Halottak Szlovjanszkban

Publikálás dátuma
2014.05.06. 07:32
Kramatorszkban továbbra is meglehetősen képlékeny a helyzet FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SCOTT OLSON
Sokan vesztették életüket az ukrán erők előrenyomulása során a kelet-ukrajnai Szlovjanszkban. A szeparatisták lelőtték a kormányerők egy harci gépét. A térségben egyre áttekinthetetlenebb a helyzet. 

Egymásnak ellentmondó hírek látnak napvilágot az ukrán kormányerők kelet-ukrajnai előrenyomulásáról. Miközben Kijev rendre sikerekről számol be, az oroszbarát erők újra és újra arról adnak hírt, hogy további épületeket foglaltak el. Az úgynevezett népi milícia vezetője, Miroszlav Rudenko azt közölte, "regionális központokban fontos önkormányzati épületeket" vontak uralmuk alá.

Szlovjanszkban heves harcok zajlanak. Azt azonban nehéz megmondani, melyik fél uralja a várost. A kijevi titkosszolgálat szerint Szlovjanszk és Kramatorszk "nagyrészt" az ukrán erők kezére került. A szeparatisták azt közölték, húsz fegyveresük vesztette életét a kormányerők akciójában.

Az Unian kijevi hírügynökség ezzel szemben négy halottról és 30 sérültről tudott. A Reuters azt közölte, hogy sokan menekültek el a városból, s a harcok egyre inkább a városközpont közelében dúlnak. Arszen Avakov ukrán belügyminiszter elmondta, mintegy 800 modern fegyverekkel ellátott szeparatista tart ellenőrzése alatt több épületet Szlovjanszkban.

"Nehéz-, illetve nagy kaliberű fegyvereket, gránátvetőket is bevetnek" - állította. A szeparatisták lelőttek egy Mi-24-es gépet. Ez már néhány nap alatt a harmadik harci helikopter, amelyet sikerült megsemmisíteniük. A kormányerők közben visszafoglaltak egy adóberendezést, így a körzetben ismét az ukrán televíziós csatornák láthatóak az orosz helyett.

Az ukrán erők eltaláltak egy gáztartályt, amely hatalmas robbanást okozott. A slavgorod.com.ua internetes portál hírül adta, hogy az ukrán erők nem engedik át a mentőautókat az egyes ellenőrző pontokon.

A szlovjanszkihoz hasonlóan a kramatorszki helyzet is átláthatatlan. A kijevi kormány azt állította, hogy az ukrán belbiztonságiak "helyreállították a rendet" a városban. A Ria Novosztyi hírügynökség pedig arról számolt be, lángokban áll a belügyi titkosszolgálat épülete.

Olekszandr Turcsinov ideiglenes elnök egy televíziós interjújában azt állította, a Kreml háborút indított Ukrajna ellen. Meglátása szerint Moszkva destabilizálni akarja Ukrajnát a május 25-én esedékes elnökválasztásig. Az interjú egy részét az orosz állami televízió is sugározta.

Azt a részt emelték ki, amelyben az ideiglenes ukrán elnök elismerte, hogy a kelet-ukrajnai régióban sokan támogatnák országrész elszakadását. "Valljuk be őszintén: a régiókban élők támogatják szeparatistákat, a terroristákat, ami jelentősen megnehezíti a terrorellenes harcot" - fogalmazott. "Kolosszális problémának" nevezte, hogy a helyi rendőri erők átállnak az oroszbarát erők oldalára.

Közben a diplomáciai erőfeszítések sem maradtak abba. Vlagyimir Putyin orosz elnök párbeszédet követelt a konfliktusban érintett felek között az Angela Merkel kancellárral folytatott telefonbeszélgetése során. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár Abu Dzabiban azt közölte, szívesen közvetítene a válságban, "amennyiben szükség van rá".

Az EBESZ elnökségét ellátó Didier Burkhalter svájci államfő szerdán Moszkvába látogat, hogy a kialakult helyzetről tárgyaljon.

Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter úgy vélte, második genfi konferencia megtartására van szükség azért, mert az első, az Egyesült Államok, Oroszország, Ukrajna és az Európai Unió között létrejött megállapodást sem ültették át a gyakorlatba. Szerinte egy második konferencián konkrét vállalásokat tehetnek a felek.

Szerző
Frissítve: 2014.05.05. 21:59

Új csillag a politikában?

Publikálás dátuma
2014.05.06. 07:31
Radoslav Procházka: féktelen karrierista vagy a szlovák belpolitika reménysége? FORRÁS: YOUTUBE
Bár Robert Fico miniszterelnök súlyos vereséget szenvedett a márciusi szlovák elnökválasztáson, mindez úgy tűnik, nincs hatással pártja, a Smer népszerűségére, amely nagy fölénnyel, több mint negyven százalékos eredménnyel nyerne meg egy esetleges parlamenti választást. A későbbiekben azonban akár át is rajzolhatja Szlovákia belpolitikai térképét Radoslav Procházka új tömörülése, a Háló.

