Újabb megerősítés: nincs meg Simon útlevele

Az ügyészségnek nincs a birtokában az a bissau-guineai útlevél, amellyel állítólag Simon Gábornak nyitottak számlát a MagNet bankban. Ezt most a Blikknek mondta el "az ügyben érintett személy", aki kifejtette, Simon Gábor volt szocialista politikus állítólagos útlevelét az ügyészség sem az időközben elhunyt Welsz Tamás érdi házában, sem pedig a Logodi utcai irodájában nem találta meg.

 Lapunkban megírtuk, a volt politikus utoljára április 4-én tett vallomást - saját kérésére. Akkor elmondta, hogy nincs bissau-guineai útlevele, nem kért meg senkit, hogy a nevében ezzel nyisson számlát, a MagNet Bankban pedig nem is járt.

Szerző

A digitális nyelvhasználattól Arany Jánosig

Publikálás dátuma
2014.05.05. 11:03
Fotó: MTI: Koszticsák Szilárd
A digitális nyelvhasználatról szóló szöveget kaptak a diákok az idei középszintű magyar írásbeli érettségi szövegértési tesztjében, míg az esszékérdések között Márai, Bródy Sándor, Berzsenyi és Arany János művei közül választhattak  - adta hírül az Index.

A tesztben egyik kérdés az volt, hogy az idézett kérdőíves felmérés alapján milyen hatása van a szóbeli és az írásbeli kommunikációra az internet, az sms-ek, az emailek vagy a cset nyelvezetének. Egy másik feladatban a diákoknak 4-5 sorban indokolniuk kell az emotikonok használatával kapcsolatos véleményüket.

Az első egy „általános érvelő fogalmazás” a lassú olvasás mozgalmának terjedéséről. Ehhez egy Márai-idézetet adtak meg támpontul. A második Bródy Sándor Kaál Samu című novellájának szerkezeti elemzése, míg a harmadik téma Berzsenyi Dániel Életfilozófia és Arany János Visszatekintés című versének összehasonlítása. Ez utóbbi témánál a megadott szempont az ifjúság és a múlt értékelése.

Az emelt szintű magyar érettségi a nyelvi-műveltségi feladatsor Ady Endre A fehér lótuszok című művéhez kapcsolódott. A diákoknak többek között a fehér lótusz költői képet kellett értelmezniük, feladatuk volt továbbá megmagyarázni a műben szereplő kifejezéseket – például a mátka és a hajbókol szavakat - megnevezni francia szimbolista költőket, és felismerni öt Ady-versrészletet.

Az emelt szintű érettségi második része három feladatból állt  A diákoknak Pilinszky János Egy arckép alá című művét kellett elemezniük a megadott szempontok alapján, elsősorban a költemény retorikájára és stilisztikai jellemzőire koncentrálva.

A második feladat egy Szakonyi Károly-részlethez kapcsolódott. A diákoknak arról kellett írniuk, hogy a műnem választja-e a témát, vagy a téma a műnemet – melyik a meghatározóbb? Az érettségizőknek végül arról írtak vitaindítót, hogy kell-e foglalkozni az iskolákban a blogokkal, a Wikipediával és más közösségi tartalmakkal.

 A magyar írásbeli érettségi reggel nyolckor kezdődött. A vizsga 4 órás és két részből áll: a diákok egy órát kaptak a szövegértési tesztre, és három órát egy esszé megírására. A feladatok sorrendjét maguk határozhatják meg. A dolgozathoz használhatják közép- és emelt szinten is a helyesírási szótárt. 

Magyarból középszinten 1199 helyszínen 81 496 diák, emelt szinten 48 helyszínen 1848 tanuló tesz érettségit.

Idén 117 800-an érettségiznek, közülük 83 ezer a végzős középiskolás. Az írásbelik május 26-ig tartanak. Az emelt szintű szóbeliket június 5-én kezdik, a középszintű szóbeliket június 16-án. Az érettségik június 27-én fejeződnek be.

Mint a köznevelési államtitkárság az MTI-vel közölte, a hétfői érettségi vizsgák mindenütt rendben elkezdődtek és zavartalanul folynak.

Szerző
Frissítve: 2014.05.05. 14:11

Mi történik? - Rendőrök zárták le Citadellához vezető utat

A Citadella sorompójánál nem engednek tovább senkit, turistacsoportokat sem. A rendőrök azt közlik az oda érkezőkkel, hogy végrehajtási eljárás van folyamatban. A zárást hétfő estig feloldhatják.

A hvg.hu  arról írt, hogy információik szerint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) próbálja kisajátítani a területet. A Citadellát használó vállalkozók egy korábbi kormányhatározat értelmében az MNV birtokába adták az általuk használt területet, az MNV ezután a XI. kerületi önkormányzat birtokába juttatta a Citadellát, amelyre tavaly novemberben ideiglenes, a téli időszakra szóló használati szerződést kötött a vagyonkezelő - áll a cikkben, amely szerint a Citadellán vendéglátó helyet üzemeltető vállalkozók akkor adnák át az ideiglenes szerződés lejárta után a területet, ha az ott lévő eszközök árát – beruházásaik értékét – az állam megtéríti.

A nemzeti vagyon részét képező Citadellával kapcsolatban folytatott közigazgatási eljárási határozat tavaly október elsején mondta ki, hogy az eddigi használat, hasznosítás nem felel meg a világörökségi törvényben foglalt követelményeknek, ezért a Citadellát használó, hasznosító személyek, társaságok és cégek kötelesek az általuk birtokolt területeket 30 napon belül a MNV Zrt. mint az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv birtokába adni. Újbuda polgármestere 2013. november 12-én jelentette be, hogy az önkormányzat birtokba vette a Citadellát. Majd tavaly december végén döntött úgy a kerület, hogy visszaadja a Citadella vagyonkezelői jogát az MNV-nek.

A döntésről szóló közleményben akkor azt írták, a jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy a XI. kerület határozott időre, 50 évre vegye vagyonkezelésbe a Citadellát, melynek turisztikai fejlesztése, kulturális célú hasznosítása, a szélesebb közönséget vonzó, hosszú távú üzemeltetése így nem biztosított.

Szerző