Sereghajtó szerep jut

Nincs tündérmese az új magyar konvergenciaprogramban, melyet a kormány szerdán nyújtott be az Európai Bizottságnak (EB). A növekedés visszafogott marad, az államadósság alig csökken, a költségvetés hiánya is épphogy az uniós küszöbérték alatt marad. Bár új intézkedést nem tartalmaz a program, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint májusban meg kell vizsgálni a költségvetést, hogy lesz-e szükség kiigazításra.

Már a kormány sem számít robosztus gazdasági növekedésre - olvasható ki a szerdán megjelent konvergenciaprogramból. Idénre 2,3 százalékos növekedést jósol a kormány, de 2017-re is csak 3,1 százalékra gyorsul a bővülés. A 2016-os évben némileg kisebb növekedésre számít a kabinet, ennek legfőbb oka, hogy a beruházások 0,9 százalékos visszaesése várható.

A konvergenciaprogramot bemutató sajtótájékoztatón Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter elmondta, ennek az az oka, hogy 2015 év végéig gyakorlatilag párhuzamosan fut egymás mellett két európai uniós költségvetési ciklus, és mindkettő pozitív hatásai megjelennek a GDP-ben. 2016-tól azonban az előző ciklus pénzei és az abból megvalósuló beruházások már nem növelik a GDP-t. Varga Mihály szerint az uniós források, az Eximbank programjaiban és az MNB növekedési hitelprogramjának második szakaszában rendelkezésre álló finanszírozási hitelek támogatják leginkább a növekedést.

A korábbi konvergenciaprogramokkal ellentétben a kormány mintha ezúttal egy józan mérlegelésen alapuló tervet állított volna össze. Emlékezetes, a 2011-es konvergenciaprogramban Matolcsy György, akkor még nemzetgazdasági miniszterként azt jósolta, hogy 2014. év végére 65-70 százalékra csökken a GDP-arányos államadósságunk. Ehhez képest ma közel ugyanazon a 80-82 százalékos értéken van, mint a Széll Kálmány terv benyújtásakor, csak épp elvontak rengeteg pénzt a felsőoktatástól, az egészségügytől és a szociális ellátásoktól. A mostani konvergenciaprogram szerint 2017 végére érhetjük el a 75 százalékos GDP-arányos államadósság-szintet. Az Európai Bizottság a most elküldött konvergenciajelentés tartalmáról a június elején várható országspecifikus jelentésében mond véleményt.

A szerdán bemutatott konvergenciaprogram nyílt beismerése a kormány gazdaságpolitikai vereségének - írja közleményében Pápa Levente. Az Együtt-PM szakpolitikusa szerint a megismert számok azt jelzik előre, hogy a magyar gazdaság továbbra is leszakadó pályán halad, nem közeledik Európához, a régióban pedig marad a sereghajtó szerep. A gyenge forint pedig továbbra is rémálom a devizahiteleseknek - tette hozzá a politikus. A konvergenciaprogram bemutatóján Orbán Gábor, a nemzetgazdasági tárca adóügyekért felelős államtitkára elmondta: 307,9 forintos euróárfolyammal tervezték a programot. Ez azonban nem árfolyamcél, csupán az elmúlt hónapok árfolyam-alakulásának technikai kivetítése.

A most bemutatott konvergenciaprogram semmilyen új intézkedéssel nem számol - mivel nem állt még fel az új Orbán-kormány. A sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva Varga Mihály elmondta: az idei költségvetést célszerű lesz májusban felülvizsgálni, hogy szükség lesz-e kiigazításra, hogy tartható legyen a kormány három százalék alatti GDP-arányos hiánycélja. A legfontosabb probléma, amely miatt kiigazításra szorulhat az idei költségvetés, hogy a tervezettnél alacsonyabb az infláció. A most bemutatott konvergenciaprogramban a kabinet már azzal számol, hogy 0,8 százalékra csökken a fogyasztói árindex. Mivel azonban a költségvetést ennél nagyobb adattal tervezték (2,4 százalék), a bevételek elmaradhatnak a várakozásoktól.

