Bankkártyával vágnak vissza

A viszonylag független moszkvai hírportálok és lapok figyelmeztetnek arra a veszélyre, amelyet Oroszország geopolitikai elszigeteltsége idéz elő. Ebben a kiélezett helyzetben minden döntésnek megkülönböztetett jelentősége van. Márpedig döntésből van éppen elég. Oroszország saját bankkártyát akar a piacra dobni, hogy így ellensúlyozza a nyugati befolyást.

Attól Vlagyimir Putyinnak nem kell tartania, hogy hazai hatalma sérül az ukrajnai fejlemények következtében. Az elnök népszerűsége a csúcsot döngeti. Az emberek 87 százalékának tetszik az, amit Putyin csinál. S nemcsak tetszik, de lelkesek is, mert végre úgy érzik, hogy hazájuk a Krím visszacsatolásával megint nagyhatalomként viselkedik.

Konsztantyin Remcsukov a "Nyezaviszimaja Gazeta" című lap főszerkesztője és vezérigazgatója az Echo Moszkvi rádióállomásnak nyilatkozva elmondta, hogy az oroszok erkölcsi elégtételt éreznek, és ezen alapul a politikai kurzus támogatottsága.

Remcsukovnak nincs kétsége a felől, hogy ennek a 87 százaléknak a többsége Kelet-Ukrajna Oroszországgal való egyesülését is támogatná.

Ugyanúgy nem gondolják végig a következményeket, mint ahogy nem gondolták végig a Szovjetunió széthullása előtt sem azt, mihez vezet Moszkva afganisztáni, angolai, kubai vagy vietnami politikája. Még áldozatokra is képesek, a nadrágszíj meghúzására annak érdekében, hogy Putyin végigmenjen a megkezdett úton.

Kitarthat a lelkesedés mindaddig, amíg nem csökken drasztikusan az életszínvonal, nem nő az infláció, nem találják szembe magukat az emberek újabb és újabb hétköznapi gondokkal.

A veszély az, nehogy a hatalmon lévők megmámorosodjanak mostani hazai sikereiktől, és figyelmen kívül hagyják a gazdasági modell tarthatatlanságát, a tartalékok felélésének negatív következményeit.

Egyelőre úgy tűnik, a Kreml valamiféle "körkörös védelemre" rendezkedik be, úgy igyekszik ellensúlyozni bezártságát, hogy a globális világ eddig élvezett előnyeit néhány jelentős területen valamiféle önellátásra cseréli fel.

Ennek egyik jele, hogy Putyin még április elején megbízta a kormányt, hogy egyetlen hónap alatt hozza meg a szükséges határozatokat annak érdekében, hogy létrehozzák az új nemzeti bankkártya-rendszert. A kormány megtette a kötelességét, jóváhagyta a törvénytervezetet, az Állami Duma pedig kiegészítéseket fogadott el a nemzeti fizetési rendszerről szóló törvényhez.

Ezzel a rubel a deviza rangjára emelkedik, amelyet a bankok a külföldi pénzügyi műveletek elszámolásához használhatnak. Az orosz elnök mindezt válasznak szánta az amerikai szankcióra: a Krím-félsziget visszacsatolása miatt a MasterCard és a Visa befagyasztotta több orosz pénzintézet által kibocsátott bankkártyájának a használatát.

Putyin arra az álláspontra helyezkedett, hogy ezzel a Visa és a MasterCard, amely megkapta az orosz piac 90 százalékát, külső politikai nyomásnak engedett. A japánok és a kínaiak példájára hivatkozott, akik sikeresen megteremtették saját belső fizetési rendszerüket.

Az orosz szakértők szerint sincs különösebb akadálya ennek. Adott a technológia, és van tapasztalat is a gyártásukra. A kínai nemzeti fizetési rendszernek tíz év alatt nemcsak a hazai piacot sikerült meghódítania, hanem kártyáját ma már 142 országban is elfogadják.

A külföldi kártyakibocsátók most azzal fenyegetőznek, hogy mérlegelik, kivonuljanak-e az orosz piacról, mert az elfogadott törvények rendkívül kedvezőtlenül befolyásolják tevékenységüket.

A Visa 25 éves tevékenységének befejezését helyezte kilátásba, mert irreálisnak tartja az új elvárásokat. Ráadásul az új szabályok lehetővé teszik, hogy a szolgáltatások egyoldalú megszakításáért sokmilliós pénzbüntetéseket rójanak ki rájuk.

Vajon mire számított a két kártyakibocsátó, amikor döntését meghozta? Erre, valószínűleg, nem. A Visa után a MasterCard is kifejezte aggodalmát a stratégiailag fontos orosz piac esetleges elvesztése miatt.

Az orosz szakértők valószínűtlennek tartják, hogy a nyugati partnerek lemondanának erről a növekvő, fejlődő és egyre jövedelmezőbb piacról. 2009 óta ötszörösére emelkedett az áruk és szolgáltatások bankkártyával történő fizetése. Több mint 200 millió bankkártya van az orosz lakosság kezében.

A nyilatkozat-háborúban inkább arra törekednek a nyugati cégek, hogy kiutat találjanak ebből a helyzetből. Egyikük sem kockáztatná üzleti pozícióit, ugyanakkor Oroszország is sokat veszíthetne.

Egy dolog az új pénzügyi rendszerről szóló döntés, és egészen más az, hogy egyelőre még nem létezik. A bennfentesek szerint a Kremlnek esze ágában sincs kiűzni a két óriást az orosz piacról, egyszerűen nemzeti érdekeit igyekszik érvényesíteni.

Április végén az orosz parlament felsőháza áldását adta a nemzeti bankkártya-rendszer megteremtésére. A nagy munka azonban csak most kezdődik. A RiaNovosztyi hírügynökség szerint legalább fél év szükséges ahhoz, hogy megteremtsék az infrastruktúrát a nemzeti bankkártya gyártásához.

Az pedig, hogy százmillió darabot piacra dobjanak, beletelik vagy két évbe. Arról még elképzelések sincsenek, mennyi időt emészt fel a nemzetközi piacra való kijutás. Ezzel azonban már most intenzíven foglalkoznak.

A "Bank Rosszii" egyik vezetője szerint szükség van arra, hogy szorosan együttműködjenek a nemzetközi fizetési rendszerekkel. A nagy kérdés azonban az, milyen fogadókészséggel találkoznak egy olyan nemzetközi közegben, amely most éppen ellenséges az orosz politikával szemben.