Az utóbbi évek pénzügyi és gazdasági válsága romboló hatást gyakorolt a munkaerőpiacokra és a munkakörülményekre. Nemcsak a munkanélküliségi ráták kúsztak magasra, a foglalkoztatás minősége is romlott. A 21. században "munka" alatt biztonságot, a kreativitás támogatását, a munkavállalók részvételét és a dolgozók iránti tiszteletet is kellene értenünk, ehelyett napjainkban sokaknak a munka bizonytalanságával, az alacsony bérekkel és romló munkakörülményekkel kell számolniuk. Most, hogy végre megindult a gazdasági fellendülés, és a munkanélküliség Európában csökkenni kezd, ideje, hogy a foglalkoztatás minőségére - és annak javítására - is jobban odafigyeljünk.
Az erőteljesebb és fenntartható növekedéshez nem elég csupán a fizikai infrastruktúrát és a munkavállalók képzettségét javítani: beruházni kell a jobb munkakörülményekbe is. Noha az európai munkavállalók körében is nőtt a szorongás és az elégedetlenség, azt sem szabad elfelejtenünk, hogy világszerte az EU egyes tagállamai szolgálnak példaképül a szociális párbeszéd, a vállalatok társadalmi felelősségvállalása, valamint a munka és a magánélet közötti egyensúly terén. Az EU legtermelékenyebb és legversenyképesebb gazdaságai éppen azok, amelyek a szociális beruházások és a munkahelyi védelem magas szintjét sikeresen összhangba hozták a rugalmassággal, a termelékenységgel, és a munkaadók és munkavállalók közötti érdekegyeztetéssel. Példájuk azt mutatja, hogy az oktatásból a munka világába történő átmenet segítése, valamint a munkahelyi biztonság és az egészségvédelem támogatása jó beruházás. Ezáltal nő a foglalkoztatottság, az idősek hosszabb ideig aktívak maradnak, és a társadalombiztosítási rendszerek is fenntarthatóbbá válnak.
Ezen a téren az EU munkaügyi jogszabályainak jelentőségét sokan még mindig alábecsülik, sőt olykor a jövőbeli relevanciájukat is kétségbe vonják. Az EU azonban kulcsszerepet játszik a tisztességes munkakörülmények megvédésében, aminek gazdasági és szociális okai egyaránt vannak. Uniós jogszabály garantálja például a dolgozók minimális fizetett szabadsághoz való jogát, a maximális heti munkaidőt és a munkavállalók azon jogát, hogy az őket érintő döntésekről konzultáljanak velük és tájékoztassák őket. Emellett európai rendelkezések védik a dolgozókat például a munkáltató csődje esetén, továbbá a határozott idejű szerződésekkel történő visszaélések és a munkahelyi diszkrimináció ellen is. Több friss uniós kezdeményezés is azt célozza, hogy tovább javuljanak a munkakörülmények.
A kiszolgáltatott helyzetben lévő munkavállalók legfiatalabbjai a gyakornokok. Védelmük megerősítése érdekében az Európai Bizottság új javaslatot dolgozott ki a szakmai gyakorlatok minőségének biztosítására, amelyet a tagállamok márciusban el is fogadtak. Az uniós szintű keretrendszer azt kívánja biztosítani, hogy a szakmai gyakorlaton résztvevő fiatalok átlátható és biztonságos körülmények között szerezhessenek értékes munkatapasztalatot.
A munkavállalók akkor is sérülékenyebbek, amikor a vállalatok szerkezetátalakítást hajtanak végre. Az ilyen helyzetek soha nem könnyűek, ugyanakkor az unióban is vannak jó példák arra, hogy elébe menjünk a változásoknak, minimálisra szorítsuk a termelés átszervezésének szociális hatásait, felkészítsük a munkavállalókat a technológiai változásokra, az elbocsátott munkavállalóknak pedig segítsünk új munkahelyet találni. Az Európai Bizottság tavaly decemberi javaslata elősegíti, hogy a bevált gyakorlatok más tagállamokban is mintaként szolgálhassanak a vállalati átszervezéseknél.
A feketemunka szintén komoly fenyegetést jelent a tisztességes munkakörülményekre, hiszen a be nem jelentett foglalkoztatás megfosztja a dolgozót mindennemű védettségtől. A Bizottság nemrégiben javaslatot tett egy új uniós platform létrehozására, amely megkönnyíti a tagállamok ellenőrző szerveinek együttműködését, annak érdekében, hogy a be nem jelentett munkát jogszerű és tisztességes foglalkoztatás váltsa fel.
A Bizottság a közeljövőben javaslatot tesz a munkahelyi biztonság és egészségvédelem új, a 2014-2020 közötti időszakra szóló stratégiájára is. Uniós szabályok már eddig is segítették a balesetek és a munkával kapcsolatos betegségek megelőzését. E szabályok figyelembe vétele fontos ahhoz, hogy a dolgozók egészségesebbek, motiváltabbak, hatékonyabbak legyenek, és a munkahelyükről is keveset hiányozzanak. A munkáltatóknak mindez nemcsak a magasabb termelékenység miatt előnyös, hanem azért is, mert így egyenlő esélyekkel versenyeznek az EU egységes piacán. Nem 28 különböző szabályrendszernek kell megfelelniük, és a rossz munkakörülmények között dolgoztató tisztességtelen konkurensektől sem kell tartaniuk. Az új stratégia meg fogja könnyíteni a vállalatok számára a meglévő szabályok alkalmazását és az újabban erőteljesebben felmerülő problémák (például a munkahelyi stressz) kezelését.
Az Európai Bizottság az EU határain túl (például a feltörekvő gazdaságokban) is támogatja a munkavállalói jogok erősítését, a tisztességes munkakörülmények terjedését, és szorgalmazza az alapvető munkaügyi normákról szóló nemzetközi egyezmények ratifikálását. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) normái ösztönzést és irányt mutatnak az EU munkajogának fejlődéséhez, építve az európai munkajog gazdagságára és a kollektív alku régi elvére és hagyománya. A munka ünnepe emlékeztet erre az értékes örökségre, amelyet az utánunk következő nemzedékeknek is tovább kell adnunk.
