Nem szakította meg a fejlesztési források kifizetését az Európai Bizottság, és nem is áll fenn ennek a veszélye, ha a magyar hatóságok megnyugtató választ tudnak adni a következő hetekben a testületnek a hazai támogatási intézményrendszer gyökeres átalakításával kapcsolatos kérdéseire. Shirin Wheeler, a regionális politikáért felelős biztos szóvivője a BruxInfónak cáfolta azokat a sajtóhíreket, melyek szerint az Európai Bizottság a kohéziós alapok megfelelő menedzselésével és ellenőrzésével kapcsolatos kételyei miatt megszakította volna az uniós támogatások kifizetését.
A kifizetések tavalyi megszakítása a hét regionális operatív programot és a közlekedési operatív programot érinti. A felek között még javában tartanak az egyeztetések, és bár korábbi hírek 25 százalékos pénzügyi korrekcióról szóltak, ennek százalékos arányát még messze nem véglegesítették a felek. A vita rendezéséig mindenesetre a kérdéses projekteknél nem fizetheti ki Brüsszel a magyar államkincstárnak a benyújtott számlák egyenértékét.
"Ahogy a kormány ezt csinálta az nagyon elhibázott. Az intézményrendszerben dolgozó több mint ezer szakember körében hónapok óta teljes a bizonytalanság. Az ott dolgozók az új szisztémában 30-50 százalékos fizetéscsökkenésre számíthatnak, mivel a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél (NFÜ) dolgozók státusza más mint a minisztériumban dolgozóké. Az egykori NFÜ-ben az alapfizetés mellett teljesítményarányos bónuszrendszer működött. Ez most megszűnik. Emiatt egyre több kiváló, rutinos szakember hagyja el a rendszert. Természetesen ez sem tetszik Brüsszelnek!" - emelte ki érdeklődésünkre Heil Péter a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) korábbi elnökhelyettese.
Dávid Ferenc, a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára lapunknak elmondta: annak természetesen nem örülnének, ha az uniós pénzek elosztási rendszere átalakításának a kis- és középvállalkozások lennének a vesztesei. Azonban egyelőre nincs okuk kételkedni abban, hogy a magyar kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy az ebből eredő esetleges kockázatokat minimalizálja.
"Nem szakítottuk meg a kifizetéseket. De, a kohéziós-politikai források irányítási rendszerében bekövetkezett alapvető változások miatt biztosnak kell lennünk abban, hogy az uniós alapok irányításának és ellenőrzésének rendszere megfelelően működik, és rendelkezésre áll a beruházások menedzseléséhez szükséges intézményi kapacitás" – szögezte le a Shirin Wheeler.
Heil Péter, az NFÜ korábbi elnökhelyettese, ehhez hozzátette, a magyar kormány az uniós támogatások MeH-be történő központosításával nem követett el szabálytalanságot, csak rosszat lépett, rosszul. Közölte: amit a kormány kitalált az NFÜ megszüntetésével és az uniós pénzt elosztó háttérintézmények MeH-be olvasztásával, az tartalmilag nagyon rossz. Nem véletlen az, amit az előző kormányok kitaláltak, hogy a kormányzati szerveken kívülire helyezték az uniós pénzek elosztását, mert ott rugalmasabban tudták kezelni a több ezer projektet.
Az NFÜ egykori vezető szakembere szerint a kormány elkerülhette volna a mostani helyzetet, ha az új rendszerről készített hatástanulmányt küldd a Bizottságnak. Azonban Brüsszel szerint az új szisztéma nyomában sem hasonlít az általa 2007-ben elfogadottal, és megszokottal.
Dávid Ferenc a VOSZ főtitkára szerint a kormányzati megnyilatkozások sorai között olvasva, úgy értelmezi, hogy amennyiben túlságosan elhúzódna az átalakított magyar támogatási rendszer EU vizsgálata, akkor a központi költségvetés erre az időre megelőlegezi az átmenetileg elmaradó uniós támogatásokat. Ha ezt a kormány garantálja, akkor ezzel részben ezt a problémát orvosolja. Az más kérdés, hogy ennek milyen hatása lenne a büdzsé hiányára.
"Másrészt emlékszem arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök három évvel ezelőtt már kijelentette: az uniós költségvetési ciklus végére átszervezik az EU-s pénzek pályázati szisztémáját. Így a mostani lépések - a Miniszterelnöki Hivatalhoz (MeH) centralizálás - nem lehettek váratlanok, mivel ez beépült a kormány stratégiájába" - fogalmazott a VOSZ főtitkára.
Véleménye szerint a régi elosztási rendszer túlzottan szétaprózódott volt, így indokoltnak látja a koncentrációt, mivel eddig túl sok gazdája volt az uniós pénzeknek. Dávid Ferenc reméli, hogy a MeH átveszi az NFÜ és a MAG Zrt. szakembereit, hogy ezek hiánya ne okozzon fennakadást az uniós pályázatok lebonyolításában. "Egy biztos a régi EU-s támogatási szisztéma kissé döcögős volt, és bár előre nem tudjuk megmondani, hogy az új rendszer mennyire lesz hatékonyabb, ám a szűkített döntési körrel nagyobb lehet az esélye, hogy az uniós pénzek az eddigieknél gyorsabban jussanak el a fejlesztéseket megvalósító vállalkozásokhoz" - hangsúlyozta a VOSZ főtitkára.
Maróczi Imre, a Pályázati Projektmenedzserek és Tanácsadók Országos Szövetségének (PÁTOSZ) az elnöke szerint ugyan a pályázati kiírás és a támogatások utalása között van időbeli elcsúszás, ám meggyőződése szerint a kifizetések mostani szüneteltetése nem okoz napi fennakadást. Az elmúlt hetekben már nem írtak ki nagyobb mennyiségű pályázat. Hivatalosan egy pályázat kiírásától a pénz utalásáig átlagosan 300 nap telik el. De a gépbeszerzések, építési beruházások jóval lassabbak, akár 2-3 évig is elhúzódhatnak. Ennek okai között megtalálható, hogy lassúak a döntéshozók, a számlákat nem adják be időben, vagy sok az alvállalkozó. De például a munkahelyteremtők gyorsan mennek, akár 3-4 hónap alatt is lebonyolódnak - mutatott rá a PÁTOSZ elnöke.
