Irány Pécs, irány a Zsolnay!

Ruccanjunk el Pécsre május első hosszú hétvégéjén! A Zsolnay Fesztivál és Egyetemi Napok ugyanis számos programmal várják az érdeklődőket a város két ékességében, a Zsolnay Negyedben és a Kodály Központban. Már a számadatok is sokatmondóak.

A fesztivál 23 helyszínen zajlik, a több mint 110 programon közel 500 előadó szerepel. A három nap alatt 38 koncert, 41 családi és gyerekprogram, valamint 36 közösségi rendezvény várja a látogatókat.  Lássuk a könnyűzenét!

A színésznőként befutott, de már énekesi babérokra törő Tompos Kátya bemutatja Keresztül Európán című szólólemezét, de fellép a Háy come Beck is, vagyis a Háy János író és a 30Y énekese, Beck Zoltán rockzenész alkotta formáció is.

Színpadra lép a megasztáros Király Viktor, az Irie Maffia énekesnője, Sena és az Euróvíziót megjárt Compact Disco frontembere, Walko Csaba is. Színen lesz még a Rutkai Bori vezette funkban és dzsesszben utazó Specko Jedno, új albummal érkezik a punkrock Supernem és színre lép az extravagáns koncertjeiről elhíresült Anna and the Barbies.

A Kodály Központban már a klasszikus hangversenyek várják a fesztiválozókat. Fellép a világhíres Amadinda Ütőegyüttes, mely idén ünnepli harmincadik születésnapját, a koncerten pedig vendégük lesz a Locomotiv GT-ből Presser Gábor és Karácsony János is. A Liszt teremben a cimbalmon, nagybőgőn és dobon játszó Lukács Miklós Trió adja a ritmust, de játszik még a Magyar Zeneművészeti Társaság kamaraegyüttese is.

Aki zene helyett inkább színházi előadásokra vágyik, az se fog csalódni. A FÜGE és a Dumaszínház egy mélypszichológiai munkával, A férfiak szexuális világa című előadással készül, a Gólem Színház pedig a Mamelosn című darabbal érkezik, melyben egy család nőtagjainak három nemzedéke mutatkozik be.

Az Orlai Produkció az Audrey Hepburn és Gregory Peck főszereplésével készült Római vakáció című film színpadi változatát adja elő Balla Eszter, Fekete Ernő és Hernádi Judit főszereplésével.

A szülőknek a gyerekeket nem érdemes otthon hagyniuk. Számos foglalkozás, kerámiafestés, fazekasság, gyermekek vezette tárlatvezetés, rajzfoglalkozás köti le majd a kicsiket, akik bábelőadásokat is megnézhetnek a Bóbita Bábszínház jóvoltából.

Két program között pedig érdemes elnézni a kiállításokra is: a közelmúltban újraéledt Roham Magazin bemutatja legújabb és korábbi lapszámait. A fiatal művész, Murányi Kristóf számítógépes grafikáit állítja ki, de még a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának kerámia tanszéke is képviselteti magát. Ennyi program mellett csoda, ha valaki a három nap alatt unatkozna!

Befagyott uniós források

Publikálás dátuma
2014.04.30. 07:29
A 4-es metró is EU-pénzből készült, most három ok miatt sem kapunk támogatást FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
Nemcsak a magyar kormány új uniós pénzeket elosztó intézményrendszerének vizsgálata miatt nincsenek kifizetések Magyarország számára, hanem a azért sem, mert BruxInfó szerint Brüsszelnek elfogyott a pénze, harmadrészt pedig egy 70 magyar útépítési projekttel kapcsolatos szabálytalanság miatt sem. 

Nem szakította meg a fejlesztési források kifizetését az Európai Bizottság, és nem is áll fenn ennek a veszélye, ha a magyar hatóságok megnyugtató választ tudnak adni a következő hetekben a testületnek a hazai támogatási intézményrendszer gyökeres átalakításával kapcsolatos kérdéseire. Shirin Wheeler, a regionális politikáért felelős biztos szóvivője a BruxInfónak cáfolta azokat a sajtóhíreket, melyek szerint az Európai Bizottság a kohéziós alapok megfelelő menedzselésével és ellenőrzésével kapcsolatos kételyei miatt megszakította volna az uniós támogatások kifizetését.

