Ács Sándorné agrármérnök ezzel kapcsolatban azt közölte lapunkkal, hogy ez a jogszabály úgy rendelkezik: „ A helyi földbizottság … adja ki az adás-vételi szerződés jóváhagyásának megtagadásához, vagy a jóváhagyás megadásához szükséges állásfoglalását", majd úgy fogalmaztak a jogalkotók, hogy a „A helyi földbizottság tagjainak megválasztása érdekében … a települési önkormányzat jegyzője összehívja a helyi gazdálkodói közösség közgyűlését.” A helyi földbizottságok ennek ellenére a kormány súlyos és tudatos mulasztása miatt nem alakultak meg - érvelt Ács Sándorné.
A helyi földbizottságokról szóló kormányrendelet azért nem jelent meg, mert az Európai Unió szerveitől érkezett jelzések miatt koncepcionális változtatásokat kell végrehajtani, és ezen belül a földforgalmi törvény előzetes módosítására is szükség van, a kormányrendeletet csak ezután lehet kiadni - válaszolta a Népszava érdeklődésére a szaktárca.
Erre az idő rövidsége miatt nem kerülhetett sor 2014. május 1-jéig - érvelt a Vidékfejlesztési Minisztérium. Ezért a törvény úgy rendelkezik ha a településen május 1-jéig a helyi földbizottság tagjainak megválasztására nem kerül sor vagy a helyi földbizottság működésképtelen, a mezőgazdasági igazgatási szerv a föld adásvételben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának (NAK) a föld fekvése szerinti területi bizottságait keresi meg állásfoglalásért, azaz a kamara jár el a helyi földbizottság hatáskörében.
A visszaélések kiküszöbölése érdekében sem a helyi földbizottság tagja, sem pedig a helyi földbizottság jogkörében eljáró kamara részéről érintett személy a saját vagy hozzátartozója ügyével összefüggő eljárásban nem vehet részt. (Az unió ezt nem látta biztosítottnak, ha a földtörvény alapján hozzák volna létre a bizottságokat.)
A törvény módosítását követően haladéktalanul kiadják a helyi földbizottságok megválasztásának szabályait elegendő időt hagyva a lebonyolításhoz - ígérte a tárca.
Gőgös Zoltán, az MSZP agrár szakpolitikusa a Népszavának elmondta, a kamara megyei elnökségei látják majd el ezt a feladatot a földbizottságok megalakulásáig amivel egyebek mellett az a baj, hogy a kamara legitimitását érdekvédelmi szervezetek és sok gazda is vitatja, hiszen a tagság 7 százaléka választotta meg a tisztségviselőket egyjelöltes "lista" alapján. Közülük sokan a Fidesz holdudvarához számító gazdaszervezethez, a Magoszhoz kötődnek.
A törvénymódosításról annyit tudni, hogy nem a gazdák választják majd meg maguk közül a bizottság tagjait, hanem a helyi önkormányzati testületek. Szerintem a most ismert módon fölöslegesek a földbizottságok, hiszen a feladataikat elláthatják a megyei kormányhivatalok mellett működő mezőgazdasági szakigazgatási szervezetek is - hangsúlyozta Gőgös Zoltán.
Az LMP országgyűlési képviselője, Sallai Róbert Benedek szerint az uniós javaslat szerint a földbizottságokat úgy lehet legitimizálni, ha nem saját magukat választják meg, hanem egy független testület hagyja jóvá a tagokat. Az LMP javaslata szerint a településeken a különböző érdekcsoportok képviselőit kellene bevonni a földbizottságokba.
Az ellenzéki politikus is felhívta a figyelmet a kamara legitimitásával összefüggő kételyekre. Becslése szerint legalább fél évbe telik még amíg a törvénymódosítás után a földbizottságok felállnak, addig a kamara kezében lesz a hazai földpiac.
