Műsormagazin;Kína;terrorizmus;Hszi Csin-ping;Hszincsiang tartomány;merényletet;

2014-05-08 07:30:00

Újfajta terrorellenes harc Kínában

Új korszak kezdődött Kína terrorizmus elleni harcában azt követően, hogy múlt héten, az ujgur Hszincsiang tartomány székhelyén, az urumcsi pályaudvaron feltehetően szeparatisták véres merényletet hajtottak végre. Az akkori, illetve a keddi újabb késeléses merénylet rámutat arra, Peking mennyire nem ura az ujgur tartománybeli történéseknek. Az ujgur közösség tagjai azonban attól félnek, hogy az újfajta terrorellenes harc azt jelenti majd: még jobban megnyirbálják jogaikat. 

Szokatlanul keményen nyilatkozott Hszi Csin-ping kínai elnök a múlt szerdai, Urumcsiban végrehajtott merénylet után. Az akcióban nemcsak késekkel támadtak a járókelőkre, bombát is robbantottak a pályaudvar főbejáratánál. Szinte csodával határos, hogy csak hárman vesztették életüket.

Bizarr kampány indult
Az ujgurok földjén történt merényletek után kissé bizarrnak tűnő kampány indult Kínában a merényletek visszaszorításáért. A politikai bizottság belbiztonságról szóló ülésén felkérték Hszi elnököt arra, hogy "bronzból és acélból készült falat" emeljen a terrorizmus köré. A bűnelkövetőket "az utcán szaladgáló patkányokhoz hasonlóan" kell üldözni. "A terrorizmus nem a kisebbségek, s nem is a vallás kérdése: minden nemzetiség közös ellensége" - hangzott a testület nyilatkozata.

A sérültek száma igen azonban magas, 79 volt. Hszi felindulását az is okozhatta, hogy éppen április 27-30 között látogatott el a Hszincsiang tartományba. Az ujgur fegyveresek a véres akcióval nyilván azt akarták üzenni: hiába keménykedik Peking az ujgurokkal szemben, akkor is ők az urak a háznál.

Hszi államfő láthatóan személyes sértésnek is vette, hogy épp látogatása idején követték el a terrorakciót.

"Kemény intézkedéseket" helyezett kilátásba, ugyanakkor elismerte, mindenki beláthatja, "milyen hosszú és összetett" folyamat a terrorizmus elleni harc.

"Egyetlen pillanatra sem lankadhat a figyelem" - közölte. Az elnök meghirdette az "előzetes csapás" stratégiáját, ami azt jelenti, hogy a helyi hatóságoknak "megelőző intézkedéseket" kell hozniuk, hogy a jövőben elkerüljék a hasonló merényleteket.

A dörgedelmek azonban hatástalanok maradtak. Kanton városában kedden hat személyt késeltek meg egy pályaudvaron. Ezúttal senki sem halt meg, két nőt és két férfit kórházban ápolnak, de állapotuk nem életveszélyes - adta hírül az Újkína hírügynökség.

A legvéresebb merénylet március elején, Dél-Kínában történt. Nyolc, hivatalos közlések szerint ujgur, köztük két nő, késekkel támadt a kunmingi pályaudvaron tartózkodókra. A merénylet során 29 személy vesztette életét, s 143-an sérültek meg. Peking egyébként akkor hírzárlatot rendelt ez az eset kapcsán.

A kínai kormányzat tavaly októberben sem bizonyult túlságosan közlékenynek, amikor egy benzintartályt szállító Jeep tört be a Tienanmen térre. Akkor öt személy vesztette életét és negyvenen sérültek meg.

Hszi Csin-ping számára azért is kellemetlen a merényletek emelkedő száma, mert tavaly épp azzal a céllal hívta életre a Nemzetbiztonsági Tanácsot, hogy javítsa az ország biztonságát. Az ujgur tartomány mellett a testület természetesen Tibetre koncentrál, ahol szintén gyakoriak a konfliktusok.

Kasgar, a szeparatisták "fészke"

Különösen a régi oázisvárosban, Kasgarban érzékelhetőek az újkori népvándorlás következményei. A tengerszint felett 1300 méterre fekvő település két évezreden keresztül a Selyemút fontos találkozási pontja volt. A város kezdi elveszíteni antik jellegét. Külső részein hatalmas lakóövezetek létesültek. Új villanegyede most is épül. A pekingi kormányzat Kasgart különleges gazdasági zónává kívánja megtenni. A városvezetés 500 millió euróért 76 emeletes ikertornyot is építene, amely Kasgar új fejlesztési központja lenne. A pekingi kormányzat adókönnyítésekkel serkenti a kasgari beruházásokat.
Az óvárost is átépítik. Ez mintegy 50 ezer családot érint. A helyieket kötelezik arra, hogy faházukat a város átalakítása keretében bontsák le, s cementből építsenek újat helyette. Akinek nincs tőkéje erre, el kell költöznie. Peking szerint azért van szükség erre, hogy a város jobban ellenálljon az esetleges földrengéseknek. A modernizálás mozgatórugója azonban egészen más lehet. A kínai kormányzat ugyanis Kasgart tartja a szeparatisták fészkének. Szélsőségesek többször támadták meg a helyi rendőrőrsöt, így szigorú biztonsági intézkedéseket léptettek életbe.

Itt azonban nem véres merényletek, hanem önégetések okoznak fejtörést Pekingnek: eddig összesen mintegy 120 személy gyújtotta fel magát, hogy Tibet "kínai megszállása" ellen tiltakozzon. Hszi elnök újfajta terroristaellenes harcát egyébként a pekingi kormányzattal szemben kritikus internetes társadalom is támogatja, a hozzászólásokból legalábbis erre lehet következtetni.

Peking hasonló stratégiát folytatott Hszincsiang tartományban, mint Tibetben: erőszakosan terjeszkedett, miközben jelentős infrastrukturális beruházásokat hajtott végre. Bár az ujgur radikálisok a kínai "hódítókat" tekintik legfőbb ellenségüknek, valójában a kommunista hatalomátvétel előtt sem voltak békések a régió mindennapjai.

A 20-as években Jang Zen-hszin kormányzó katonai diktatúrát vezetett be.

Meggyilkolása után néhány évvel, 1933-ban Seng Si-cai szovjet segítséggel akarta újjáépíteni a tartományt, ahol ekkoriban is igen gyakoriak voltak a fegyveres konfliktusok.

Seng a negyvenes években megrögzött antikommunistává vált, 1945-ben döntötték meg hatalmát. Ekkor kiáltották ki a kommunista Kelet-Turkesztáni Köztársaságot, amely a mai Hszincsiang tíz százalékát tette ki, de a világ egyetlen állama sem ismerte el.

1949-ben a kínai kommunisták azt közölték, békés eszközökkel akarják a tartományt beépíteni Kína vérkeringésébe.
1955-ben, amikor létrehozták Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területet, még többségben éltek itt az ujgurok, a hetvenes-nyolcvanas években azonban a han kínaiak tömeges betelepítése után kisebbségbe kerültek.

Manapság 41 százalék az ujgurok, 43 százalék a han kínaiak aránya, a lakosság többi része más etnikumhoz tartozik. 1949-ben még mindössze 3,7 százaléknyi volt a han kínaiak aránya.