Szabadság tér;tiltakozások;ellenzéki kerekasztal;megszállási emlékmű;

2014-05-08 07:01:00

Múltátírás célegyenesben

Élőlánccal tiltakoztak tegnap is a Szabadság téren a tervezett '44-es német megszállási emlékmű ellen, a civilek azonban csak távolról, rendőröket kerülgetve demonstrálhatnak. Az általuk "elátkozottnak" nevezett emlékmű építése a munkaterület rendőri segítséggel történt "megtisztítása" óta gyorsan halad: a szoborkompozíció egyre több eleme kerül a helyére. Míg ők a történelemhamisítás ellen tiltakoztak, egy konferencián tegnap a Veritas Történetkutató Intézetet vezető Szakály Sándor a történelem újragondolásának szükségességéről elmélkedett.

Egyre több az oszlop a Szabadság téren - számoltak be lapunknak a helyszínen tegnap is tiltakozó akciót tartó civilek. Vagyis napról-napra közelebb kerül az általuk "elátkozottnak" nevezett '44-es német megszállási emlékmű a befejezéshez. A szoborcsoportot hátterét, "díszletét" adó oszlopok többsége már a helyén van, csak a két bronz főalak - a Magyarországot jelképező, szárnyaszegett Gábriel arkangyal és az őt leigázó német birodalmi sas - hiányzik.

A munkálatok a múlt hét elején azután gyorsultak fel, hogy a józsefvárosi jegyző birtokvédelmet biztosított a kivitelező cégnek, ez alapján pedig a rendőrök eltávolították a korábban a munkát hatékonyan akadályozó demonstrálókat. Azóta erős a rendőri jelenlét a helyszínen: az egymás kezét fogva élőláncot alkotó tiltakozók csak az erős kordonnal és rendőrsorfallal védett munkaterülettől tisztes távolban tiltakozhatnak a történelemhamisítás és az orbáni önkény jelképének tekintett emlékmű ellen.

Újabb bírálat
Dávid Katalin művészettörténész, a Magyar Művészeti Akadémia tagja után újabb jeles - a kormánnyal nem ellenséges - személyiség bírálja a Szabadság térre tervezett német megszállási emlékművet. Jelenits István piarista szerzetes, Budapest díszpolgára a Heti Válasz ma megjelenő számában kifogásolta az emlékmű "A II. világháború áldozatainak emlékére" feliratát. Úgy vélte ugyanis, "a II. világháborúnak áldozatai voltak az angolok által lebombázott német városok lakosai is, de a Magyarországon elesett szovjet katonák is, azok a németek is, akik a budai várat védték, aztán megpróbáltak kiszökni onnan, de elfogták és halomra lőtték őket a szovjet katonák".

Eközben tegnap a történelem "át- vagy újragondolásának szükségességéről" beszélt egy szakmai konferencián az állam által alapított Veritas Történetkutató Intézet vezetője. Ismert, Szakály Sándor volt az, aki "idegenrendészeti intézkedésnek" nevezte az 1941-es kamenyec-podolszki deportálást, ami társadalmi felháborodást váltott ki.

A főigazgató tegnap, az Ellenzéki Kerekasztal (EKA) megalakulásának 25. évfordulóján arról beszélt: 1989 nyara "egy olyan pillanat volt, amikor egyetértés uralkodott, amikor a magyar emberek változtatni akartak azon, amibe belekényszerültek". Hangsúlyozta, hogy ha a külső hatalmak nem avatkoznak bele egy ország életébe, akkor az békében képes megváltoztatni "valamit".

Szakály Sándor egyértelművé tette: át- vagy újragondolnák a történelmet. Fotó: Tóth Gergő/Népszava

Szakály Sándor egyértelművé tette: át- vagy újragondolnák a történelmet. Fotó: Tóth Gergő/Népszava

A konfertencián Kónya Imre, a Független Jogász Fórum első elnöke mosolyogva emlékezett vissza azokra az időkre, amikor fiatal ügyvédként a Szabad Európa Rádiót hallgatta és "bőszen szidta a rendszert". Hozzátette: a rendszerváltóknak nem volt könnyű dolguk, hiszen a párthatalom "el akarta hitetni az emberekkel, hogy itt a jogállam építése folyik, különböző látszatintézkedésekkel igyekeztek megtartani hatalmukat és megakadályozni a rendszerváltást".

A zárszót Kövér László mondta. Az Országgyűlés elnöke szerint "ha az EKA nem lett volna, én sem állhatnék ma önök előtt, és a Fidesz sem lenne". Megjegyezte azt is: ambivalensen viszonyul a múlthoz és mindahhoz, amit "elértünk az elmúlt 24 évben". A történetírással kapcsolatban - utalva a Veritas-ra - hangsúlyozta: fontos, hogy "minél kevesebb hazugság maradjon az emberek agyában".

Kövér kitért arra is: "nem tudtuk, mi vár ránk, de abban biztosak voltunk, hogy kapunk egy lábjegyzetet a történelem lapjain - ami akkor akár gyászos lábjegyzet is lehetett volna. De nem akarok hőst csinálni magunkból" - mondta nevetve a házelnök, hozzátéve, hogy ez nem is az ő feladata, erre jött létre a Veritas Intézet.