Európai parlamenti választás és a munka ünnepe - ez lesz a két fő témája holnap a városligeti majálisnak. Az ünnepség a szokásoknak megfelelően a szakszervezeti felvonulással indul, majd a Napozóréten Pataky Péter, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke és Patrick Itschert, az Európai Szakszervezeti Szövetség főtitkár-helyettese mond rövid beszédet. Pataky tegnap úgy fogalmazott: az idei május elseje legfontosabb üzenete az, hogy új irányt kell adni Európának. "Új irányt a válság után, a megszorítások politikája után. Új irányt, hogy valódi munkahelyek jöjjenek létre és ne csökkenjenek" - fogalmazott.
Szavai szerint mindezek eléréséhez megbecsült, tisztességesen megfizetett, megélni tudó munkavállalókra van szükség. Ahogy Európában, úgy Magyarországon is a munkavállalók "viszik a hátukon a rendszert", növekedés csak a dolgozók munkájából van, és az új értéket is ők állítják elő - fogalmazott. Véleménye szerint az új irányhoz az is hozzátartozik, hogy nem visszafordíthatóak a jóléti rendszerekben és a párbeszédben eddig elért eredmények.
Sikernek nevezte Pataky, hogy ennek jegyében sikerült a demokratikus parlamenti pártok egy-egy EP-képviselőjelöltjét egy asztalhoz ültetniük, holnap déltől, a majálison vitafórumot tartanak. A meghívást az Fidesz, az MSZP, a DK, az LMP és az Együtt-PM is elfogadta.
Közben az MSZP erre a napra szervezte az EP-kampány nyitórendezvényét is. A Nagyréten felállított színpadon felszólal Mesterházy Attila, az MSZP elnöke, Szanyi Tibor az MSZP európai parlamenti listavezetője és Horváth Csaba, a párt alelnöke. A budapesti MSZP is kiköltözik a Nagyrétre. A szocialisták sátra mellett lesz a Népszaváé is, ahol többek között Lendvai Ildikó és Bolgár György dedikálja a könyvét, és "élőszobor" osztja az újságot. Délután egytől este hét óráig gyermekprogramok, koncertek várják a majálisra érkezőket.
Sajátos hangulatot adhat a majálisnak, hogy a szakszervezeti védelem átmeneti állapotban van, és csak remélni lehet, hogy a jövőben az érdekvédőknek is lesz majd szavuk a dolgozókat érintő döntéseknél. A szocialista kormányok idején a kabinet partnernek tekintette a munkavállalók és a munkáltatók képviselőit, hosszas, és nyílt vitán dőltek el a dolgozókat érintő fontos kérdések. Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban hangos és hosszú érveléseket lehett hallani a szociális partnerektől arról, mennyivel kellene emelni a minimálbért, vagy milyen mértékű legyen az országos bérajánlás, de itt dőltek el a nyugdíjbavonulás kérdései is. A hónapokig tartó egyeztetéseknek mindig kompromisszumos egyezség lett a vége. Az érdemi tárgyalást egy csapásra megszűntette a Fidesz-kormány, és a helyzet azóta folyamatosan romlik.
A választások után egy évvel az Orbán-kabinet ugyan kreált egy új fórumot, háromoldalú tanácskozó testületet hozott létre. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumától távol áll a vita, a nyilvánosság és a partnerség is. De ugyanilyen messze kerültek a munkavállalói érdekek is. A miniszterelnök, és az általa kiválasztott munkaadói és munkavállalói szervezetek jelentős anyagi támogatást kaptak, de titoktartási kötelezettséget vállaltak. A tagok egyébként a többi között a foglalkoztatáspolitikai kérdésekről, a minimálbérről, a bérajánlásról és a munkajogi kérdésekről konzultálnak és kötnek megállapodást. Ennek a szervezetnek a tagjai írták alá az új Munka törvénykönyvét is, amely a dolgozókat kiszolgáltatottá tette, a munkáltatóknak pedig szinte korlátlan szabadságot adott.
Időközben azért, hogy a szakszervezetek egységesebbek és erősebbek legyenek, egybeolvadt három konföderáció. A szándékot éppen egy éve, tavaly május elsején jelenttették be, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetesége (MSZOSZ) , a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), valamint az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége év végére közös szervezetbe tömörült. Ma már Magyar Szakszervezeti Szövetségnek hívják őket és Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke vezeti a "gigaszervezetet".
Korábban még arról volt szó, hogy mind a hat konföderáció egységbe lép, és az elnök Gaskó István, a Liga vezetője lesz, aki nem is tagadta a szándékot. Végül mégis elzárkózott a fúziótól, mert - Gaskó indoklása szerint - azzal, hogy az MSZOSZ befogadta a székházába a Közmunkások Szakszervezetét, azt bizonyította a szövetség, hogy nem tud elszakadni az MSZP-től. Kijelentette: súlyos politikai hibát követtek el a szocialisták azzal, hogy szakszervezetet alapítottak, mert "azt az MSZP is tudja, hogy a szakszervezeti mozgalom rákfenéje, ha pártokhoz kötődik".
Gaskónak ez a kijelentése egyébként azért furcsa, mert Orbán Viktor miniszterelnök nem sokkal korábban nyíltan vállalta, hogy a Liga elnöke a kedvence. A kormányfő úgy fogalmazott: "ha a Ligával találkozom, tudom, hogy nem egy másik párttal, vagy külföldiek zsoldjában álló szervezettel tárgyalok". A kormány célja egyébként éppen az egység megtörése volt, és vitathatatlan, hogy a Fidesz-KDNP sikerre vitte a szándékát. A szakszervezetek gyakorlatilag eltűntek a dolgozók látóköréből, a két oldalon álló szervezetek ma már nem is találkoznak egymással. Nincsenek munkavállalói tüntetések, látszik, hogy hiányzik az egység. A szakszervezetek hiába is tiltakoznának, nincs fórum, ahol a kormány meghallaná a szavukat.
A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége kakukktojásnak számított, ez a szervezet az állandó konzultációs fórumnak és az új tömörülésnek is tagja. Ha lenne valódi érdekegyeztetés, akkor a kormány által életre hívott fórumban képviselhetné ugyan társai álláspontját, ám Pataky Péternek erre nem sok lehetősége van.
