Előfizetés

Őrizetbe vették Welsz Tamás barátnőjét?

L.T.
Publikálás dátuma
2014.04.30. 07:05
A hagyaték része hét érdi telek is FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
Nem erősítette meg, igaz nem is cáfolta a rendőrség lapunknak a Borsonline információját, miszerint őrizetbe vették Welsz Tamásnak, a március 20-án máig tisztázatlan körülmények között elhunyt vállalkozónak az élettársát. Arra a kérdésünkre legalábbis, meg tudják-e erősíteni, hogy Horthy Andreát - aki ellen még mindig érvényben van a tavaly kiadott Interpol-körözés - őrizetbe vették, azt a választ kaptuk: "nem".

Emlékezetes, a vállalkozóra is kiadott Interpol-körözés alapján tavaly novemberben egyszer már rövid időre őrizetbe vették Welszt a magyar hatóságok, de az ügyészség javaslatára a bíróság végül úgy döntött, nem adja ki őt Panamának, így a férfi szabadon távozott. A Blikk eközben arról számolt be, hogy hat luxusautó, egy jacht és hét telek lehet Welsz hagyatéka.

Pontosabban mindezek a Welsz által irányított - az afrikai segélyakciókat is szervező - Charity March Kft. tulajdonában vannak. Noha a jog szerint Welsz örököse a hétéves kislánya, a lap tudni véli, hogy a százmilliósra becsült vagyonra jogot formál Horthy Andrea is. Nemcsak emiatt lesz azonban nehézkes a hagyatéki eljárás, hanem azért is, mert a Charity March tulajdonosa a Cavalli Continental Ltd., ami egy offshore-hátterű vállalkozás.

A Charity March 2009-es alapítása után Welsz és Horthy tulajdonában volt egészen tavaly októberig, amikor is az adóoptimalizálás egyik paradicsomaként számon tartott Seychelle-szigeten bejegyezett Cavalli Continental lett a tulajdonos. A vagyon része két Audi Q7-es, egy Cadillac, két Mercedes, egy lakóautó, egy kisebb jacht, továbbá hét érdi telek, rajtuk két hangárral. A Blikk tudni véli, hogy a Welsz kislányát nagykorúságáig képviselő vagyonkezelőt, a vállalkozó volt feleségét Welsz élettársa azzal próbálja kiszorítani a vagyonból, hogy azt bizonyítja: övé a Cavalli.

A hagyaték része lenne még az a több tízmillió forint értékű készpénz is, amit a rendőrség korábban Welsznél lefoglalt.

Tíz éve csatlakoztunk az unióhoz

B.I.M.
Publikálás dátuma
2014.04.30. 07:00
Magyarország az egyik legnagyobb haszonélvezője az uniós tagságnak FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Magyarország tíz éve, 2004. május elsején csatlakozott az Európai Unióhoz. Noha az elmúlt évtized nem mindenben hozott felzárkózást, azt, hogy hazánk az egyik legnagyobb haszonélvezője az uniós tagságnak, nehéz lenne elvitatni. Az európai közösség ugyanis anyagi értelemben a 2004 óta megvalósult magyarországi fejlesztések 90-95 százalékát támogatta, az utóbbi négy évben pedig a magyar polgárok emberi jogainak védelme is jórészt az EU-ra hárult. Bár időnként felerősödnek a nacionalista hangok, talán ezért lehet, hogy felmérések szerint a magyarok sokkal pozitívabbak az EU-val kapcsolatban, mint más tagállamok polgárai.

Medgyessy Péter miniszterelnök és Kovács László külügyminiszter 2003. április 16-án, Athénban írta alá azt a csatlakozási szerződést, mely lehetővé tette, hogy a következő évben Magyarország is az Európai Unió tagjává váljon. Medgyessy ekkor azt mondta: "a csatlakozási szerződés aláírásával egy szomorú és igazságtalan évszázad ér véget". Egy évre rá, éppen május elsején tíz ország - Ciprus görögök lakta része, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia - csatlakozásával megvalósult az EU történetének legnagyobb bővítése.

Az biztos, hogy az utóbbi tíz évben Magyarország minden tekintetben az unió teljes jogú tagjává vált, s valóban véget ért a XX. század is. Hogy miként ítélik meg hazánk első uniós évtizedét a magyar állampolgárok, az már nem ilyen egyértelmű. Miközben ugyanis az Orbán-kormány - mely 2010-en és 2014-ben is kétharmados többségre tett szert - az utóbbi években "szabadságharcot vív" az EU-val szemben, melyet a kormányfő többször is épp a XX. századi Moszkvához hasonlított, a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a magyarok a legtöbb kérdésben az uniós átlag feletti arányban képviselnek Európa-párti álláspontot.

Ez nem is véletlen, hiszen az első szabad választások után hazánk legfontosabb külpolitikai célja az európai integráció volt. Hosszú út vezetett a társulási tárgyalások 1990-es megkezdésétől a csatlakozási szerződés 2003-as aláírásáig, majd a teljes jogú tagságig. Lényegében ez volt az egyetlen olyan nemzeti ügy, amelyben valamennyi kormány és párt egyetértett, s amely a legnagyobb társadalmi támogatottságot élvezte. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ne lenne EU-szkepticizmus az országban, melyet nem csupán a szélsőjobboldali pártok, korábban a MIÉP, manapság pedig a Jobbik gerjesztenek, hanem 2010 óta - vélhetően épp utóbbi szavazóbázisára hajtva - a Fidesz is.

