jobboldaliakban - csak éppen magától értődőnek tekintik, nem tartják beszédtémának. Véleményem szerint nincs igazuk. Így nem lehet politizálni.Ha egy sakkozni vágyó úgy ül le az asztalhoz, hogy nem foglalkozik azzal, hogy lépéseiről mit fog gondolni az ellenfele, akkor jobban teszi, ha más szórakozást választ, például inkább horgászni megy.

A "ballibek" gondolkodásának eredete könnyen megfejthető.

A szocialisták alapból internacionalisták voltak. Az ő kiindulásuk a kizsákmányoltak nemzetközi közössége volt. Közben azonban a helyzet is megváltozott, a gondolkodásuk is. De ha egy erre erősen érzékeny közegben, amilyen Magyarország, a nemzeti közösség kimondásától, érzelmi hangsúlyozásától idegenkednek (miközben ennek a közösségnek az érdekében cselekszenek), akkor nem számíthatnak sikerre.

A liberálisok alapból másképp internacionalisták - számukra az a leglényegesebb, hogy minden ember egyenlő. Megjegyzem, ugyanez a meghatározó gondolata az igazi kereszténységnek is. A két ellentétes pólus gondolkodása egyformán nemzetek feletti. De a mai liberálisok is, keresztények is a modern világban a nemzeteknek,mint kisebb, de nagyon erős összetartozás egységeinek és a cselekvéseiket meghatározó keretnek elismerése, tisztelete alapján tevékenykednek.Csak erről a liberálisok nemigen beszélnek, ami egy olyan országban, ahol nemzetietleneknek gondolja őket a többség, súlyos hiba.

A hazai demokratikus oldalnak - együtt vagy külön-külön, egyre megy -nagyon erős stratégiát és gyakorlatot kellene kialakítania arra, hogy hogyan tudja visszaszorítani a nemzetidegenség hamis vádját egy olyan közegben, ahol az ellenfél ravaszul és kíméletlenül éppen erre játszik. Nem tudok receptet adni, hogy ezt hogyan lehet megvalósítani. Egyelőre azonban, mivel a demokratikus ellenzék ezzel a súlyos kérdéssel nemigen foglalkozik, azt gondolom, a figyelemfelhívásnak is nagy a jelentősége.

