A jobb körülményekért

Az utóbbi évek pénzügyi és gazdasági válsága romboló hatást gyakorolt a munkaerőpiacokra és a munkakörülményekre. Nemcsak a munkanélküliségi ráták kúsztak magasra, a foglalkoztatás minősége is romlott. A 21. században "munka" alatt biztonságot, a kreativitás támogatását, a munkavállalók részvételét és a dolgozók iránti tiszteletet is kellene értenünk, ehelyett napjainkban sokaknak a munka bizonytalanságával, az alacsony bérekkel és romló munkakörülményekkel kell számolniuk. Most, hogy végre megindult a gazdasági fellendülés, és a munkanélküliség Európában csökkenni kezd, ideje, hogy a foglalkoztatás minőségére - és annak javítására - is jobban odafigyeljünk.

Az erőteljesebb és fenntartható növekedéshez nem elég csupán a fizikai infrastruktúrát és a munkavállalók képzettségét javítani: beruházni kell a jobb munkakörülményekbe is. Noha az európai munkavállalók körében is nőtt a szorongás és az elégedetlenség, azt sem szabad elfelejtenünk, hogy világszerte az EU egyes tagállamai szolgálnak példaképül a szociális párbeszéd, a vállalatok társadalmi felelősségvállalása, valamint a munka és a magánélet közötti egyensúly terén. Az EU legtermelékenyebb és legversenyképesebb gazdaságai éppen azok, amelyek a szociális beruházások és a munkahelyi védelem magas szintjét sikeresen összhangba hozták a rugalmassággal, a termelékenységgel, és a munkaadók és munkavállalók közötti érdekegyeztetéssel. Példájuk azt mutatja, hogy az oktatásból a munka világába történő átmenet segítése, valamint a munkahelyi biztonság és az egészségvédelem támogatása jó beruházás. Ezáltal nő a foglalkoztatottság, az idősek hosszabb ideig aktívak maradnak, és a társadalombiztosítási rendszerek is fenntarthatóbbá válnak.

Ezen a téren az EU munkaügyi jogszabályainak jelentőségét sokan még mindig alábecsülik, sőt olykor a jövőbeli relevanciájukat is kétségbe vonják. Az EU azonban kulcsszerepet játszik a tisztességes munkakörülmények megvédésében, aminek gazdasági és szociális okai egyaránt vannak. Uniós jogszabály garantálja például a dolgozók minimális fizetett szabadsághoz való jogát, a maximális heti munkaidőt és a munkavállalók azon jogát, hogy az őket érintő döntésekről konzultáljanak velük és tájékoztassák őket. Emellett európai rendelkezések védik a dolgozókat például a munkáltató csődje esetén, továbbá a határozott idejű szerződésekkel történő visszaélések és a munkahelyi diszkrimináció ellen is. Több friss uniós kezdeményezés is azt célozza, hogy tovább javuljanak a munkakörülmények.

A kiszolgáltatott helyzetben lévő munkavállalók legfiatalabbjai a gyakornokok. Védelmük megerősítése érdekében az Európai Bizottság új javaslatot dolgozott ki a szakmai gyakorlatok minőségének biztosítására, amelyet a tagállamok márciusban el is fogadtak. Az uniós szintű keretrendszer azt kívánja biztosítani, hogy a szakmai gyakorlaton résztvevő fiatalok átlátható és biztonságos körülmények között szerezhessenek értékes munkatapasztalatot.

A munkavállalók akkor is sérülékenyebbek, amikor a vállalatok szerkezetátalakítást hajtanak végre. Az ilyen helyzetek soha nem könnyűek, ugyanakkor az unióban is vannak jó példák arra, hogy elébe menjünk a változásoknak, minimálisra szorítsuk a termelés átszervezésének szociális hatásait, felkészítsük a munkavállalókat a technológiai változásokra, az elbocsátott munkavállalóknak pedig segítsünk új munkahelyet találni. Az Európai Bizottság tavaly decemberi javaslata elősegíti, hogy a bevált gyakorlatok más tagállamokban is mintaként szolgálhassanak a vállalati átszervezéseknél.

A feketemunka szintén komoly fenyegetést jelent a tisztességes munkakörülményekre, hiszen a be nem jelentett foglalkoztatás megfosztja a dolgozót mindennemű védettségtől. A Bizottság nemrégiben javaslatot tett egy új uniós platform létrehozására, amely megkönnyíti a tagállamok ellenőrző szerveinek együttműködését, annak érdekében, hogy a be nem jelentett munkát jogszerű és tisztességes foglalkoztatás váltsa fel.

