A parlamentben készült képeket itt tekintheti meg!
Az új országgyűlés már csak 199 tagú az eddigi 386 fő helyett, de a kormányzó Fidesz-KNDP-nek továbbra is kétharmados többsége van.
Áder János köztársasági elnök hétfőn kérte fel Orbán Viktor az új kormány megalakítására és ezt megnyitó beszédében megerősítette. Az államfő leszögezte: az alkotmánybíróság vizsgálatai után "senki sem kérdőjelezheti meg a választások tisztaságát, az új parlament legitimitását."
Áder emlékeztetett arra, hogy az április 6-i voksolás volt a hetedik szabad választás Magyarországon és az első olyan, amelyen a "nemzet egésze választotta meg képviselőit", a határon túli magyarok is csatlakoztak a politikai nemzethez. Ugyancsak az első olyan parlament, tette hozzá az államfő, amelynek képviselői elsőként teszik le az új alaptörvényre esküjüket.
A választásokról szólva Áder János úgy vélekedett: a választók "nyílt üzenetet küldtek, hogy lezárják a múlt terméketlen politikai vitáit", mert nem kérdés, hogy Magyarország köztársaság, jogállam, és elhatárolja magát minden korábbi diktatórikus rendszertől. A köztársasági elnök szerint "a rendszerváltás befejeződött."
Áder János beszéde végén Deák Ferencet idézte: "Én tisztelem és szeretem a hon polgárainak azon részét is, kik ellenfeleink. Csak azt adja Isten, hogy ellenfeleink legyenek e hazában, de polgár polgártársának, ha ellenfele is, ellensége ne legyen".
Az államfő után Túri-Kovács Béla, a parlament korelnöke lépett a szónoki emelvényre. Az áprilisi választást "népszavazásnak" nevezte, mert "a nép, amelynél a politikában felségesebb nem létezik, egyértelműen állást foglalt." A kisgazda politikus szerint "alapvető cél Magyarország megújulásának folytatása", és fő feladatként a demográfiai csökkenés megállítását, a szegénység megszüntetését, a vidék, az agrárium fejlesztését jelölte meg. Túri-Kovács Béla szintén Deák Ferencre hivatkozott és azon véleményének adott hangot, hogy a Parlament megújult épülete körüli téren hiányzik Deák Ferenc szobra, mert nélküle nincs magyar országgyűlés.
Jogszabályszerűnek és alapjában zökkenőmentesnek értékelte az áprilisi parlamenti választást Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) és Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) vezetője. Pálffy Ilona ugyanakkor meggondolandónak nevezte néhány szűkre szabott határidő meghosszabbítását, valamint indokoltnak minősítette a levélszavazás regisztrációjának egyszerűsítését. Szerinte a választási irodákra rendkívül nagy munkaterhet rótt az összesen 1,4 millió képviselőjelölti ajánlás ellenőrzése, amire mindössze három nap állt rendelkezésükre. Szólt arról is, hogy a 120 ezer átjelentkező szavazó hatalmas logisztikai kihívást jelentett, de az új szabályok értelmében el tudták kerülni a "voksturizmust", hiszen a lakóhelyüktől távol szavazók is saját egyéni körzetük jelöltjeire szavazhattak.
Újabb harsonaszót, majd a történelmi zászlók bevonulását követően a képviselők letették az esküt az alaptörvényre. A parlamenti közvetítésen nem lehetett látni, csak hallani, hogy több baloldali képviselő a saját esküjét mondta tovább, és még egy ideig állva maradt, mert saját esküvel egészítette ki a hivatalos szöveget. A Demokratikus Koalíció képviselői ugyanis kétségbe vonják az alaptörvény legitimitását és kiegészítésüket az esküokmányhoz is hozzácsatolják. A kiegészítés így hangzik: "Fogadom, hogy mindent megteszek a köztársaság újbóli megalapításáért. Minden erőmmel azon leszek, hogy népszavazással új alkotmánya legyen a Magyar Köztársaságnak." Szabó Timea, az Együtt-PM társelnöke a régi Alkotmányra esküdött fel.
Az elnöklő Túri-Kovács Béla titkos szavazást kért a házelnök megválasztására. A tisztségre a korelnök Kövér Lászlót javasolta. A titkos választáson a képviselők 171 igen, 19 nem szavazattal, 3 tartózkodás mellett választották meg újra házelnöknek Kövér Lászlót, a Fidesz országos választmányának elnökét, aki a voksolás eredményének kihirdetése után esküt tett.
Bár a többiekhez képest nagyobb „ellenállás” mellett, az új parlament egyik alelnökének választotta a szkinhed-múltú jobbikos képviselőt, Sneider Tamást.
Mint Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető még az ülés előtt bejelentette, a kormányfő megválasztására és eskütételére a korábbiaktól eltérően nem ma, hanem majd csak szombaton kerül sor. A Fidesz és a KDNP ugyanis május 10-ét javasolta ennek időpontjául.
Rogán szavaiból kiderült: a késlekedés oka egy beiktatási ünnepségnek nevezett Fidesz-nagygyűlés, amelyet a Kossuth téren rendeznek. Csak ezt követően kerül az Országgyűlés elé a kormányzati szerkezetről szóló törvény, melynek jövő heti elfogadása után Orbán megnevezi az új kabinet tagjait.