Kedvelt az egy hétvégés belföldi turizmus

Az elmúlt évek tapasztalata szerint a hazai vendégek a hosszabb, 1-2 hetes kikapcsolódás helyett egyre inkább a hosszú hétvégékre tervezik, szervezik a családi programokat is. A Népszavának nyilatkozó idegenforgalmi szakember megjegyezte, a hosszú hétvégék némelyikét, mint például legutóbb a húsvétot már a külföldi turisták is felfedezték. A főváros mellett a vidéki szállodák kihasználtsága is jó volt. Az előzetes várakozások szerint a mostani május 1-jei ünnepre - amely a legtöbb európai országban is ünnep - szintén sokan érkeznek a határokon túlról is.

Az idegenforgalom fejlesztéséhez nagymértékben járultak hozzá az uniós források. Magyarország európai uniós csatlakozása óta - 2004 és 2013 között mintegy 330 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás érkezett a turizmusba, ami az ország számára elérhető összes uniós forrás 4,3 százaléka - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) turizmusért felelős helyettes államtitkára. Horváth Viktória hozzátette: a 10 év alatt mintegy 1360 projekt kapott támogatást. 2007-2013 között turisztikai vonzerők fejlesztésére összesen 916 projekt kapott 241 milliárd forint támogatást, míg szálláshelyfejlesztésre 198 pályázat keretében 43,7 milliárd forintot költhetett a szakma.

Az elmúlt 10 évben Magyarországon a vendégszám 40 százalékkal, 6,3 millióról 8,8 millióra, a vendégéjszakák száma 23 százalékkal, 18,6 millióról 22,8 millióra nőtt. A szálláshelyek bevételei pedig 78 százalékkal gyarapodtak, 167 milliárdról 297 milliárd forintra nőttek 2003 és 2013 között.

A szobakapacitás-kihasználtság is sokat javult az utóbbi tíz év alatt, a kereskedelmi szálláshelyeken 36,1 százalékról 42,1 százalékra, ezen belül a szállodákban 43,7 százalékról 49,8 százalékra. Szakemberek szerint azonban innen még van hová fejlődni. Ahol gondot fordítottak arra, hogy különböző vendégeket vonzó attrakciókat szervezzenek, illetve felújították a kulturális értékeket, ott az átlagosnál jobban növekedett az idegenforgalom. Budapesten ilyen volt a Műjégpálya a Városligetben, a Vigadó és még lehetne sorolni. Az Ybl Bazár is ebbe a sorba tartozhat majd, ha egyszer valóban elkészül és nem csak egy támfalat ad át a miniszterelnök ünnepélyes keretek közt.

Sok szakember a kincstári optimizmust sugárzó számok mögött rejlő gondokra is felhívta a figyelmet. Jó néhány presztízsberuházásról, például a gombamód szaporodó gyógy- és wellnessfürdőről derült ki, hogy főleg a kisebb települések nem bírják a versenyt és képtelenek fenntartani a létesítményt.

Ugyancsak nagy probléma, hogy a hazai turisztikai ipart több tucat adó sújtja. Egyebek mellett a kereskedelmi szállásokra érvényes 18 százalékos áfa mellett a vendéglátás többi területén a 27 százalékos forgalmi adó jelentősen rontja a magyarországi szállodák, vendéglátóhelyek versenyképességét.