Valódi civil kurázsi

Minden tiszteletem azoké a civileké, akik a Szabadság téren kordonbontással és a munkaterületen való ülősztrájkkal tiltakoznak a szégyenteljes "emlékmű" felállítása ellen. Ha Budapesten laknék, magam is ott ülnék közöttük, mert már az első tervek után is háborgott erkölcsi érzékem e cinizmus hallatán.

Az ezzel kapcsolatos hírekről folyamatosan értesülhetünk többek között a Népszava hasábjairól is. Megragadott az az értesülés, hogy az Élet Menete résztvevői is szolidaritásukról biztosították a tiltakozókat, aminek kifejezéseként az indulás előtt a Szabadság téren gyülekeztek, és onnan indultak hagyományos útjukra. A kormánypártok cinizmusa - enyhén szólva - nem véletlen. Jellemükből, filozófiájukból fakad.

De itt lett volna az alkalom, hogy Áder János azzal fejezze ki a kormánytól, pártjától való Alaptörvényben rögzített függetlenségét, hogy az Élet Menetének résztvevőjeként rosszallását fejezi ki a szoborral kapcsolatban. Ám ezt nem tette, ezért a meneten való részvétele álságos protokoll tevékenységnek értékelhető. Amiben az egyén felfogása a pártja politikai érdekei alá szorul. Miként a Fidesz által megtömött zsebű Békemenetet szervezők objektív civil kurázsija is.

Azt gondolom, hogy ideje lenne a demokratikus elveket valló politikusoknak is csatlakozni a tiltakozókhoz. Akár úgy is, hogy maguk is kiülnek oda, ahol az a 10 bátor ember ült április 5-én, megakadályozva a munkavégzést. Nem pártjuk nevében, hanem magánemberként.

Szívesen látnám ott Sólyom Lászlót, Dávid Ibolyát, Gyurcsány Ferencet, Bajnai Gordont, hogy csak pár nevet említsek. De azok a magyarországi külképviseletek is ott lehetnének, amelyek nagykövetei országuk hivatalos álláspontját fejeznék ki ezzel a szolidaritással.

Többet érne, mint azok a diplomácia nyelvén megfogalmazott levelek, amikre a Fidesz nem is reagál. Ezek a képek bejárnák a világsajtót, a nemzetközi híradókban is vezető hírként mutatnák be. Ami egyben azt is demonstrálná, hogy demokráciánk áldemokrácia, és a kétharmad ellen, csak az utcán lehet békésen tiltakozni, mert a parlamentben erre semmi esély nincs.