A szlovák elnökválasztás második fordulóját ugyan Andrej Kiska nyerte meg, de politikai elemzők már az első fordulót követően rámutattak, hogy a harmadik helyen végzett Radoslav Procházka kovácsolhatja a legtöbb politikai tőkét minden előzetes jóslatot messze meghaladó húsz százalék feletti eredményével. A voksolás meglepetésembere még március végén bejelentette, lemond képviselői mandátumáról és új politikai tömörülést hív életre.

Megint Ficoék nyernének
Ha most tartanák a parlamenti választásokat, a Smer nyerné azt - idézte a Median SK felmérését a bumm-sk. A közvéleménykutatás szerint a Smer 44,4 százalékkal jutna be a törvényhozásba. A második helyen, jócskán lemaradva, az Egyszerű Emberek és a KDH áll egyaránt 9,4 százalékkal. Az Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió 8,7 százalékos eredményt érne el. A liberális Szabadság és Szolidaritást (SaS)  7,1 százalék támogatná, míg a Híd 5,8 százalékkal kerülne a parlamentbe. A felmérés szerint az MKP 3,6 százalékot szerezne, tehát ismét parlamenten kívül rekedne. A többi párt támogatottsága nem haladja meg a három százalékot sem. A választásokon a válaszadók 57,7 százaléka venne részt, 3,3 százalékuk nem tudna dönteni, a többiek pedig nem járulnának az urnákhoz.


Néhány napja már azt is tudni lehet, hogy az új tömörülés a Háló (Siet) nevet kapja. Indoklása szerint a következők miatt esett erre a névválasztása: "Háló, mint a régiók sikeres és elkötelezett embereinek közössége. Háló, mint szilárd szövetség. Ez a név továbbá a belső struktúrát is tükrözi.

A szó harmadik értelmében pedig annak a metaforája, ahogy az államot értelmezzük.

Nem szabad úgy működnie, mint egy fojtogató szövetnek, amely alatt nem lehet mozogni.

Inkább úgy mint egy hálózatnak, amely védi és segíti a rászorulókat" - idézte Procházkát az aktuality.sk.

Ugyan még nem lehet megjósolni, milyen hatással lesz a szlovák belpolitikára a Háló, de Procházka személyes népszerűsége és lendülete arra utalhat, hogy már a következő, két év múlva esedékes parlamenti választáson számolni kell vele.

Látható az is, hogy a Háló, amelynek bejegyzéséhez másfél hete kezdték meg gyűjteni az aláírásokat, már hivatalos megalakulása előtt jól szervezettnek tűnik.

Közlések szerint a párt 28 központtal rendelkezik majd, 12 nagyvárosban, illetve 16 különböző régióban. A jó szervezeti felépítést jelentősen segítheti, hogy az új párt elsősorban regionális politikusokra, polgármesterekre kíván építeni. Megalakulását Eperjesen jelentették be. "Azért jöttünk ide, mert a központ ezt a régiót gyakran elhanyagolja" - fejtette ki Procházka.

A Háló néppárt mintájára akarja behálózni Szlovákiát, hiszen programja szerint fel akarja karolni a vidéket és a rászorulókat. Ezzel nyilvánvalóan arra törekszik, hogy kifogja a szelet Robert Fico pártja, a Smer vitorlájából.

Bár Procházka a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) politikusa volt, a Háló programját tekintve nem nevezhető sem kifejezetten bal-, sem jobboldali politikai erőnek függetlenül attól, hogy "jobbközép centrumpártként" definiálja magát.

Mindenesetre a jobboldalon jelentős a túlkínálat a pártokból. Jobboldalinak tartja magát a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ), a Kereszténydemokrata Mozgalom, Bugár Béla tömörülése, a Híd és a Magyar Koalíció Pártja is. Azonban a 2012-es parlamenti, illetve a tavalyi önkormányzati választás is megmutatta, a választók elégedetlenek a felhozatallal.

Procházka pedig felismerte azt, csak akkor válhat sikeressé, ha a vidékre helyezi a hangsúlyt. Megcélozta az internetes társadalmat, a fiatalokat is. Egyik párttársa jelezte, a parlament májusi ülésén olyan törvényjavaslatot nyújt be, amellyel elkerülhető lenne, hogy egy-egy film vagy zeneszám letöltéséért büntetőeljárás induljon a felhasználó ellen.

Procházka azt közölte, bár teljes mértékben tiszteletben tartják a szerzői jogokat, nem lenne szabad kitenni fenyegetésnek azokat az internetezőket, akik saját használatra töltenek le egy dalt, vagy egy filmet. Procházka 2010-ben, majd 2012-ben is a kereszténydemokraták színeiben jutott be a parlamentbe.