Noha hazánk 2011-ben nemzetközileg is elismert eredményekkel adta át féléves soros elnökségét - ez alatt zárták le Horvátország csatlakozási tárgyalását, fogadták el a Duna- és a romastratégiát, valamint a megerősített gazdasági kormányzás eszközrendszerét -, az Európai Bizottság, amely az uniós jogszabályok betartását felügyeli, ekkorra már többször konfliktusba keveredett az Orbán-kormánnyal, amiért az rendre a tagállami vállalásainkkal ellentétes törvényeket hozott. Az utóbbi négy év épp ezért elsősorban Magyarország "pávatáncról" szólt. A magyar kabinet jogállamellenes lépései nyomán többször is napirendre került az ország alkotmányos helyzete Brüsszelben és Strasbourgban, eljárások is indultak, tavaly nyáron pedig az Európai Parlament elfogadta Rui Tavares zöldpárti portugál EP-képviselőnek a jogállamiság magyarországi helyzetével foglalkozó jelentését. Ennek fő megállapítása, hogy a magyarországi közjogi változások rendszerszintűek és eltávolodtak az unió szerződésében foglalt alapértékektől.

Magyar-EU kronológia
- 1994. április 1-jén Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter Athénban adta át Magyarország hivatalos EU-tagsági kérelmét, 1998-ban kezdődtek meg a csatlakozási tárgyalások
- 2003. április 12-én Magyarországon népszavazást tartottak az EU-tagságról, amelyen a résztvevők 83,76 százaléka igent mondott a csatlakozásra
- 2003. április 16-án Athénban Medgyessy Péter miniszterelnök aláírta a csatlakozási szerződést
- 2004. május 1-jén az unió teljes jogú tagjává vált az ország
- 2007. december 21-én Magyarország csatlakozott a személyek valódi mozgásszabadságát biztosító schengeni térséghez
- 2007. december 13-én az EU-tagországok állam- és kormányfői, illetve külügyminiszterei, köztük Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Göncz Kinga külügyminiszter aláírták a lisszaboni szerződést, melyet 2007. december 17-én Magyarország elsőként ratifikált
- 2011. január 1-től az új tagállamok közül harmadikként Magyarország látta el az EU Tanácsának soros féléves elnökségét.

Pedig az uniós csatlakozás komoly előrelépést hozott Magyarország és állampolgárai számára, hiszen 2013 végéig körülbelül nettó 7000 milliárd forint érkezett különböző EU-támogatások formájában, s a 2004 óta megvalósult magyarországi fejlesztések 90-95 százalékát is a közösség támogatta. Hogy mindezt az állampolgárok tudják és értik, bizonyítja az Ipsos márciusban közzétett - tíz tagállamban készített - felmérése, mely feltárta: az uniós polgárok 68 százaléka szerint rossz irányba mennek a dolgok az EU-ban, a magyarok között azonban ez az arány 61 százalékos, ráadásul hazánk unióból való távozását is csak 17 százalék tartaná helyesnek. Az uniós átlag ennél magasabb, 19 százaléknyian szeretnének kilépni az európai közösségből. Az integráció pozitív értékelése is leginkább a németekre, lengyelekre és a magyarokra jellemző.

A magyarok EU melletti átlagosnál nagyobb elkötelezettségét mutatja az is, hogy 31 százalékuk szívesen venné a szövetség erejének növekedését - míg az átlag csak 18 százalék -, 23 százalékuk pedig egy közös kormányzást is helyeselne.

Tíz éve csatlakoztunk az unióhoz

B.I.M.
Publikálás dátuma
2014.04.30. 07:00
Magyarország az egyik legnagyobb haszonélvezője az uniós tagságnak FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Magyarország tíz éve, 2004. május elsején csatlakozott az Európai Unióhoz. Noha az elmúlt évtized nem mindenben hozott felzárkózást, azt, hogy hazánk az egyik legnagyobb haszonélvezője az uniós tagságnak, nehéz lenne elvitatni. Az európai közösség ugyanis anyagi értelemben a 2004 óta megvalósult magyarországi fejlesztések 90-95 százalékát támogatta, az utóbbi négy évben pedig a magyar polgárok emberi jogainak védelme is jórészt az EU-ra hárult. Bár időnként felerősödnek a nacionalista hangok, talán ezért lehet, hogy felmérések szerint a magyarok sokkal pozitívabbak az EU-val kapcsolatban, mint más tagállamok polgárai.

Medgyessy Péter miniszterelnök és Kovács László külügyminiszter 2003. április 16-án, Athénban írta alá azt a csatlakozási szerződést, mely lehetővé tette, hogy a következő évben Magyarország is az Európai Unió tagjává váljon. Medgyessy ekkor azt mondta: "a csatlakozási szerződés aláírásával egy szomorú és igazságtalan évszázad ér véget". Egy évre rá, éppen május elsején tíz ország - Ciprus görögök lakta része, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia - csatlakozásával megvalósult az EU történetének legnagyobb bővítése.

