Futhatnak a pénzük után az ügyfelek

A jegybank felügyeleti vizsgálata márciusban tekintélyes bírsággal is sújtott több pénzintézeteket, és a jogosulatlanul felszámított díjakat vissza is kell fizetniük. A pénzintézetek többsége belenyugodott a büntetésbe, azonban akadt közöttük kilenc olyan is, az érintettek csaknem negyede, amely jogorvoslatért bírósághoz fordult, ezek ügyfelei a perek befejezéséig nem reménykedhetnek abban, hogy számláikon megjelenik a nekik járó összeg.

Legkésőbb május 31-ig pénzvisszatérítésre számíthat az a több százezres nagyságrendű ügyfél, akiknek a bankjuk a számladíjak megállapításánál - az MNB megítélése szerint - „túlszámlázott".

Az MNB felügyeleti jogkörében eljárva több jogcímen bírságolta meg csaknem az összes nagy- és közepes bankot és néhány kisebbet is, összesen 32 pénzintézetet 1,2 milliárd forint bírsággal sújtottak. A díjszerkezet módosítása és az új díjak bevezetése miatt, vagy azért büntettek, mert hiányzott az úgynevezett oklista, amely a díjemelést indokolhatta.

Több esetben az előírt két hónapnál rövidebb idő telt el az új kondíció meghirdetése és bevezetése között. Emellett a korábbi „díjmentes, ingyenes, 0 forintos” tranzakciót tettek fizetendővé, ami a felügyelet értelmezésében szintén új díj bevezetését jelentette.

Az MNB úgy rendelkezett, hogy az ilyen címen beszedett díjakat vissza kell utalni az ügyfeleknek, az eredetileg megállapított április 30-i határidő meghosszabbítása miatt e hónap utolsó napjáig. Kilenc bank azonban bírósághoz fordult a büntetést és a pénz visszafizetésének jogosságát vitatva. Azonban a kirótt bírság 90 százalékát ezek is befizették, ami annak a jele, hogy nem igazán vitatják az MNB döntésének helytállóságát.

Ezeknek a bankoknak az ügyfelei a bírósági határozatok megszületéséig hiába várnak a pénzükre. A peres utat választotta - a többi között - a Raiffeisen Bank, az FHB és néhány takarékszövetkezet is.

Az első számítások még arról szóltak, hogy akár tízmilliárd forint is visszajárhat az ügyfeleknek. Az alaposabb számítások nyomán azonban kiderült, hogy esetenként csak néhány száz forint volt a megítélt túlszámlázás összege. A bankok egy jelentékeny része már az eredeti, április 30-i határidőig eleget tett visszafizetési kötelezettségének.

B. Varga Judit, az Énpénzem internetes portál főszerkesztője lapunknak elmondta, hogy a pénzintézetek közül a CIB Bank részletes közleményt adott ki, hogy melyik számlafajta után utal vissza pénzt. Az OTP ugyancsak közzétette fizetési hajlandóságát.

Összességében az MKB Bank ügyfelei számíthatnak a legtöbb visszautalt pénzre, ugyanis ez a bank tette annak idején a legrészletesebben közzé, hogy milyen díjemeléseket hajtott végre, és azt sem rejtette véka alá, hogy a pénzügyi tranzakciós illetéket áthárították. Ez a pénzintézet húsz számlacsomagjának 15 féle díját emelte fel, a jegybank megítélése szerint 68 esetben jogtalanul, az ügyfelek ezeknél a pénzügyi tranzakciós illeték teljes mértékű visszatérítésére számíthatnak. A visszafizetés csak a folyószámlásoknak jár, természetesen csak akkor, ha használták is számláikat - mondta B. Varga Judit.

zámíthatnak a pénzre az elektronikus átutalók, közüzemi díjbefizetők, azok, akik készpénzt vettek fel, vagy tranzakciós illetékkel terhelten vásároltak bankkártyájukkal. Ők az emelt díj és az eredeti díj közti különbséget kapják meg, minden tranzakció után. Értelemszerűen a visszautalt pénz nagysága arányos a "megmozgatott összeggel."

A bankoknak június 15-ig részletes elszámolást kell beadniuk a jegybankhoz, amelyben adatokat kell szolgáltatniuk a kártérítést kapott ügyfelek számáról, a részükre kifizetett összegről. A felügyeleti hatóság utóellenőrzés keretében felülvizsgálja majd, hogy az egyes pénzintézetek mindenben jogszerűen jártak-e el.