Meghalt Bokor Péter rendező

Életének 74. évében meghalt Bokor Péter erdélyi származású kanadai rendező, író - közölte hétfőn a Kolozsvári Állami Magyar Színház.

A kolozsvári születésű rendező 1970-ben végezte el a bukaresti Színház- és Filmművészeti Akadémia filmrendező szakát, majd 1977-ig a román televízióban rendezett - olvasható a teátrum közleményében. 1978-tól a kanadai Edmontonba költözött, ahol tíz évig az edmontoni Francia Színház művészeti igazgatójaként, valamint egyetemi tanárként és vendégrendezőként tevékenykedett. 1989-től két évig az ausztráliai Canberrában élt, ahol több előadást rendezett, valamint színházelméletet tanított az Ausztráliai Nemzeti Egyetemen.

Bokor Péter mintegy 60 adaptációt készített neves, többnyire kortárs szerző műveiből. Négy kontinensen, több nyelven, több mint százötven előadást rendezett, számos szövegkönyvet írt. 1991 óta gyakran rendezett Romániában is, ahol bukaresti, kolozsvári, marosvásárhelyi craiovai és brassói színházak meghívásának tett eleget. A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulatával három alkalommal dolgozott együtt, 2000-ben Timberlake Wertenbaker Kinek kell a színház? című darabját, 2006-ban a Botrány az operában című nagysikerű előadást, 2008-ban pedig Michael Frayn Még egyszer hátulról című komédiáját rendezte.

Szerző

Merényletet követtek el Harkiv polgármestere ellen

Merényletet követtek el hétfőn Hennagyij Kernesz harkivi polgármester ellen - jelentette a UNIAN ukrán hírügynökség a kelet-ukrajnai nagyváros tanácsának sajtószolgálatára hivatkozva.

A polgármestert hátba lőtték egy Dragunov mesterlövészpuskával. A lövés az UNIAN forrásai szerint a tüdején és a máján is áthatolt. A politikust kórházba szállították, ahol életmentő műtétet hajtottak rajta végre. Állapota a polgármesteri hivatal legfrissebb közlése szerint továbbra is súlyos, de nem életveszélyes. A rendőrség gyilkossági kísérlet gyanújával indított nyomozást az ügyben. A vizsgálatot személyesen Arszen Avakov belügyminiszter felügyeli.

A politikus környezetéből származó információ alapján Kernesz biciklizett, amikor a támadás érte. Az ukrán nemzeti rádió- és televízió (NTU) vezetőjének, Zurab Alaszanyijának a tudomása szerint a polgármester ellen erdei környezetben, egy forrás közelében követték el a merényletet, ahová Kernesz régi szokása szerint fürödni járt.

A harkivi városvezető a februárban leváltott Viktor Janukovics volt államfő hű emberének számított, és korábban erősen támogatta a szeparatista törekvéseket Kelet-Ukrajnában. Az utóbbi időben azonban politikai irányt váltott, igyekezett városában fenntartani nyugalmat és megakadályozni azt, hogy a szakadárok hasonló forgatókönyvet valósítsanak meg középületek elfoglalásával és "népi köztársaság" kikiáltásával, amint azt Donyeckben és a térség más városaiban tették.

Ukrán honlapoknak nyilatkozó megfigyelők valószínűnek tartják, hogy Kernesz ellen azért követték el a merényletet, hogy az ukrán válság közepette újabb feszültséget gerjesszenek Harkivban. Eszerint nem kizárt az sem, hogy esetleg az orosz titkosszolgálatok állnak a gyilkossági kísérlet hátterében.

Az 1959-ben Harkivban született politikus a februári kijevi hatalomváltásig kormányon volt Régiók Pártjának tagja, és 2010 óta volt a kelet-ukrajnai város polgármestere.

Szerző
Témák
merénylet Harkiv

Nemzetközi Élet Menete Auschwitz-Birkenauban magyar zarándokokkal

Publikálás dátuma
2014.04.28. 16:08
Fotó: Facebook
Ötvennégy ország képviselőinek részvételével, a magyar zarándokokkal az élen indult el hétfőn nem sokkal 13 óra után a Nemzetközi Élet Menete az auschwitzi egykori haláltáborból a mintegy három kilométerre lévő birkenaui emlékhelyre.

A szervezők mintegy 12-15 ezer ember részvételét jelezték .

A 26. alkalommal megrendezett menetben a nemzetek közül idén a magyar zarándokok haladnak az élen, emlékezve a magyarországi holokauszt 70. évfordulójára. Köztük vannak holokauszt-túlélők, középiskolás fiatalok, zsidók és nem zsidók, valamint a roma holokauszt áldozataira emlékezők.

Fotó: Facebook

Fotó: Facebook

A menetben halad többek között Székely János esztergom-budapesti segédpüspük, valamint Israel Meir Lau, Izrael egykori főrabbija, jelenleg Tel-Aviv főrabbija.  A vonulók öltözete egységes: a több mint tizenkétezer zarándok mindegyike kék kabátot kapott, utalva a béke színére. Érkeztek zarándokok Kanadából, Dél-Afrikából és Brazíliából is, akik saját nemzetük zászlóját vitték magukkal. 

Az Auschwitzba zarándoklók délelőtt az egykori haláltáborból kialakított múzeumot járták be. A nemzetközi Élet menetének elindulására az addigi esős idő után a nap is kisütött a dél-lengyelországi városba.

 A magyarországi Élet Menete Alapítvány minden évben elzarándokol Auschwitzba, idén mintegy hatszázan érkeztek a megemlékezésre. Ők a magyarországi holokauszt 70. évfordulójának rendezvényei után különvonattal utaztak ide. A Budapestről indulókat diplomaták – köztük  Ilan Mor izraeli és Karin Olofsdotter svéd nagykövet - is kísérik. A zarándokok a hagyományok szerint gyalog teszik meg a két tábor közötti mintegy három kilométeres utat.

 Az izraeli oktatási minisztérium és az Élet menete nemzetközi szervezet első ízben 1988-ban szervezte meg az Élet menetét. 1996 óta már minden évben, a holokauszt emléknapjához időzítve szervezik meg az eseményt, magyar csoport először tíz évvel ezelőtt vett részt rajta.   

A Nemzetközi Élet Menete honlapján felolvassák a magyarországi áldozatok névsorát. A hangos megemlékezés  itt  hallható a zarándoklat élő közvetítésével együtt.

Fotó: Facebook

Fotó: Facebook

"Ez a kép mindent elmond a mai napunkrol!!!!!!!!!!!!!!!!!! Itt vagyunk! Itt vagyunk Auschwitzban a világ egyik legnagyobb temetőjeben 70 évvel a borzalmak után! SOHA TÖBBÉ nem engedjük!!!!!!!!!" - írta az egyik zarándok a fenti rajzhoz az Élet Menete magyar Facebook-oldalán.

Áder: Auschwitz Magyarország legnagyobb temetője

 Ez a hely Magyarország legnagyobb temetője - mondta Áder János köztársasági elnök az auschwitzi munka- és megsemmisítő táborról az ott tartott Nemzetközi Élet Menete megemlékezésen, hétfőn. Az államfő a lengyelországi eseményen arra emlékeztette a jelenlévőket: mintegy félmillió honfitársa lelte itt halálát. Auschwitzban minden harmadik áldozat magyar zsidó volt - idézte fel Áder János -, azok, akiket Magyarország német megszállása után a magyar állami szervek közreműködésével zártak gettóba, majd deportáltak.

Szerző
Frissítve: 2014.04.28. 19:01