Napi Extra;jubileum;ellenzéki kerekasztal;
2014-05-07 18:50:00
Ha nem lett volna az Ellenzéki Kerekasztal, biztosan nem az a politikai generáció kormányozná az országot, amelyik most - mondta Kövér László Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának épületében tartott tanácskozáson.
Kövér, aki 1989 nyarán az EKA tárgyalócsoportjában a Fideszt képviselte a háromoldalú nemzeti kerekasztal-tárgyalásokon, kijelentette: ha az EKA nem lett volna, akkor a Fidesz sem lenne.
Mint elmondta, az EKA tagjainak viselkedését a szolidaritás jellemezte, s ez a koordinatív testület számukra komoly állomást jelentett a politikai szocializációban. "Jól megtanultunk érvelni és taktikázni" - jegyezte meg Kövér László.
Mezey Barna, az ELTE rektora beszédében elmondta, valószínűsíthető, hogy senki nem volt tisztában volt azzal, hogy az átalakítani kívánt rendszer helyébe lépő új struktúra mennyire lesz tartós. Szerinte az évforduló alkalmából van ok ünnepelni, ugyanis "Magyarország negyed századdal ezelőtt szakított a sokakat lehetetlen helyzetbe hozó, sok esetben elpusztító, egy ország lelkét hosszú időre megnyomorító rendszerrel".
Ugyanakkor mint mondta, a jubileum számvetésre is késztet. Lehetőséget ad arra, hogy végiggondoljuk, miért nem sikerült az akkor felfokozott várakozásnak jelentős részben megfelelni.
Kónya Imre ügyvéd, az Ellenzéki Kerekasztal életre hívását kezdeményező Független Jogász Fórum első elnöke az testületről alkotott személyes élményeit osztotta meg a közönséggel. Mint elmondta, a kerekasztal üléseit a büntetőjogi tanszék könyvtárába szervezték. Szólt arról is, hogy 1989. március 22-én a Független Jogász Fórum meghívásának eleget téve létrehozták az Ellenzéki Kerekasztalt. Mint mondta, valószínűleg az első ülést még nem hallgatták le, a másodiktól kezdődően viszont már volt lehallgatás.
Besúgó nem volt közöttük, az információkat telefon- vagy helyiséglehallgatásból szerezte az állam - tette hozzá.
Kukorelli István, az ELTE tanára, aki a Független Jogász Fórum alapító tagja volt, előadásában elmondta: az ellenzék egységét megteremtő kerekasztal 1990. április 27-ig működött. Az EKA tevékenységét ő három korszakra osztotta: megalakulásától kezdődően június 10-ig intenzíven közreműködött a politikai tárgyalások feltételeinek kidolgozásában; az aranykorszakban, június 10-e és szeptember 18-a között az EKA kulcsszerepet játszott a békés alkotmányos átmenet szabályainak megalkotásában; az "utókorszakban" pedig lényegében megszűnt a tevékenysége.
Kengyel Miklós, a Pécsi Tudományegyetem tanára, aki a baranyai EKA szóvivője volt, előadásában elmondta: a pécsi kerekasztal 1989 április 19-én alakult meg és nyolc hónapig működött. Az EKA-hoz hasonlóan célkitűzése volt az állampárttal szembeni, önálló politikai erőként való megjelenés, valamint a többpártrendszerbe való békés átmenet megteremtése.
Gergely András, a Károli Gáspár Református Egyetem tanára, aki az EKA ülésein az MDF-et képviselte, arról beszélt, hogy Antall József, a rendszerváltás utáni első miniszterelnök az EKA munkájába csak viszonylag későn, június 15-től kapcsolódott be.
Mint mondta, Antall József a háromoldalú tárgyalásokon aktívan közreműködött, konszenzuskereső politikusként lépett fel.
Az emlékülés szünetében a büntetőjogi tanszéknél Mezey Barna és Szakály Sándor Kövér László jelenlétében leleplezte az EKA 25 évvel ezelőtti megalakulásának emléktábláját.