Az biztos, hogy az utóbbi tíz évben Magyarország minden tekintetben az unió teljes jogú tagjává vált, s valóban véget ért a XX. század is. Hogy miként ítélik meg hazánk első uniós évtizedét a magyar állampolgárok, az már nem ilyen egyértelmű. Miközben ugyanis az Orbán-kormány - mely 2010-en és 2014-ben is kétharmados többségre tett szert - az utóbbi években "szabadságharcot vív" az EU-val szemben, melyet a kormányfő többször is épp a XX. századi Moszkvához hasonlított, a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a magyarok a legtöbb kérdésben az uniós átlag feletti arányban képviselnek Európa-párti álláspontot.

Ez nem is véletlen, hiszen az első szabad választások után hazánk legfontosabb külpolitikai célja az európai integráció volt. Hosszú út vezetett a társulási tárgyalások 1990-es megkezdésétől a csatlakozási szerződés 2003-as aláírásáig, majd a teljes jogú tagságig. Lényegében ez volt az egyetlen olyan nemzeti ügy, amelyben valamennyi kormány és párt egyetértett, s amely a legnagyobb társadalmi támogatottságot élvezte. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ne lenne EU-szkepticizmus az országban, melyet nem csupán a szélsőjobboldali pártok, korábban a MIÉP, manapság pedig a Jobbik gerjesztenek, hanem 2010 óta - vélhetően épp utóbbi szavazóbázisára hajtva - a Fidesz is.

Noha hazánk 2011-ben nemzetközileg is elismert eredményekkel adta át féléves soros elnökségét - ez alatt zárták le Horvátország csatlakozási tárgyalását, fogadták el a Duna- és a romastratégiát, valamint a megerősített gazdasági kormányzás eszközrendszerét -, az Európai Bizottság, amely az uniós jogszabályok betartását felügyeli, ekkorra már többször konfliktusba keveredett az Orbán-kormánnyal, amiért az rendre a tagállami vállalásainkkal ellentétes törvényeket hozott. Az utóbbi négy év épp ezért elsősorban Magyarország "pávatáncról" szólt. A magyar kabinet jogállamellenes lépései nyomán többször is napirendre került az ország alkotmányos helyzete Brüsszelben és Strasbourgban, eljárások is indultak, tavaly nyáron pedig az Európai Parlament elfogadta Rui Tavares zöldpárti portugál EP-képviselőnek a jogállamiság magyarországi helyzetével foglalkozó jelentését. Ennek fő megállapítása, hogy a magyarországi közjogi változások rendszerszintűek és eltávolodtak az unió szerződésében foglalt alapértékektől.

Magyar-EU kronológia
- 1994. április 1-jén Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter Athénban adta át Magyarország hivatalos EU-tagsági kérelmét, 1998-ban kezdődtek meg a csatlakozási tárgyalások
- 2003. április 12-én Magyarországon népszavazást tartottak az EU-tagságról, amelyen a résztvevők 83,76 százaléka igent mondott a csatlakozásra
- 2003. április 16-án Athénban Medgyessy Péter miniszterelnök aláírta a csatlakozási szerződést
- 2004. május 1-jén az unió teljes jogú tagjává vált az ország
- 2007. december 21-én Magyarország csatlakozott a személyek valódi mozgásszabadságát biztosító schengeni térséghez
- 2007. december 13-én az EU-tagországok állam- és kormányfői, illetve külügyminiszterei, köztük Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Göncz Kinga külügyminiszter aláírták a lisszaboni szerződést, melyet 2007. december 17-én Magyarország elsőként ratifikált
- 2011. január 1-től az új tagállamok közül harmadikként Magyarország látta el az EU Tanácsának soros féléves elnökségét.

Pedig az uniós csatlakozás komoly előrelépést hozott Magyarország és állampolgárai számára, hiszen 2013 végéig körülbelül nettó 7000 milliárd forint érkezett különböző EU-támogatások formájában, s a 2004 óta megvalósult magyarországi fejlesztések 90-95 százalékát is a közösség támogatta. Hogy mindezt az állampolgárok tudják és értik, bizonyítja az Ipsos márciusban közzétett - tíz tagállamban készített - felmérése, mely feltárta: az uniós polgárok 68 százaléka szerint rossz irányba mennek a dolgok az EU-ban, a magyarok között azonban ez az arány 61 százalékos, ráadásul hazánk unióból való távozását is csak 17 százalék tartaná helyesnek. Az uniós átlag ennél magasabb, 19 százaléknyian szeretnének kilépni az európai közösségből. Az integráció pozitív értékelése is leginkább a németekre, lengyelekre és a magyarokra jellemző.

A magyarok EU melletti átlagosnál nagyobb elkötelezettségét mutatja az is, hogy 31 százalékuk szívesen venné a szövetség erejének növekedését - míg az átlag csak 18 százalék -, 23 százalékuk pedig egy közös kormányzást is helyeselne.