Nincs pénz Brüsszelben sem?
A BruxInfó szerint a Magyarországnak szánt kifizetések nemcsak az ismert kifogások miatt állnak, hanem részben azért is, mert a Bizottság híján van a költségvetési forrásoknak. Szerintük van egy harmadik ok is, ami miatt elzárták az uniós pénzcsapokat, ez magyarspecifikus probléma, és a kifizetések egy részének tavaly decemberi megszakításával áll összefüggésben. A megszakítás (ami formailag nem felfüggesztés) összesen több mint 70 útépítési projektet érinthet, ahol a Bizottság feltételezése szerint az aszfaltozási munkálatok szerződéseinek odaítélésénél szabálytalanságok történtek. A magyar előírások a gyanú szerint diszkriminatív kritériumokat tartalmaztak, amennyiben az útépítés helyétől csak egy meghatározott földrajzi távolságon belül telephellyel rendelkező aszfaltozó üzemek jelentkezhettek a megbízásra. Ezzel a Bizottság érvelése szerint gyakorlatilag kizártak más helyi és külföldi (más uniós tagállamból származó) vállalkozókat, ami diszkriminatívnak számít, és mint ilyen az uniós előírásokba ütközik.
A kifizetések tavalyi megszakítása a hét regionális operatív programot és a közlekedési operatív programot érinti. A felek között még javában tartanak az egyeztetések, és bár korábbi hírek 25 százalékos pénzügyi korrekcióról szóltak, ennek százalékos arányát még messze nem véglegesítették a felek. A vita rendezéséig mindenesetre a kérdéses projekteknél nem fizetheti ki Brüsszel a magyar államkincstárnak a benyújtott számlák egyenértékét.

"Ahogy a kormány ezt csinálta az nagyon elhibázott. Az intézményrendszerben dolgozó több mint ezer szakember körében hónapok óta teljes a bizonytalanság. Az ott dolgozók az új szisztémában 30-50 százalékos fizetéscsökkenésre számíthatnak, mivel a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél (NFÜ) dolgozók státusza más mint a minisztériumban dolgozóké. Az egykori NFÜ-ben az alapfizetés mellett teljesítményarányos bónuszrendszer működött. Ez most megszűnik. Emiatt egyre több kiváló, rutinos szakember hagyja el a rendszert. Természetesen ez sem tetszik Brüsszelnek!" - emelte ki érdeklődésünkre Heil Péter a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) korábbi elnökhelyettese.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára lapunknak elmondta: annak természetesen nem örülnének, ha az uniós pénzek elosztási rendszere átalakításának a kis- és középvállalkozások lennének a vesztesei. Azonban egyelőre nincs okuk kételkedni abban, hogy a magyar kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy az ebből eredő esetleges kockázatokat minimalizálja.

"Nem szakítottuk meg a kifizetéseket. De, a kohéziós-politikai források irányítási rendszerében bekövetkezett alapvető változások miatt biztosnak kell lennünk abban, hogy az uniós alapok irányításának és ellenőrzésének rendszere megfelelően működik, és rendelkezésre áll a beruházások menedzseléséhez szükséges intézményi kapacitás" – szögezte le a Shirin Wheeler.

Heil Péter, az NFÜ korábbi elnökhelyettese, ehhez hozzátette, a magyar kormány az uniós támogatások MeH-be történő központosításával nem követett el szabálytalanságot, csak rosszat lépett, rosszul. Közölte: amit a kormány kitalált az NFÜ megszüntetésével és az uniós pénzt elosztó háttérintézmények MeH-be olvasztásával, az tartalmilag nagyon rossz. Nem véletlen az, amit az előző kormányok kitaláltak, hogy a kormányzati szerveken kívülire helyezték az uniós pénzek elosztását, mert ott rugalmasabban tudták kezelni a több ezer projektet.

Az NFÜ egykori vezető szakembere szerint a kormány elkerülhette volna a mostani helyzetet, ha az új rendszerről készített hatástanulmányt küldd a Bizottságnak. Azonban Brüsszel szerint az új szisztéma nyomában sem hasonlít az általa 2007-ben elfogadottal, és megszokottal.

Dávid Ferenc a VOSZ főtitkára szerint a kormányzati megnyilatkozások sorai között olvasva, úgy értelmezi, hogy amennyiben túlságosan elhúzódna az átalakított magyar támogatási rendszer EU vizsgálata, akkor a központi költségvetés erre az időre megelőlegezi az átmenetileg elmaradó uniós támogatásokat. Ha ezt a kormány garantálja, akkor ezzel részben ezt a problémát orvosolja. Az más kérdés, hogy ennek milyen hatása lenne a büdzsé hiányára.

"Másrészt emlékszem arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök három évvel ezelőtt már kijelentette: az uniós költségvetési ciklus végére átszervezik az EU-s pénzek pályázati szisztémáját. Így a mostani lépések - a Miniszterelnöki Hivatalhoz (MeH) centralizálás - nem lehettek váratlanok, mivel ez beépült a kormány stratégiájába" - fogalmazott a VOSZ főtitkára.

