A pártszövetség vezetője arról beszélt, hogy nem véletlenül választották helyszínül a "szabadság terét", mert egyfelől ma sokak szabadsága veszélyben van, és a téren egy "bűnös" emlékművet akarnak felállítani. Szerinte ezért itt fontos megmutatni, hogy létezik egy másik Magyarország is.
A német megszállás áldozatainak tervezett emlékművére utalva úgy fogalmazott: egy olyan, "bűnben fogant" szobrot kívánnak felállítani, amely megosztja az országot.
Az Együtt-PM szövetség már megalakulásakor stratégiai szövetséget kötött a Magyar Szolidaritás Mozgalom, amely kifejezetten a dolgozók képviseletére jött létre - folytatta. Hangsúlyozta, hogy választási programjukban is kiemelten szerepeltek a munkahelyteremtő intézkedések, amelyek egyúttal azt is segítették volna, hogy a munkából meg lehessen élni.
A volt kormányfő hangsúlyozta, hogy a téren jelen vannak a szolidaritás azon tagjai is, akik egy figyelemfelhívó akció keretében a sajtótájékoztató után Csepelre indultak egy konvojjal, de megálltak beszélni a Szabadság téren.
Kónya Péter, a Magyar Szolidaritás Mozgalom elnöke azt mondta, jelképes a vonulásuk, és az is, hogy megálltak a Szabadság téren, mert "együtt vagyunk!" Az Együtt-PM társelnöke beszédében kiemelte, hogy a Városligetben van egy kő, amelyet annak tiszteletére állítottak, hogy a magyar munkások 1890-ben először vonultak ki tüntetni a jogaikért. Jelképesnek nevezte a követ, hozzátéve, szeretné, ha minden munkavállaló ellátogatna oda, és elgondolkozna azon, hogy milyen helyzetben van ma Magyarországon a munkásmozgalom. Szerinte ugyanis jelenleg egy olyan társadalomban élünk, amelyet a hatalom megoszt.
Kónya Péter kijelentette, hogy a parlamenti ciklus legelején módosító javaslatokat készülnek benyújtani a munka törvénykönyvéhez.
Szabó Szabolcs, az Együtt-PM megválasztott képviselője hangsúlyozta, hogy a csepeli gyárban, ahová a Szabadság téri rendezvény után mennek, korábban körülbelül harmincezren dolgoztak, ugyanott ma legfeljebb csak hat-nyolcezer foglalkoztatottról lehet beszélni.
A politikus azt is kijelentette, hogy a közmunkások "kedves május 1-jei ajándékot" kaptak, mert a kormányzati döntések miatt számuk az áprilisihoz képest legalább a felére, de az is lehet, hogy a harmadára fog csökkenni. Szerinte a közmunkásokat átverték, csak azért volt szükség a felfuttatott közmunkaprogramokra, hogy az emberek a kormányra szavazzanak.
Szabó Szabolcs kiemelte, az Együtt-PM olyan rendszert hozna létre, amelyben a képességeket, készségeket fejlesztenék, hogy ezek segítségével az emberek be tudjanak lépni a munkaerőpiacra.
Egy kérdésre válaszolva Bajnai Gordon azt mondta, a történelem egyik legnagyobb gazdasági válságának idején lett miniszterelnök, ezért az egyik legfontosabb célja a társadalom egyben tartása, a munkahelyek megőrzése volt. Hangsúlyozta, hogy munkahelyteremtő támogatásaik révén több mint százezer munkahelyet mentettek meg a válság közepén. Emellett csökkentették az alacsonyan képzettek és a közepes keresetűek bérterheit is - tette hozzá.
Kiemelte, hogy amikor egy évvel később átadta az ország vezetését Orbán Viktornak, akkor a gazdaság növekedett, az euró pedig 265 forintos árfolyam körül állt. Egyúttal hangsúlyozta, hogy akik munkanélkülivé váltak, azok akkor még kilenc hónapig részesülhettek munkanélküli segélyben, amelynek az időtartama jelenleg csak három hónap.
Elmondta, hogy bevezették azt az intézkedést is, amelynek nyomán a munkájukat elveszítők kérhették, hogy két évig csökkenjen havi tízezer forintra a lakáshitelük törlesztőrészlete. Hozzátette, hogy ezt később a Fidesz-kormány megszüntette.
Arra a kérdésre, hogy az EP-választásról szóló vitájukra miért hívták meg a Jobbikot is, az Együtt-PM vezetője azt mondta, a választási vereségnek számos tanulsága van, például az, hogy az elmúlt években a demokratikus ellenzék pártjai elvi okokból nem vitatkoztak a Jobbikkal. Ez pedig azt eredményezte, hogy a Jobbik "csendben, surranópályán" megerősödött.
Szerinte a Jobbik ígéreteinek nagy része fenntarthatatlan és kártékony, de ezt a választók közül sokan nem tudják, ezért "vitában kell leleplezni őket", megmutatni, hogy ígéreteik államcsődöt okoznának, kormányra kerülésük pedig akár polgárháborúba is vezethetné az országot. A Jobbik Európa-politikájáról azt mondta, hogy az Magyarországot kivezetné az EU-ból és az orosz érdekszférába vinné vissza.
A Szabadság téri majálison többek között kisállat-simogatóval és ugrálóvárral várták az érdeklődőket, és a párt "májusegyütt" feliratú lufijait osztogatták közöttük.