A Bizottság a közeljövőben javaslatot tesz a munkahelyi biztonság és egészségvédelem új, a 2014-2020 közötti időszakra szóló stratégiájára is. Uniós szabályok már eddig is segítették a balesetek és a munkával kapcsolatos betegségek megelőzését. E szabályok figyelembe vétele fontos ahhoz, hogy a dolgozók egészségesebbek, motiváltabbak, hatékonyabbak legyenek, és a munkahelyükről is keveset hiányozzanak. A munkáltatóknak mindez nemcsak a magasabb termelékenység miatt előnyös, hanem azért is, mert így egyenlő esélyekkel versenyeznek az EU egységes piacán. Nem 28 különböző szabályrendszernek kell megfelelniük, és a rossz munkakörülmények között dolgoztató tisztességtelen konkurensektől sem kell tartaniuk. Az új stratégia meg fogja könnyíteni a vállalatok számára a meglévő szabályok alkalmazását és az újabban erőteljesebben felmerülő problémák (például a munkahelyi stressz) kezelését.

Az Európai Bizottság az EU határain túl (például a feltörekvő gazdaságokban) is támogatja a munkavállalói jogok erősítését, a tisztességes munkakörülmények terjedését, és szorgalmazza az alapvető munkaügyi normákról szóló nemzetközi egyezmények ratifikálását. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) normái ösztönzést és irányt mutatnak az EU munkajogának fejlődéséhez, építve az európai munkajog gazdagságára és a kollektív alku régi elvére és hagyománya. A munka ünnepe emlékeztet erre az értékes örökségre, amelyet az utánunk következő nemzedékeknek is tovább kell adnunk.

Szerző
Andor László uniós biztos

Lehoczky Zsuzsa a Bóta Caféban

Publikálás dátuma
2014.04.30. 07:50
Lehoczky Zsuzsa
A zenés színjátszás Kossuth-díjas nagyasszonya, Lehoczky Zsuzsa a Bóta Café vendége ma, április 30-án, szerda este 9 órától a Fix Tévén. 

Musicalekben és operettekben egyaránt kiváló. Remekül érvényesül ének- és tánctudása, fanyar humora. Bóta Gábor élő, online is nézhető, műsorában hívhatják őt a 4451349-es számon, és a tv.fixhd skype címen ugyancsak hozzászólhatnak az adáshoz.

Szerző
Frissítve: 2014.04.29. 23:09

Közelkép - Szombat esti félrelépések

Egyik-másik internetes újság máris temeti a Szombat esti láz című táncversenyt az RTL Klubbon. A "gyász" oka, hogy a nézőszám kevesebb, mint a korábbi hasonló versenyeké volt. Igaz, ezen a műsorsávon eredetileg a Csillag születik című vetélkedőt tartották volna, de - meglepő módon - nem volt elég képernyőre engedhető jelentkező. Így aztán, a szokásosnál gyorsabban kellett ezt a táncos műsort összehozni, de ez - szerintem - inkább használt, mint ártott a produkciónak.

Így például szerencsés az a körülmény, hogy nincs közönségszavazás, csak a végén, hiszen mindenki tudja, hogy a győztes nem feltétlenül a legjobb, legfeljebb azt jelzi, ki/k/ a legrokonszenvesebbek a nézők számára. Az is inkább hasznára van a produkciónak, hogy nincs kieső: ugyanaz a nyolc páros versenyez végig.

A zsűri ugyan pontoz, sőt plusz pontokat is osztogat, de az - számomra - nem derült ki, mivel jár, ha valamelyik táncospár győz egy-egy fordulóban. (Most, a legutóbb ugyan összeengedték az eredeti párokat, férjeket, feleségeket is, és így sem váltak ügyetlenné, hála a kisorsolt koreográfiáknak, a táncosok kitartó munkájának, és ahogy hétről-hétre fejlődnek.)

Azért az meggondolandó, hogy valóban egyenlő esélyekkel indulnak-e a résztvevők. Az amatőrként induló Rezes Judit színésznő ugyanis komoly balett tanulmányokat is folytatott, és mint kiderült: Szinetár Dóra is kacérkodott egy rövid ideig a balettel. Meg egyébként is, aki színész - mint például Szabó Győző is -, annak szükségszerűen időnként táncolni kell a színpadon.

Így aztán nehéz versenyezni Bárdos Andrásnak, akiről kiderült, hogy feleségével, Máté Krisztinával életükben most táncoltak először egymással. De nem lehet könnyű dolga Eszményi Viktóriának és Heilig Gábornak sem, akikről annyit azért elárulhatunk, hogy mindketten túl vannak már a hatvanon. Szerencsére a maguk módján ők is meg tudják tenni, hogy minden szám a látványos showműsor része legyen.