Véleménye szerint a régi elosztási rendszer túlzottan szétaprózódott volt, így indokoltnak látja a koncentrációt, mivel eddig túl sok gazdája volt az uniós pénzeknek. Dávid Ferenc reméli, hogy a MeH átveszi az NFÜ és a MAG Zrt. szakembereit, hogy ezek hiánya ne okozzon fennakadást az uniós pályázatok lebonyolításában. "Egy biztos a régi EU-s támogatási szisztéma kissé döcögős volt, és bár előre nem tudjuk megmondani, hogy az új rendszer mennyire lesz hatékonyabb, ám a szűkített döntési körrel nagyobb lehet az esélye, hogy az uniós pénzek az eddigieknél gyorsabban jussanak el a fejlesztéseket megvalósító vállalkozásokhoz" - hangsúlyozta a VOSZ főtitkára.

Maróczi Imre, a Pályázati Projektmenedzserek és Tanácsadók Országos Szövetségének (PÁTOSZ) az elnöke szerint ugyan a pályázati kiírás és a támogatások utalása között van időbeli elcsúszás, ám meggyőződése szerint a kifizetések mostani szüneteltetése nem okoz napi fennakadást. Az elmúlt hetekben már nem írtak ki nagyobb mennyiségű pályázat. Hivatalosan egy pályázat kiírásától a pénz utalásáig átlagosan 300 nap telik el. De a gépbeszerzések, építési beruházások jóval lassabbak, akár 2-3 évig is elhúzódhatnak. Ennek okai között megtalálható, hogy lassúak a döntéshozók, a számlákat nem adják be időben, vagy sok az alvállalkozó. De például a munkahelyteremtők gyorsan mennek, akár 3-4 hónap alatt is lebonyolódnak - mutatott rá a PÁTOSZ elnöke.

Befagyott uniós források

Publikálás dátuma
2014.04.30. 07:29
A 4-es metró is EU-pénzből készült, most három ok miatt sem kapunk támogatást FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
Nemcsak a magyar kormány új uniós pénzeket elosztó intézményrendszerének vizsgálata miatt nincsenek kifizetések Magyarország számára, hanem a azért sem, mert BruxInfó szerint Brüsszelnek elfogyott a pénze, harmadrészt pedig egy 70 magyar útépítési projekttel kapcsolatos szabálytalanság miatt sem. 

Nem szakította meg a fejlesztési források kifizetését az Európai Bizottság, és nem is áll fenn ennek a veszélye, ha a magyar hatóságok megnyugtató választ tudnak adni a következő hetekben a testületnek a hazai támogatási intézményrendszer gyökeres átalakításával kapcsolatos kérdéseire. Shirin Wheeler, a regionális politikáért felelős biztos szóvivője a BruxInfónak cáfolta azokat a sajtóhíreket, melyek szerint az Európai Bizottság a kohéziós alapok megfelelő menedzselésével és ellenőrzésével kapcsolatos kételyei miatt megszakította volna az uniós támogatások kifizetését.

Nincs pénz Brüsszelben sem?
A BruxInfó szerint a Magyarországnak szánt kifizetések nemcsak az ismert kifogások miatt állnak, hanem részben azért is, mert a Bizottság híján van a költségvetési forrásoknak. Szerintük van egy harmadik ok is, ami miatt elzárták az uniós pénzcsapokat, ez magyarspecifikus probléma, és a kifizetések egy részének tavaly decemberi megszakításával áll összefüggésben. A megszakítás (ami formailag nem felfüggesztés) összesen több mint 70 útépítési projektet érinthet, ahol a Bizottság feltételezése szerint az aszfaltozási munkálatok szerződéseinek odaítélésénél szabálytalanságok történtek. A magyar előírások a gyanú szerint diszkriminatív kritériumokat tartalmaztak, amennyiben az útépítés helyétől csak egy meghatározott földrajzi távolságon belül telephellyel rendelkező aszfaltozó üzemek jelentkezhettek a megbízásra. Ezzel a Bizottság érvelése szerint gyakorlatilag kizártak más helyi és külföldi (más uniós tagállamból származó) vállalkozókat, ami diszkriminatívnak számít, és mint ilyen az uniós előírásokba ütközik.
A kifizetések tavalyi megszakítása a hét regionális operatív programot és a közlekedési operatív programot érinti. A felek között még javában tartanak az egyeztetések, és bár korábbi hírek 25 százalékos pénzügyi korrekcióról szóltak, ennek százalékos arányát még messze nem véglegesítették a felek. A vita rendezéséig mindenesetre a kérdéses projekteknél nem fizetheti ki Brüsszel a magyar államkincstárnak a benyújtott számlák egyenértékét.