2014.04.29 08:10

Kutyahecc

Egészen az első magyar nyelvű Nemzeti Színház megnyitásáig a pesti plebejus szórakozás bevált, csaknem egyedüli formája volt az idomított vagy csak fölheccelt kutyák mutogatása, utcákon-tereken. Nem túl igényes kultúra, de ha nincs más …
Az ellenzéknek csúfos vereséget ígérő EP-választás kampánya közben bizonyos aggasztó, bár talán még nem végleges körvonalak kezdenek láthatóvá válni az őszi helyhatósági választások frontját illetően. Nem csak a régi, jól bevált lúzerek jelölése okán kevés a remény. Nem véletlenül írtam le a rossz csengésű helyhatóság kifejezést: azt szeretném észrevétetni, hogy szó sem lesz önkormányzati választásról. Akiket megválaszt majd a „gondra bátor, okos” budapesti és vidéki polgárság, azok bizony csak helyhatóság lesznek. 
Önkormányzatként működni nem fognak tudni, még ha akarnának sem, ami persze egyáltalán nem biztos. A Fidesz-KDNP esetében például az a biztos, hogy nem is akarnak. Rájuk hivatás vár, a vezér arra hívatja őket, hogy parancsait teljesítsék. A parancs pedig nem más, mint az adott település minél erőteljesebb kifosztása - az önkormányzatiság látszatának fenntartásával. 
Ez utóbbi jól megy: a helyi lapok és elektronikus médiumok szemérmetlen és blőd hazugsággyárai összehasonlíthatatlanul eredményesebben altatják és hülyítik az Orbán hitűeket, mint anno a létezett szocializmus propagandája az MSZMP-seket. (Igaz, közülük sokan gondolkodtak). Az húzódik meg az eredményesség mögött, hogy az MSZMP propagandistái amatőrök voltak, hittek maguknak. Az orbánista propaganda profi, ők ismerik az igazságot, és - Esterházytól tudjuk – az igazság tudatában már könnyű hazudni. Ez ugyan erkölcsi probléma lenne, de náluk ez a diszciplína nem játszik. Ők Krisztusról is csak az adópénz dolgában hallottak.
A majd évtizedes illiberál-demokrácia után úgy állunk, hogy 
ha győz is az ellenzék, nem képzelhető el, hogy a kormánypárt elveszítse meghatározó szerepét a következő helyhatóságokban.
Ugyanis ha kisebbségbe szorul, a NER-kormány hátországával továbbra is diktálni tud. Két fontos okból: először, mert az önkormányzatok saját pénzforrásokkal alig rendelkeznek, noha a nagyvárosoknak és különösen a fővárosnak bőségesek a bevételei. Azonban minden megy a közösbe (Orbán zsebeibe), és vissza annyit kapnak, ami semmire sem elég. A látszat persze itt is kitűnően meg van szerkesztve: kapnak stadiont minden utcasarokra, meg kokárdát minden trafikra.
Másodsorban azért marad minden a majdnem régiben, mert az önkormányzati döntések a képviselő-testületekben születnek, ahol a nagyobb településeken a főszerep csaknem kivétel nélkül a pártfrakcióké, különös tekintettel a kormánypárti frakciókra. Hiába nyilvánvaló nekünk, hogy a pártkatonák számára az adott település érdekét rendre felülírja a központi pártérdek, ezen mégsem akar senki változtatni. Nem titok, miért: mi, magyarok szeretjük a tanács-rendszert. A kerületi vagy városi tanács azért van, hogy a kormány kinyújtott keze legyen: felfelé tartott tenyérrel, vagy fölemelt mutatóujjal - ahogy éppen kell. 
De igazságtalanság lenne mindenért a Fideszt hibáztatni, mert ők csak a visszaélés legmagasabb szintjét valósítják meg. A jelenlegi törvényi helyzet kialakításában elég jelentős szerepet játszottak a régebbi nagy pártok: az SZDSZ és az MSZP. Az is valószínű, hogy kormányra kerülve a jelenlegi ellenzék sem nagyon szeretne változtatni a helyzeten. Nem hiszem, hogy az MSZP és a DK új generációja ne tudná: az őszi választás így csak kutyakomédia, amiből persze a tragédia folytatása fog kikeveredni.
Az LMP és Puzsér Róbert belépője pedig fölteszi a pontot az operett i-re. A magam részéről becsületsértésnek érzem, hogy engem ebbe a kutyaheccbe akarnak bevonni. Karácsony Gergely – sokunk potenciális jelöltje – kitűnő ember, talán túlságosan is jóhiszemű, okos, egyenes. De teljes erőből beszállt a kutyaheccbe. Azt hiszi, lehet úgy együttműködni a mindenféle pártfrakciókkal, hogy közben a lakosság érdekei ne szenvedjenek csorbát. A jelenlegi kormánypárt krakélerei (kutyapecérei) naponta futtatják lesre Karácsonyt, a bíró bemutatja a sárga lapot, és ő még reklamál is. Ebből piros lap lesz, ki fogják állítani a legjobb csatárunkat, ki fogunk kapni. 
A vereség ugyan nem szégyen, de olyan csalóktól kikapni, akik egyébként nem is tudnak focizni - ez a szurkolótábor elárulása.
2019.04.24 09:38

