Alföldi rendezi az Őrült nők ketrecét az Átriumban

Alföldi Róbert az Átrium Film-Színház és a Kultúrbrigád közös produkciójában, az egy középkorú homoszexuális párról szóló népszerű musicalt, az Őrült nők ketrecét rendezi. A bemutató júliusban lesz, a koreográfus Gergye Krisztián, a szereposztás még nem ismeretes.

Nálunk a darab több teátrumban, így például az Operettszínházban, a Karinthy Színházban ment kiugró sikerrel. Ahogy a világban is meglehetős népszerűségre tett szert.

Az év szenzációja volt a Broadwayn a La Cage Aux Folles (Őrült nők ketrece), amit 1983. augusztus 21-én mutattak be a Palace Színházban. Alapjául az élvezetes és csípős francia filmkomédia – Jean Poiret kitűnő munkája – szolgált, amely egy középkorú párról szólt, akik történetesen homoszexuálisak.

A Broadwayn ez volt az első musical, amely ezt a kényes területét választotta témájául. A francia szerző művét Harvey Fierstein dolgozta át zenés színpadra, és Jerry Herman írta hozzá dalokat.

Szerző
2014.05.03 14:07

Döntött a parlament: létrejöhet a Vajnától független, tévéfilmeket támogató alap

Publikálás dátuma
2018.12.12 14:50

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Megszavazta az Országgyűlés a tévéfilmek és sorozatok támogatására új pénzalapot létrehozó javaslatot.
A tévéfilmek és sorozatok támogatására új pénzalapot hoz létre a filmalkotások készítésével és terjesztésével kapcsolatos törvénymódosítás, amelyet 132 igen és egy nem szavazattal fogadott el a Ház kormányzati kezdeményezésre. Az MTI összefoglalója szerint a Televíziós Film Mecenatúra bevétele önkéntes befizetések, adományok mellett a központi költségvetésből származhat, de a médiatanács dönthet úgy is, hogy a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap forrásaiból csoportosít át összegeket az alapba. A mecenatúraprogram kezelője, támogatáspolitikájának meghatározója az öttagú Televíziós Filmkollégium. A médiatanács a politika jóváhagyását csak jogszabálysértésre hivatkozva tagadhatja meg. A mecenatúrát a filmkollégium elnöke képviselheti, akit a médiatanács elnöke jelöl ki öt évre, míg tagjait miniszterek delegálják elismert szakemberek közül. Médiatanácsi tag egyaránt lehet a testület elnöke vagy tagja is. Az elnök az államtitkári illetmény 75 százalékára, míg a tagok annak 65 százalékára jogosultak. A filmkollégium, amelynek szervezeti és szakmai ellenőrzését háromtagú felügyelőbizottság látja el, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) önálló szervezeti egységeként működik a jövőben. A felügyelőbizottság elnökét a médiatanács elnöke jelöli ki, a tagjait delegáló miniszterek körét a kormány rendeletben határozza meg. A mecenatúra költségvetését az Országgyűlés hagyja jóvá az NMHH, valamint a médiatanács költségvetésének mellékleteként. Jövő évi büdzséjükről a Ház külön törvényben határoz majd. A program pályázatokon keresztül támogathat filmalkotásokat, és a támogatott filmek nem mutathatók be mozikban. Nem támogathatók azok az alkotások, amelyekhez a Magyar Nemzeti Filmalap nyújtott forrást, de azok sem, amelyek támogatását a kormány rendelete kizárja. Pályázni olyan alkotásokkal lehet, amelynek bemutatását Magyarországon letelepedett médiaszolgáltató vállalja. A sarkalatos elemeket is tartalmazó jogszabály pontosítja azt is, mi minősül filmalkotásnak, és egyértelműsíti a nemzeti filmvagyon fogalmát. Módosulnak a Magyar Nemzeti Filmalap feladatai, a támogatási szabályok és a fiatalkorúak foglalkoztatási szabályai. A jogalkotó pontosította a rádiós és televíziós üzemeltetési pályázatok szabályait is. Andy Vajna egyébként nemrég az Indexnek adott interjújában „értelmetlen butaságnak” és „baromságnak” nevezte azokat a Magyar Időkben és a Pesti Srácokban megjelent cikkeket, amelyekben azzal támadták, hogy nincs érzéke a történelmi filmekhez. A kormánybiztos ezzel kapcsolatban azt is mondta, Mátyás királyról és koráról, Rákócziról és Dózsa Györgyről szívesen látna történelmi filmeket. Szerinte annak, hogy nem készülnek ilyen, történelmi témájú alkotások, az az oka, hogy a magyar producereket nem érdekli, nem adtak és nem adnak be olyan anyagot, ami a magyar történelemmel foglalkozik, mert inkább mai mindennapi drámák, vígjátékok érdeklik őket.
2018.12.12 14:50

