Előfizetés

Ellenzéki Kerekasztal - jubileum számvetéssel

Kövér László szerint az 1989-es rendszerváltást előkészítő egykori Ellenzéki Kerekasztal (EKA) nélkül ma más politikai viszonyok lennének Magyarországon. Az Országgyűlés elnöke erről szerdán beszélt az EKA megalakulásának 25. évfordulója alkalmából a Veritas Történetkutató Intézet által szervezett budapesti emlékülésen.

Ha nem lett volna az Ellenzéki Kerekasztal, biztosan nem az a politikai generáció kormányozná az országot, amelyik most - mondta Kövér László Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának épületében tartott tanácskozáson.

Kövér, aki 1989 nyarán az EKA tárgyalócsoportjában a Fideszt képviselte a háromoldalú nemzeti kerekasztal-tárgyalásokon, kijelentette: ha az EKA nem lett volna, akkor a Fidesz sem lenne. 

Mint elmondta, az EKA tagjainak viselkedését a szolidaritás jellemezte, s ez a koordinatív testület számukra komoly állomást jelentett a politikai szocializációban. "Jól megtanultunk érvelni és taktikázni" - jegyezte meg Kövér László.

Mezey Barna, az ELTE rektora beszédében elmondta, valószínűsíthető, hogy  senki nem volt tisztában volt azzal, hogy az átalakítani kívánt rendszer helyébe lépő új struktúra mennyire lesz tartós. Szerinte az évforduló alkalmából van ok ünnepelni, ugyanis "Magyarország negyed századdal ezelőtt szakított a sokakat lehetetlen helyzetbe hozó, sok esetben elpusztító, egy ország lelkét hosszú időre megnyomorító rendszerrel".

Ugyanakkor mint mondta, a jubileum számvetésre is késztet. Lehetőséget ad arra, hogy végiggondoljuk, miért nem sikerült az akkor felfokozott várakozásnak jelentős részben megfelelni.

Kónya Imre ügyvéd, az Ellenzéki Kerekasztal életre hívását kezdeményező Független Jogász Fórum első elnöke az testületről alkotott személyes élményeit osztotta meg a közönséggel. Mint elmondta, a kerekasztal üléseit a büntetőjogi tanszék könyvtárába szervezték. Szólt arról is, hogy 1989. március 22-én a Független Jogász Fórum meghívásának eleget téve létrehozták az Ellenzéki Kerekasztalt. Mint mondta, valószínűleg az első ülést még nem hallgatták le, a másodiktól kezdődően viszont már volt lehallgatás.

Besúgó nem volt közöttük, az információkat telefon- vagy helyiséglehallgatásból szerezte az állam - tette hozzá.

Kukorelli István, az ELTE tanára, aki a Független Jogász Fórum alapító tagja volt, előadásában elmondta: az ellenzék egységét megteremtő kerekasztal 1990. április 27-ig működött. Az EKA tevékenységét ő három korszakra osztotta: megalakulásától kezdődően június 10-ig intenzíven közreműködött a politikai tárgyalások feltételeinek kidolgozásában; az aranykorszakban, június 10-e és szeptember 18-a között az EKA kulcsszerepet játszott a békés alkotmányos átmenet szabályainak megalkotásában; az "utókorszakban" pedig lényegében megszűnt a tevékenysége.

Kengyel Miklós, a Pécsi Tudományegyetem tanára, aki a baranyai EKA szóvivője volt, előadásában elmondta: a pécsi kerekasztal 1989 április 19-én alakult meg és nyolc hónapig működött. Az EKA-hoz hasonlóan célkitűzése volt az állampárttal szembeni, önálló politikai erőként való megjelenés, valamint a többpártrendszerbe való békés átmenet megteremtése.

Gergely András, a Károli Gáspár Református Egyetem tanára, aki az EKA ülésein  az MDF-et képviselte, arról beszélt, hogy Antall József, a rendszerváltás utáni első miniszterelnök az EKA munkájába csak viszonylag későn, június 15-től kapcsolódott be.

Mint mondta, Antall József a háromoldalú tárgyalásokon aktívan közreműködött, konszenzuskereső politikusként lépett fel.

Az emlékülés szünetében a büntetőjogi tanszéknél Mezey Barna és Szakály Sándor Kövér László jelenlétében leleplezte az EKA 25 évvel ezelőtti megalakulásának emléktábláját.

Az eseményen készült fotókat itt tekintheti meg!

MSZP: A Fidesz megsértette a szabad választáshoz való jogot

Az MSZP szerint megsértette az emberek szabad választáshoz való jogát a Fidesz azzal, ahogyan Budapest XI. kerületében, Újbudán átszabta az önkormányzati választókerületeket. Ezt a Józsa István, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője mondta szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.

A képviselő azt kifogásolta, hogy   úgy alakították ki, hogy a természetesen összefüggő városrészeket kettévágták. Szerinte a módosítások egyértelműen a Fidesz választási érdekeit szolgálják.