Szánalmas magyarázkodás

Három nap alatt senkinek nincs se kapacitása, se tudása arra, hogy a szignók hitelességét megvizsgálja. Ráadásul felhatalmazás sincs arra, hogy az aláírások valódiságát a választási irodák ellenőrizzék - állította Gáva Krisztián, a Nemzeti Választási Iroda helyettes elnöke a pártoknak adott ajánlásokról a Népszavában megjelent interjúban
Bár ezzel az állítással lényegében azt ismerte el: nem képesek arra, hogy biztosítsák az ajánlások törvényességét, mégis vitatkozom kell vele. Azt elhiszem és elfogadom, hogy nincs erre kapacitás, bár - megjegyzem - amikor egy választási eljárást kezdeményezőnek vannak hasonló problémái, akkor ez valahogy nem szempont. Fenntartásokkal azt is el tudom képzelni, hogy tudásuk sincs az aláírások hitelességének vizsgálatára. Azt azonban a leghatározottabban cáfolnom kell, hogy nincs felhatalmazás az aláírások valódiságának ellenőrzésére. Ugyanis kifejezetten törvényi kötelezettségük van erre vonatkozóan. Ráadásul annyi törvénymódosításra tettek már javaslatot a törvényalkotó felé, speciel ebben a jogkérdésben miért nem, ha változtatást szeretnének?
Vegyük a fordított esetet. Amikor a választási bizottság olyan döntést hoz, amellyel szemben bírósághoz lehet jogorvoslatért fordulni, akkor ez esetben is három napja van a kezdeményezőnek a jogorvoslatot benyújtani. De a három nap nem a határozat kézhez vételétől számít, hanem a határozat meghozatalától. Amikor a választási bizottság például csütörtök este 22 órakor hoz döntést, akkor a törvény szerint vasárnap 16 óráig lehet jogorvoslattal élni. Ilyenkor még a három nap sincs meg. A választási bizottság 2014-ben is és 2018-ban is a határozatait legtöbbször csütörtök és/vagy péntek este hozta meg. Ezekkel szemben vasárnap, ill. hétfő délután 16 óráig lehetett bírósághoz fordulni. Kötelezően ügyvéddel!
Tessék végiggondolni: ilyenkor hétvégén, e nem egészen három napos határidőn belül az érintettnek először is tudomást kell szereznie a határozatról, kell szereznie egy ügyvédet, akinek el kell készítenie a beadványt, és be is kell nyújtania. Miközben (talán nem véletlenül) mindvégig hétvége van. Ilyenkor azonban nem fáj a szíve a választási irodának a három napos rövid határidő miatt. És a kapacitás miatt sincsenek aggályai. Nem véletlen, hogy sokan ilyenkor nem tudnak élni a bírósághoz fordulás jogával. Pedig nem egy esetben talán nagyon is jogos és indokolt lenne.
Döbbenetes kontraszt: amikor a törvényi szabályozás korlátai miatt az állampolgár nem tud élni a jogaival, ez senkit sem érdekel, mert a törvény, az törvény. De a választási iroda elnökhelyettese elvárja, hogy értsük meg és fogadjuk el, hogy  praktikus, kényelmi, vagy éppen célszerűségi okok miatt nem tesznek eleget törvényi kötelezettségüknek. Mindezek miatt nem tartom hitelesnek Gáva Krisztián panaszait. Mindez sokkal inkább csak szánalmas magyarázkodás.
Azonban ha a törvény alapján nem ellenőrzik az ajánlásokhoz tartozó aláírásokat, a jelölt az aláírás ellenőrzésének hiányából következően jogszerűen nem jelölt. Nem is lesz az mindaddig, amíg az aláírásokat nem ellenőrzik. 
Ha ezt elfogadjuk, akkor be kell látnunk, hogy mindazok az országgyűlési és  önkormányzati jelöltek, akik a 2014-es és a 2018-as választásokon felkerültek a szavazólapokra, éppen az aláírások ellenőrzésének hiánya miatt nem feleltek meg a jelöltté válás törvényi követelményeinek. Vagyis ebből a szempontból sem volt legitim egyik választás sem. Nem törvényes jelöltekkel pedig nem lehet jogszerű választásokat lebonyolítani. 
Mindebből az is következik, hogy a 2014-es választások óta alkotmányos keretek között Magyarországon nincs sem legitim kormány, sem pedig legitim Országgyűlés.
2019.04.24 09:37