"Ahogy a kormány ezt csinálta az nagyon elhibázott. Az intézményrendszerben dolgozó több mint ezer szakember körében hónapok óta teljes a bizonytalanság. Az ott dolgozók az új szisztémában 30-50 százalékos fizetéscsökkenésre számíthatnak, mivel a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél (NFÜ) dolgozók státusza más mint a minisztériumban dolgozóké. Az egykori NFÜ-ben az alapfizetés mellett teljesítményarányos bónuszrendszer működött. Ez most megszűnik. Emiatt egyre több kiváló, rutinos szakember hagyja el a rendszert. Természetesen ez sem tetszik Brüsszelnek!" - emelte ki érdeklődésünkre Heil Péter a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) korábbi elnökhelyettese.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára lapunknak elmondta: annak természetesen nem örülnének, ha az uniós pénzek elosztási rendszere átalakításának a kis- és középvállalkozások lennének a vesztesei. Azonban egyelőre nincs okuk kételkedni abban, hogy a magyar kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy az ebből eredő esetleges kockázatokat minimalizálja.

"Nem szakítottuk meg a kifizetéseket. De, a kohéziós-politikai források irányítási rendszerében bekövetkezett alapvető változások miatt biztosnak kell lennünk abban, hogy az uniós alapok irányításának és ellenőrzésének rendszere megfelelően működik, és rendelkezésre áll a beruházások menedzseléséhez szükséges intézményi kapacitás" – szögezte le a Shirin Wheeler.

Heil Péter, az NFÜ korábbi elnökhelyettese, ehhez hozzátette, a magyar kormány az uniós támogatások MeH-be történő központosításával nem követett el szabálytalanságot, csak rosszat lépett, rosszul. Közölte: amit a kormány kitalált az NFÜ megszüntetésével és az uniós pénzt elosztó háttérintézmények MeH-be olvasztásával, az tartalmilag nagyon rossz. Nem véletlen az, amit az előző kormányok kitaláltak, hogy a kormányzati szerveken kívülire helyezték az uniós pénzek elosztását, mert ott rugalmasabban tudták kezelni a több ezer projektet.

Az NFÜ egykori vezető szakembere szerint a kormány elkerülhette volna a mostani helyzetet, ha az új rendszerről készített hatástanulmányt küldd a Bizottságnak. Azonban Brüsszel szerint az új szisztéma nyomában sem hasonlít az általa 2007-ben elfogadottal, és megszokottal.

Dávid Ferenc a VOSZ főtitkára szerint a kormányzati megnyilatkozások sorai között olvasva, úgy értelmezi, hogy amennyiben túlságosan elhúzódna az átalakított magyar támogatási rendszer EU vizsgálata, akkor a központi költségvetés erre az időre megelőlegezi az átmenetileg elmaradó uniós támogatásokat. Ha ezt a kormány garantálja, akkor ezzel részben ezt a problémát orvosolja. Az más kérdés, hogy ennek milyen hatása lenne a büdzsé hiányára.

"Másrészt emlékszem arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök három évvel ezelőtt már kijelentette: az uniós költségvetési ciklus végére átszervezik az EU-s pénzek pályázati szisztémáját. Így a mostani lépések - a Miniszterelnöki Hivatalhoz (MeH) centralizálás - nem lehettek váratlanok, mivel ez beépült a kormány stratégiájába" - fogalmazott a VOSZ főtitkára.

Véleménye szerint a régi elosztási rendszer túlzottan szétaprózódott volt, így indokoltnak látja a koncentrációt, mivel eddig túl sok gazdája volt az uniós pénzeknek. Dávid Ferenc reméli, hogy a MeH átveszi az NFÜ és a MAG Zrt. szakembereit, hogy ezek hiánya ne okozzon fennakadást az uniós pályázatok lebonyolításában. "Egy biztos a régi EU-s támogatási szisztéma kissé döcögős volt, és bár előre nem tudjuk megmondani, hogy az új rendszer mennyire lesz hatékonyabb, ám a szűkített döntési körrel nagyobb lehet az esélye, hogy az uniós pénzek az eddigieknél gyorsabban jussanak el a fejlesztéseket megvalósító vállalkozásokhoz" - hangsúlyozta a VOSZ főtitkára.

Maróczi Imre, a Pályázati Projektmenedzserek és Tanácsadók Országos Szövetségének (PÁTOSZ) az elnöke szerint ugyan a pályázati kiírás és a támogatások utalása között van időbeli elcsúszás, ám meggyőződése szerint a kifizetések mostani szüneteltetése nem okoz napi fennakadást. Az elmúlt hetekben már nem írtak ki nagyobb mennyiségű pályázat. Hivatalosan egy pályázat kiírásától a pénz utalásáig átlagosan 300 nap telik el. De a gépbeszerzések, építési beruházások jóval lassabbak, akár 2-3 évig is elhúzódhatnak. Ennek okai között megtalálható, hogy lassúak a döntéshozók, a számlákat nem adják be időben, vagy sok az alvállalkozó. De például a munkahelyteremtők gyorsan mennek, akár 3-4 hónap alatt is lebonyolódnak - mutatott rá a PÁTOSZ elnöke.