Mint mondta, erős a gyanú, hogy a törvényi határidőket is megsértették ezzel az intézkedéssel és megengedhetetlennek tartják, hogy a pártokkal való egyezetés nélkül alakították ki az új kerületeket.

Józsa István emlékeztetett arra, az új választási törvényből kikerült az a rész, hogy lehetőség szerint a választókerületek határa kövesse a városrészek határait, egyetlen követelményt hagytak bent, hogy a kerületekben 15 százaléknál nagyobb eltérés ne legyen a választópolgárok számában. Hozzátette: ez az újbudai rendelkezés még ezt a szabályt sem tartja be.

Álláspontja szerint nem lehet autentikusan képviselni egy lakótelepi és egy kertvárosi közösséget ugyanannak a képviselőnek. Ismertetése szerint Gazdagréten, ahol eddig két választókerület volt, most három lett, az egyikhez ugyanis sashegyi területeket is csatoltak.

Közölte, március 31-ig kellett volna meghatározni választókerületek határait, és félő, hogy azért húzták el a közzétételt április 7-ig, mert megvárták az április 6-ai választások eredményét, hogy annak alapján még tovább faraghassanak a körzethatárokon. Józsa István ugyanakkor kezelhetetlenül rövidnek tartja a háromnapos fellebbezési határidőt is.    

Az Index hétfőn számolt be arról, hogy az ellenzék tudta nélkül szabták át a XI. kerületi önkormányzati választókörzeteket. Az ellenzék szerint a kormányoldal az április 6-i országgyűlési választás eredményei alapján húzta meg az új határokat, hogy felhígítsa a kevéssé fideszes körzeteket. A jegyző túlzásnak tartotta a vádakat, mivel alig nyúltak a kerületek feléhez.

"A Jobbikra és a Fideszre szavazni történelmi tévedés"

Publikálás dátuma
2014.05.07. 18:27
Bajnai Gordon, az Együtt-PM szövetség vezetője (b3) kampányindító sajtótájékoztatót tart Nyíregyházán a Kossuth téren 2014. máju
A május 25-ei európai parlamenti (EP) választáson arról szavazhatunk, hogy milyen üzenetet küldünk a világnak, azaz Magyarország a vasfüggöny melyik oldalára akar tartozni - jelentette ki Bajnai Gordon szerdán Nyíregyházán.

Az Együtt-PM szövetség vezetője a párt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kampányindító sajtótájékoztatóján azt mondta, ebben a kérdésben nagyon világos választ kell adni, mivel a Jobbik és a Fidesz politikája ebben a kérdésben "nem irányában, csak sebességében különbözik egymástól". Szerinte mindkét párt Oroszországhoz közelítené Magyarországot, és egyetértenek abban, hogy az országot az orosz érdekszférához kell közelíteni.

A Jobbik kizáratná Magyarországot az Európai Unióból, a Fidesz pedig már most az unió peremére sodorta, ez pedig súlyosan ártott a nemzeti érdekeknek - fogalmazott Bajnai Gordon. Ezért a Jobbikra és a Fideszre szavazni ezen a választáson történelmi tévedés, a magyar nemzeti érdekkel ellentétes" - értékelt az ellenzéki politikus.

Bajnai Gordon szerint az ukrán válság hatásai és az ott zajló események súlyosan érintik Magyarországot. Az, hogy Ukrajna "hogyan dől el" és ehhez Magyarország miként viszonyul, évtizedekre, de akár évszázadokra is meghatározhatja a sorsunkat - jelentette ki.

A jelenlegi kormány olyan gyengén képviselte eddig az országot az unióban, hogy a most induló hétéves ciklusban - az előző költségvetési ciklushoz képest - már 1500 milliárd forintot vesztett el az ország, emellett a 2007 és 2013 között kapott pénzből is 1500 milliárdnyi veszélyben van - jelentette ki.

Nem voltunk képesek olyan rendszert építeni, amely ezt a pénzt be tudta volna fogadni - jegyezte meg az ellenzéki politikus, hozzátéve, ezzel családonként 300 ezer forintot meghaladó veszteség fenyeget, mivel a kormány "nem lehívni, hanem lenyúlni akarja" ezeket a pénzeket.

Olyan képviselőket kell választani az Európai Unióba, akik, ha kell, a Fidesz-kormánnyal szemben is a magyar érdeket képviselik, ugyanakkor - mindaddig amíg lehet - keresik a kormánnyal való együttműködést is - fogalmazott Bajnai Gordon.

Az Együtt-PM vezetője a pártszövetség EP-programjára kitérve azt mondta, Magyarországnak az az érdeke, hogy Európában energiaunió jöjjön létre, amelynek keretében egész Európa egy közös vásárlóként venné meg a gázt Oroszországtól, segítségnyújtás tekintetében pedig az országok egymásnak garanciát adnának.

Szükség van egységes európai biztonságpolitikára és bankunióra is; utóbbi elképzelés értelmében az európai bankok mindenhol egyforma jogokat garantálnak a betéteseknek és betéteket kivevőknek egyaránt - fejtette ki Bajnai Gordon.