2013-ban aztán kilépett a KDH frakciójából, majd a pártból. Összekülönbözött ugyanis a vezetéssel . Ezt követően alakította meg az Alfa Társaságot, amely a Háló előőrsének tekinthető. Valódi szándékaival kapcsolatban megosztott a pozsonyi közélet. A kételkedők szerint eddigi pályája nem feltétlenül azt mutatja, hogy egy a jobboldalt egységesíteni képes személyiségről van szó.

A bírálók úgy vélik, Procházka mindennél előbbre helyezi személyes ambícióit, s több döntésénél tetten érhető féktelen karrierizmusa. Az 1972-es születésű politikus képtelen arra, hogy beálljon a sorba - vélekednek. Miután ugyanis a KDH-n belül Daniel Lipsicccsel megalakította a párt belső ellenzékét, hamar vezető szerepre törekedett, amivel elvesztette szövetségese bizalmát.

Bugár Béla, a Híd elnöke még az elnökválasztás két fordulója között nyilatkozott meglehetősen szkeptikusan Procházka szerepéről. "Keményfejű ember, valamit kijelent, és annak úgy kell lenni. Szerintem ez volt a KDH-ból való távozásának oka is.

De a politikában mindig konszenzus alapján döntenek" - nyilatkozta akkor a Híd elnöke. Bugár és Procházka viszonya korábban sosem volt felhőtlen. 2011-ben, amikor még Iveta Radicová kormánya volt hatalmon, s mind a KDH, mind a Híd a koalíció része volt, Procházka azzal vádolta Bugárt, hogy "politikai túszává" akarja megtenni őt az egyes szavazások alkalmával.

Itt az érettségiszezon

Publikálás dátuma
2014.05.06. 07:15
Vizsgáznak a Kőrösi Csoma Sándor Kéttannyelvű Baptista Gimnázium tanulói FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Mintegy 15 ezer fiatallal kevesebben jelentkeztek az idén érettségire, bár tavaly óta nem változott érdemben a vizsgák és az azzal egybekötött felsőoktatási felvételik rendszere. 

Középszinten Berzsenyi Dániel Életfilozófia és Arany János Visszatekintés című versének összehasonlító elemzésével, illetve egy Márai Sándor-idézet elemzésével, emelt szinten pedig Ady Endre A fehér lótuszok és Pilinszky János Egy arckép alá című versének elemzésével tegnap megkezdődtek az írásbeli érettségik.

Utóbbi esetében a matúrázóknak nem adták könnyen az emelt szintű érettségiért a felsőoktatási felvételin járó pluszpontokat: egyebek mellett a fehér lótusz költői képét kellett értelmezniük, meg kellett magyarázniuk a műben szereplő kifejezéseket, például a mátka és a hajbókol szavakat, ezen felül francia szimbolista költőket kellett megnevezniük, illetve fel kellett ismerniük öt Ady-versrészletet.

Az elégséges jegyhez minimum 25 százalékos eredményt kell elérni.  Ma matematika, holnap történelem írásbelikkel folytatódik a vizsgaszezon, amelyre egyébként kilenc éve nem jelentkeztek ilyen kevesen. Az idén 117 800-an tesznek érettségit, 15 400 fővel kevesebben, mint tavaly.

Legutóbb 2005-ben volt még alacsonyabb a matúrázók létszáma, akkor 116 300-an vizsgáztak. A csökkenés 2011 óta folyamatos, az Orbán-kormány akkor korlátozta először drasztikusan a felsőoktatási felvételi keretszámokat, ami visszavetette a felvételizők létszámát is (a kétszintű érettségi 2005-ös bevezetése óta a matúra egyben felvételinek is minősül).

A 2012-es diáktüntetések hatására azonban 2013-ban megszüntették az állami ösztöndíjas szakok keretszámait, a népszerű szakokon pedig előre meghatározták a ponthatárokat. Így tavaly lényegében ugyanannyian kerültek be az egyetemek és főiskolák ingyenes képzéseire, mint 2010-ben. A felvételi rendszeren azóta nem változtattak érdemben.

Elgondolkodtató, bár új adatokkal nem igazán szolgáló felmérés látott nyilvánosságot az érettségi megkezdésével egyidőben. A 20 és 35 év között fiatalok 48 százaléka végleg elköltözne Magyarországról, ha erre lehetősége lenne - derült ki a külföldön is sikeres magyar start-up válalkozások, például a Prezi és a Ustream által működtetett Bridge Budapest felméréséből.

A megkérdezettek fele szerint Magyarországon nem érték, ha valaki sikeres, kétharmaduk szerint minden a szerencsén és a kapcsolatokon múlik, nem pedig a teljesítményen és a tudáson. A fiatalok közül egyre többen tartják fontosnak a külföldi tanulást vagy munkát, a megkérdezettek negyven százaléka dolgozna külföldön.

Frissítve: 2014.05.05. 21:48