A választások után már az egykulcsos személyi jövedelemadó csökkentését sem forszírozza a kormány. Kérdésre válaszolva Varga Mihály a konvergenciaprogram bemutatóján elmondta, a tavalyi volt az első teljesen tiszta éve az egykulcsos adónak, majd ennek tapasztalatai alapján lehet dönteni a csökkentésről. Ez azonban majd az új kormány feladata lesz. Orbán Viktor már többször jelezte, egyszámjegyű személyi jövedelemadót szeretne Magyarországon. Ez azonban szakértők szerint további 700 milliárd forintot vinne el a költségvetésből, melyet feltehetően a fogyasztást terhelő adókból pótolna a kabinet.

Ebben a tekintetben sem túl optimista a konvergenciaprogram: 2015-re 2,8 százalékos hiánycélt tűzött ki a kabinet, szemben az előző konvergenciaprogram 2,2 százalékos céljával, 2016-ra pedig 2,5 százalékos deficitcélt állapított meg, amely csaknem a duplája a tavaly kitűzött hiánycélnak. A hiány esetében komoly aggodalomra adhat okot, hogy a strukturális egyenleg folyamatosan romlik, ez pedig megkérdőjelezi a hiánycsökkentés fenntarthatóságát.

Nyertünk az EU tagsággal

Az EU rengeteg lehetőséget ad, de csak azon országok tudják ezeket hatékonyan kihasználni, amelyek jól kormányoznak - írja tegnapi bejegyzésében az uniós csatlakozás 10. évfordulójáról megemlékezve Bajnai Gordon, korábbi kormányfő. Az elmúlt tíz év jelentős részében Bajnai szerint rossz kormányzás, ezzel párhuzamosan a demokrácia züllesztése folyt. Folytatódott a társadalom kettészakadásának folyamata, közben pedig a fejlesztési források elosztását is átszőtte a korrupció, ez végül a pénzek befagyasztásához vezetett - tette hozzá Bajnai. A korábbi kormányfő szerint az elmúlt négy évben Orbán Viktor kormánya nem képviselte hatékonyan a magyar érdeket.

Gyurcsány Ferenc véleménye szerint a magyar és az európai szuverenitás nem állnak szemben egymással, ugyanis Magyarország az uniós csatlakozáskor nem lemondott szuverenitásról, hanem úgy döntött, hogy annak egy részét közösen gyakorolja - erről a pártelnök a Demokratikus Koalíció (DK) "Tíz év - az Unió és Magyarország" című szerdai, budapesti konferenciáját megnyitó beszédében. A volt kormányfő a nol.hu tudósítása szerint úgy fogalmazott: lehetünk egyszerre büszke magyarok és büszke európaiak.

A DK Európai Egyesült Államokat, föderatív Európát szeretne, ahol Magyarország nemzetállam lenne az európai államban - ismételte meg korábbi kijelentésüket. Hangsúlyozta: eközben nem akarják, hogy megszűnjön a magyar államiság és aki mást állít, az vagy nem érti őket vagy "politikai kútmérgező". Magyarázatként közölte: nyelvünk, szokásaink megtartásának feltétele, hogy a magyar állam fennmaradjon.

Magyarországon az uniós csatlakozás óta jelentősen megnőtt a bankrendszer szerepe a gazdaság finanszírozásában - mondta Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója. A bankrendszer GDP-arányos mérlegfőösszege 68 százalékról 121 százalékra nőtt 2004-től a válság előtti időszakig, ami részben egy erőltetett konvergenciafolyamathoz kapcsolódott.

A bankok bíztak a konvergenciafolyamatban, abban, hogy a felzárkózás révén Magyarország gazdasági növekedésének rátája fölülmúlhatja az unió átlagos bővülési ütemét, s így az itthoni bankok mérlegfőösszegének növekedése is gyorsabb lehet, mint az EU-ban. Az MNB szerint a bankrendszer által fűtött lakossági devizahitelezési boom miatt közel 1 százalékponttal volt magasabb a gazdasági növekedés.

Sikernek tekinthető Magyarország EU-tagsága, mindenképpen előrébb tart az ország, mint tíz éve, de jobban is ki lehetett volna használni a tagság előnyeit - mondta Győri Enikő, a Külügyminisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkára. Egy brüsszeli kutatóintézet tanulmánya szerint például Magyarország azon országok közé tartozik, amelyeknek egyértelműen jelentős előrelépést hozott az uniós csatlakozás: legalább 10 százalékot tett hozzá a GDP-jéhez és legalább 1,2 százalékot a GDP-növekedéséhez.