Szerbiának mielőbb meg kell nyitnia a csatlakozási tárgyalások egyes fejezeteit, s ennek érdekében erősítenie kell a külpolitikai tevékenységén és a reformfolyamatokon – szögezték le a Vucic-kabinet csatlakozásért felelős megbízottai.
Az előrehozott választások nyomán felállt új belgrádi kormányban a korábbi miniszterelnök, Ivica Dacic tölti be a külügyminiszteri posztot, személye is garancia arra, hogy Szerbia legfőbb külpolitikai célja a teljes jogú uniós tagság elérése, amelynek érdekében mindent megtesz az Aleksandar Vucic vezette kormány.
Az eddigi intézkedések azonban máris lakossági elégedetlenséget váltottak ki. A szakszervezetek május elsején tüntetést szerveztek Belgrádban, tiltakozva az új kabinet által bejelentett megszorító intézkedések – a 10 százalékos bércsökkentés és a közszférában kilátásba helyezett elbocsátások, valamint a közvállalatok privatizációja ellen.
A tüntetők súlyos fenyegetést intéztek a kormányhoz. A Függetlenség Szakszervezet vezetője úgy fogalmazott, hogy amennyiben továbbra is kiállnak a bejelentett intézkedések mellett, akkor „evolúció helyett revolúciót kapnak”.
Vucicék dolga nem könnyű. A szerbiai költségvetés helyzete soha nem volt rosszabb, mint most, a közszféra béreinek 10 százalékos csökkentése semmi ahhoz képest, amire szükség lenne. Az első negyedéves költségvetési hiány 620 millió euró, s szakértők szerint ebben az ütemben növekedve elérheti év végére 2,5 milliárdot. Recesszió fenyegeti az évek óta az államcsőd szélén egyensúlyozó Szerbiát. A fájdalmas reformok szükségessége rég nyilvánvaló, ám mindeddig egyetlen kormánynak sem volt hozzá bátorsága.
Belgrád helyzetét az ukrán válság is súlyosbítja. Szerbia ugyanis hagyományosan jó kapcsolatot ápol Oroszországgal. Múlt héten ugyan a Belgrádban tárgyaló Catherine Ashton, az unió kül- és biztonságpolitikai képviselője jelentette ki, hogy Brüsszel nem kéri, hogy a szerb vezetés forduljon e hagyományos kapcsolat ellen, de Belgrád számára is nyilvánvaló – az EU-ba törekvő Szerbia nem tarthatja fenn változatlanul az egyenlő távolság elvére alapuló álláspontját, mert össze kell hangolnia külpolitikáját az Európai Unióéval.
Egyelőre azonban nem nehezedik uniós nyomás ilyen téren Belgrádra. Amikor Brüsszel az Oroszország elleni szankciók mellett döntött, felkérte a tagjelölt országokat, hogy kövessék az EU külpolitikáját, ugyanakkor megértésüknek adtak hangot Szerbia helyzete kapcsán.
