Terrorhullám Egyiptomban

Egyre forróbb a helyzet a fáraók földjén. Május 26-27-én elnökválasztást rendeznek, amelynek favoritja a Mohamed Murszi elnököt megbuktató Sziszi tábornok de az iszlamisták még meghiúsíthatják elnöki álmait. A múlt heti tömeges halálos ítéletek felháborodást váltottak ki ország és világszerte, a terrorcselekmények is újra lendületet kaptak.

Két öngyilkos merénylet a Sinai-félszigeten pokolgépes robbantás egy kairói bíróság épülete közelében - ez volt a tegnapi nap mérlege Egyiptomban. A Sínai-félszigeten történt öngyilkos akcióban egy egyiptomi katona meghalt, kilenc megsebesült, a kairói robbantásban két rendőr vesztette életét. Egyelőre egyetlen csoportosulás sem vállalta magára a merényleteket, de nyilvánvalóan összefüggő akcióról van szó, hiszen a robbantások csaknem egyidejűleg történtek.

A terror hátterében vélhetően a tavaly júliusban megbuktatott Murszi elnök hívei állnak, ugyanis a volt államfő menesztése óta a Sínai félszigeten látványosan megszaporodtak az egyiptomi fegyveres erők elleni támadások. Ebben az időszakban már csupán a Sínai-félszigeten több mint ötszáz rendőr és katona vesztette életét terrorcselekmény következtében.

A jelenlegi merényletek időzítése talán nem véletlen, a hétfői, nagy nemzetközi visszhangot kiváltott halálos ítéletekkel függ össze. A kairói bíróság ugyanis halálra ítélte a Morszi mögött álló Muzulmán Testvériség 680 tagját, köztük az elnököt, Mohamed Badíet. Korábban a testvériség 529 aktivistáját ítélték ugyancsak halálra. De mivel Egyiptomban a halálos ítéleteket a főmuftinak is meg kell erősítenie, ezen ítéletek sorsa még függőben van. A márciusi ítéletből harminchetet hagyott jóvá a főmufti, 492 esetben életfogytiglanra módosította azt.

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár tegnap ismét bírálta a tömeges halálbüntetések és a sorozatos letartóztatások egyiptomi gyakorlatát. Bár a terrorellenes harc részeként kommunikálja az ideiglenes hatalom, ez a gyakorlat rendkívül sokat ártott Abdel Fattah el-Szisszi és az új hatalom népszerűségének is. A volt vezérkari főnököt már csak a lakosság 39 százaléka támogatja a korábbi 51 százalék helyett, s bár ez még mindig lényegesen magasabb, mint ellenfeléé Sziszi tábornok intézkedéseivel kétségtelenül saját elnöki esélyeit veszélyezteti.