"Magasan a száraz levegőtől kiszárad a torkom, az erős naptól leég és megrepedezik a bőröm, így az alaptáborba érve folyamatosan kúrálnom is kell magamat.
Ez persze teljesen természetes, minden akklimatizációs körnek a veszteséglistáján van, és ahogy a felszerelést, a szervezetemet is javítgatnom kell két kör között" - mondta a hegymászó, aki az eddigi útról kiemelte: "ilyen jó ritmusban még egyetlen expedíción sem haladtam", és mivel még nem köszöntött be a főszezon, gyakorlatilag egyedül voltak a hegyen.
Ám nem hagyott magának egy harmadik napot is a pihenésre, mert a meteorológiai jelentések erősebb szelet jósolnak 7-re, de legkésőbb 8-ra, ezért úgy tervezi, hogy szombaton, vagyis ma elindul, tervei szerint pedig kedden, 6-án már a kettes táborban ébred, azután felmegy a 8000 méternél fekvő hármas táborba. Szerdán pedig már lefelé indulna.
"Persze, nagyon jól esne beülni egy kád vízbe és elnyúlni az otthoni ágyamban, de most egyelőre annyira elfoglal a feladat, és annyira természetes, hogy az élet itt más, hogy ezek a dolgok szinte az eszembe sem jutnak" - mondta annak kapcsán, hogy hiányzik-e számára bármi is a szűkös kényelmi feltételek miatt.
Bizakodóan azt is elmondta, reméli, hogy nem kerül sor két csúcstámadási kísérletre. "De valójában csakis attól függ, hogy van-e elég időm és energiám rá." A hegymászó a pihenés alatt egyébként a sok elengedhetetlen tennivaló mellett Hermann Hesse Sziddhárta című regényének hangoskönyvét hallgatja.