Martonyi szerint túlszabályozás van az EU-ban

A tagállamok és az Európai Unió hatásköre között húzódó határvonal meghatározása eddig is az egyik legfontosabb kérdése volt az integrációnak és továbbra is az marad - mondta Martonyi János külügyminiszter Magyarország EU-csatlakozásának 10. évfordulója alkalmából a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában csütörtökön.

A tárcavezető Magyarország csatlakozási folyamatát felidézve emlékeztetett: nagyon hosszú folyamat volt, amely nem a csatlakozási tárgyalásokkal kezdődött. Antall József néhai miniszterelnök már 1990 júliusában jelezte, hogy Magyarország a lehető legrövidebb időn belül az európai közösség tagja szeretne lenni. Először még csak a társulási megállapodást írták alá, majd 1998-ban kezdődtek meg a csatlakozási tárgyalások - közölte.

Martonyi János úgy fogalmazott, "akkor mi nagyon türelmetlenek voltunk, tehát úgy láttuk, hogy ennek sokkal gyorsabban kellene történnie" és "nem voltunk biztosak abban, hogy a másik fél valóban akarja-e ezt politikailag". A folyamat első részében tehát nem annyira a technikai kérdések jelentettek gondot - tette hozzá.

A külügyminiszter elmondta: a csatlakozási tárgyalásokon később komoly, nehéz kérdések is előkerültek, de 2001 júniusában sikerült áttörést elérni négy nagyon fontos fejezet lezárásával és onnantól kezdve "már látszott ennek a folyamatnak a vége". Már világos volt, hogy sikeresen be lehet fejezni a tárgyalásokat az egymást követő kormányok erőfeszítései eredményeként - mutatott rá.

A tárca vezetője hangsúlyozta: már hatvan éve az az egyik legnehezebb, legfontosabb kérdése az integrációnak, hogy hol húzódjon a szuverén tagállamok és az általuk létrehozott integrációs szervezet hatásköre közötti határvonal. A Lisszaboni Szerződés megkísérelte ennek pontosabb meghatározását, de "ezt a hatáskör-elhatárolást nem mindenki tartja be" - vélekedett Martonyi János.

Kifejtette: az európai uniós intézmények hajlamosak arra, hogy "egymással versengjenek, tehát egymás rovására próbáljanak döntési jogköröket szerezni". Emellett létezik az úgynevezett lopakodó hatáskörbővítés, amikor a tagállamok rovására is próbálnak terjeszkedni az uniós intézmények - jegyezte meg.

A külügyminiszter szerint az Európai Bizottság például "mindent szabályozni akar, ami nagyon sokszor felesleges". Most már szinte mindenki elismeri, hogy "van egy olyan túlszabályozás, ami inkább árt, mint használ" - mondta. Hozzáfűzte: bizonyos kérdéseket nem is kellene szabályozni, ha pedig mégis, akkor sem feltétlenül az európai intézményeknek kellene ezt megtenniük, hanem a tagállamoknak.

Martonyi János úgy vélte, hogy a következő hónapokban, években is ez lesz az egyik legfontosabb téma az integrációban.
Magyarország 1994-ben nyújtotta be csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz, 1998-ban kezdődtek meg a csatlakozási tárgyalások, és az ország 2004. május 1-jén vált az unió teljes jogú tagjává.

Szerző

A forint erősödött reggelre

Erősödött a forint a főbb devizákhoz képest csütörtök kora reggelre a szerda esti jegyzésekkel összevetve a bankközi piacon.

Csütörtök reggel hétkor egy euró 306,95 forintot ért a szerda esti 307,20 forint után, a svájci frankot 251,48 forinton jegyezték, szerda este hétkor 251,62 forinton állt.
A dollár 221,29 forint, a japán jen 2,1639 forint volt csütörtök kora reggel az előző esti 221,50 és 2,1690 forintot követően.
Egy euró 1,3871 dollárt ért csütörtök reggel a szerda esti 1,3811 dollár után.

Szerző
Témák
forint árfolyam

A forint erősödött reggelre

Erősödött a forint a főbb devizákhoz képest csütörtök kora reggelre a szerda esti jegyzésekkel összevetve a bankközi piacon.

Csütörtök reggel hétkor egy euró 306,95 forintot ért a szerda esti 307,20 forint után, a svájci frankot 251,48 forinton jegyezték, szerda este hétkor 251,62 forinton állt.
A dollár 221,29 forint, a japán jen 2,1639 forint volt csütörtök kora reggel az előző esti 221,50 és 2,1690 forintot követően.
Egy euró 1,3871 dollárt ért csütörtök reggel a szerda esti 1,3811 dollár után.

Szerző
Témák
forint árfolyam