Robert Fico;Szlovákia;elnökválasztás;Bugár Béla;Radoslav Procházka;Háló;

Új csillag a politikában?

Bár Robert Fico miniszterelnök súlyos vereséget szenvedett a márciusi szlovák elnökválasztáson, mindez úgy tűnik, nincs hatással pártja, a Smer népszerűségére, amely nagy fölénnyel, több mint negyven százalékos eredménnyel nyerne meg egy esetleges parlamenti választást. A későbbiekben azonban akár át is rajzolhatja Szlovákia belpolitikai térképét Radoslav Procházka új tömörülése, a Háló.

A szlovák elnökválasztás második fordulóját ugyan Andrej Kiska nyerte meg, de politikai elemzők már az első fordulót követően rámutattak, hogy a harmadik helyen végzett Radoslav Procházka kovácsolhatja a legtöbb politikai tőkét minden előzetes jóslatot messze meghaladó húsz százalék feletti eredményével. A voksolás meglepetésembere még március végén bejelentette, lemond képviselői mandátumáról és új politikai tömörülést hív életre.

Megint Ficoék nyernének
Ha most tartanák a parlamenti választásokat, a Smer nyerné azt - idézte a Median SK felmérését a bumm-sk. A közvéleménykutatás szerint a Smer 44,4 százalékkal jutna be a törvényhozásba. A második helyen, jócskán lemaradva, az Egyszerű Emberek és a KDH áll egyaránt 9,4 százalékkal. Az Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió 8,7 százalékos eredményt érne el. A liberális Szabadság és Szolidaritást (SaS)  7,1 százalék támogatná, míg a Híd 5,8 százalékkal kerülne a parlamentbe. A felmérés szerint az MKP 3,6 százalékot szerezne, tehát ismét parlamenten kívül rekedne. A többi párt támogatottsága nem haladja meg a három százalékot sem. A választásokon a válaszadók 57,7 százaléka venne részt, 3,3 százalékuk nem tudna dönteni, a többiek pedig nem járulnának az urnákhoz.


Néhány napja már azt is tudni lehet, hogy az új tömörülés a Háló (Siet) nevet kapja. Indoklása szerint a következők miatt esett erre a névválasztása: "Háló, mint a régiók sikeres és elkötelezett embereinek közössége. Háló, mint szilárd szövetség. Ez a név továbbá a belső struktúrát is tükrözi.

A szó harmadik értelmében pedig annak a metaforája, ahogy az államot értelmezzük.

Nem szabad úgy működnie, mint egy fojtogató szövetnek, amely alatt nem lehet mozogni.

Inkább úgy mint egy hálózatnak, amely védi és segíti a rászorulókat" - idézte Procházkát az aktuality.sk.

Ugyan még nem lehet megjósolni, milyen hatással lesz a szlovák belpolitikára a Háló, de Procházka személyes népszerűsége és lendülete arra utalhat, hogy már a következő, két év múlva esedékes parlamenti választáson számolni kell vele.

Látható az is, hogy a Háló, amelynek bejegyzéséhez másfél hete kezdték meg gyűjteni az aláírásokat, már hivatalos megalakulása előtt jól szervezettnek tűnik.

Közlések szerint a párt 28 központtal rendelkezik majd, 12 nagyvárosban, illetve 16 különböző régióban. A jó szervezeti felépítést jelentősen segítheti, hogy az új párt elsősorban regionális politikusokra, polgármesterekre kíván építeni. Megalakulását Eperjesen jelentették be. "Azért jöttünk ide, mert a központ ezt a régiót gyakran elhanyagolja" - fejtette ki Procházka.

A Háló néppárt mintájára akarja behálózni Szlovákiát, hiszen programja szerint fel akarja karolni a vidéket és a rászorulókat. Ezzel nyilvánvalóan arra törekszik, hogy kifogja a szelet Robert Fico pártja, a Smer vitorlájából.

Bár Procházka a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) politikusa volt, a Háló programját tekintve nem nevezhető sem kifejezetten bal-, sem jobboldali politikai erőnek függetlenül attól, hogy "jobbközép centrumpártként" definiálja magát.

Mindenesetre a jobboldalon jelentős a túlkínálat a pártokból. Jobboldalinak tartja magát a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ), a Kereszténydemokrata Mozgalom, Bugár Béla tömörülése, a Híd és a Magyar Koalíció Pártja is. Azonban a 2012-es parlamenti, illetve a tavalyi önkormányzati választás is megmutatta, a választók elégedetlenek a felhozatallal.

Procházka pedig felismerte azt, csak akkor válhat sikeressé, ha a vidékre helyezi a hangsúlyt. Megcélozta az internetes társadalmat, a fiatalokat is. Egyik párttársa jelezte, a parlament májusi ülésén olyan törvényjavaslatot nyújt be, amellyel elkerülhető lenne, hogy egy-egy film vagy zeneszám letöltéséért büntetőeljárás induljon a felhasználó ellen.

Procházka azt közölte, bár teljes mértékben tiszteletben tartják a szerzői jogokat, nem lenne szabad kitenni fenyegetésnek azokat az internetezőket, akik saját használatra töltenek le egy dalt, vagy egy filmet. Procházka 2010-ben, majd 2012-ben is a kereszténydemokraták színeiben jutott be a parlamentbe.

2013-ban aztán kilépett a KDH frakciójából, majd a pártból. Összekülönbözött ugyanis a vezetéssel . Ezt követően alakította meg az Alfa Társaságot, amely a Háló előőrsének tekinthető. Valódi szándékaival kapcsolatban megosztott a pozsonyi közélet. A kételkedők szerint eddigi pályája nem feltétlenül azt mutatja, hogy egy a jobboldalt egységesíteni képes személyiségről van szó.

A bírálók úgy vélik, Procházka mindennél előbbre helyezi személyes ambícióit, s több döntésénél tetten érhető féktelen karrierizmusa. Az 1972-es születésű politikus képtelen arra, hogy beálljon a sorba - vélekednek. Miután ugyanis a KDH-n belül Daniel Lipsicccsel megalakította a párt belső ellenzékét, hamar vezető szerepre törekedett, amivel elvesztette szövetségese bizalmát.

Bugár Béla, a Híd elnöke még az elnökválasztás két fordulója között nyilatkozott meglehetősen szkeptikusan Procházka szerepéről. "Keményfejű ember, valamit kijelent, és annak úgy kell lenni. Szerintem ez volt a KDH-ból való távozásának oka is.

De a politikában mindig konszenzus alapján döntenek" - nyilatkozta akkor a Híd elnöke. Bugár és Procházka viszonya korábban sosem volt felhőtlen. 2011-ben, amikor még Iveta Radicová kormánya volt hatalmon, s mind a KDH, mind a Híd a koalíció része volt, Procházka azzal vádolta Bugárt, hogy "politikai túszává" akarja megtenni őt az egyes szavazások alkalmával.