Porosenko üzent Putyinnak: a kercsi incidens nem vicc, hanem háború

Publikálás dátuma
2018.12.12 14:12
Petro Porosenko ukrán elnök (szemben)
Fotó: AFP/
Orosz reguláris erők csaptak le az ukrán katonákra, és ezt bármikor megtehetik a szárazföldön is -mondta az ukrán elnök.
Petro Porosenko ukrán elnök a Fox News amerikai televíziónak adott interjújában Vlagyimir Putyin elnöknek azt üzente, hogy az ukrán haditengerészek ellen a Kercsi-szoros közelében végrehajtott orosz támadás nem egy szimpla határincidens volt, miként azt Moszkva igyekszik beállítani, hanem háborús cselekmény. Putyin úr! Ez agressziós cselekmény! Putyin úr! Ez háború! Ez nem vicc, nem incidens és nem válság. Mert az önök reguláris katonai erői orosz zászló alatt támadást hajtottak végre ukrán hadihajók ellen. Erre nincs más magyarázat" - szögezte le Porosenko az interjúban, amelyet közzétett Facebook-oldalán. 
Utalást tett az orosz fél cselekményét elítélő nemzetközi visszhangra, hozzátéve, hogy „ezek azonban csak szavak, nekünk viszont tettekre van szükségünk”.  Ismételten hangsúlyozta: nem zárható ki annak lehetősége, hogy Oroszország bármely pillanatban szárazföldi műveletet indítson Ukrajna ellen. Ezzel összefüggésben sürgette a katonai-műszaki együttműködés javítását, beléértve az élet kioltására is alkalmas védelmi fegyverek szállítását Ukrajnának. 

Nemzetközi vizek, orosz agresszió

November 25-én a Fekete-tengeren, a Kercsi-szoros közelében, a Krím partjaitól 13-14 tengeri mérföldre az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, a 24 főnyi legénységük ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indított - emlékeztet az MTI.
 Kijev szerint az ukrán hajók előre jelezték áthaladási szándékukat a Kercsi-szoroson, ezért az orosz fél indokolatlanul nyitott rájuk tüzet - ráadásul nemzetközi vizeken a már Odessza felé visszafordult hajóikra - megsértve ezzel az ENSZ tengerjogi egyezményét, valamint az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros közös használatáról szóló kétoldalú megállapodást is. Moszkva viszont azt állítja, hogy az ukrán járművek megsértették Oroszország területi vizeit, és a figyelmeztető lövéseket is semmibe véve a Kercsi-szoros felé haladtak, amelyen az áthajózást Moszkva engedélyhez köti. Orosz állítás szerint az ukrán hajók vették elsőként célba az orosz parti őrség járműveit. 
 Kijev az incidenst fegyveres agressziónak minősítette, és Ukrajna tíz megyéjében 30 napra - december 26-ig - hadiállapotot vezettek be, ami a rendkívüli állapot egy formája.    A nyugati országok zöme agresszióval és a nemzetközi jog megsértésével vádolta meg Oroszországot, önmérsékletre intette mindkét országot, és követelte az ukrán tengerészek elengedését.
2018.12.12 14:12