Kegyeibe fogadta Andy Vajnát és Szima Gábort Fortuna. Noha a mondás szerint az istennő - miként az általa megtestesített szerencse is - vak, valaki jó érzékkel vezethette a kezét. A korábban a versenytársaktól megtisztított szerencsejáték-piac újrafelosztását lehetővé tevő tavaly őszi fideszes jogszabály-módosítás után ugyanis a piac szinte biztosra vette, hogy az Orbán Viktor kormányfővel jóban lévő filmipari kormánybiztos, illetve a Kósa Lajos debreceni polgármesterrel jó viszonyt ápoló fociklub-tulajdonos lesz a "lex kaszinó" haszonélvezője.
A jogszabályt - bár a Fidesz szerint az állami kontrollt erősíti - az ellenzék már elfogadásakor bírálta, amiért a visszaélés lehetőségét teremtette meg.
Lehetőséget adott ugyanis arra, hogy szűk körben, akár két vállalkozás között ossza fel a kormány az újonnan nyitó kaszinók évi több tízmilliárdos piacát. Méghozzá a nemzetgazdasági miniszter egyedi döntése alapján. Varga Mihály ugyan állítólag konzultált a tárcánál működő "szakmai szervezeti egységgel", ám ez aligha pótolhatja a nyílt pályáztatást. Ehelyett bármely cég jelentkezhetett Vargáéknál, hogy "megbízható minősítésű szerencsejáték-szervezőnek" tartja magát,és csupán néhány, viszonylag egyszerű - pontosabban könnyen kijátszható - előírásnak kellett megfelelnie.
A Népszava hétfőn fordult kérdéseivel a tárcához: árulják el, eddig hány kaszinókoncessziót adtak ki és kiknek. Válasz azóta sem érkezett, ám kedden a minisztérium közleményben tudatta - kérdéseinktől látszólag teljesen függetlenül -, hogy hét engedélyt adott ki az NGM.
A nyertesek mögött álló cégek tulajdonosi körét nem említve, a tárca csakannyit közölt, hogy a Las Vegas Casino Kft. képviselőjével összesen öt budapesti illetve Pest megyei, az Aranybonusz 2000 Kft. képviselőjével egy debreceni és egy nyíregyházi kaszinó üzemeltetésére kötöttek 10-10 évre szóló szerződéseket.
A minisztérium szerint "az új játékkaszinók évente közel 4 milliárd forint koncessziós díjbevételt és mintegy 1 milliárd forint általános forgalmi adó bevételt fizetnek a költségvetésnek", ám lehet, hogy csak a pénz töredéke folyik majd be. Ugyanis a törvény szerint a kormány úgy oszthatta a trafikkoncesszióknál is nyíltabban, egyedi szimpátia alapján busás hasznot hozó jogot, hogy közben magát rövidítheti meg. A
koncessziós díjról gyakorlatilag le is mond az állam, mivel a díj levonható a kaszinókban működő nyerőgépek után fizetendő játékadóból. A kaszinókban egyébként 300-300 nyerőgépek üzemeltethető: vagyis a félkarú rablók 2012 őszi betiltása után a sok kis szereplő jelentette konkurrenciától "megtisztított" piac újrafelosztása zajlik most.
Ami a nyerteseket illeti, az Aranybonusz Kft. ügyvezetője Szima Gábor. A debreceni Vasutas Sport Club (DVSC) korábbi elnöke a hírek szerint az Aranybika szállóban nyithat kaszinót. A vállalkozó egyébként "régi motoros" a szerencsejáték-piacon, és jól jött neki a két koncesszió.
A leggazdagabb 100 magyar tavalyi névsorából ugyanis éppen a "lex félkarú" miatt szorult ki, miután előző évben is huszonegy helyet esett vissza: a bevallattan pénznyerő automaták üzemeltetésével megalapozott vagyona akkor 8,9 milliárd forintra apadt. Az Aranybonusz Kft. tulajdonosa pedig tavaly ősz óta az MSZ Kaszinó Kft., amelynek egyik vezetője Szima fia, ifj. Szima Gábor. Ennek a cégnek pedig a DVSC-t működtető részvénytársaság a tulajdonosa.
Szimánál is jobban járt az öt kaszinóra engedélyt kapott Vajna, aki jobb helyzetből startolt. A filmipari kormánybiztos vállalkozása a nyerőgép-tilalom ellenére is tovább üzemeltethette - az országban a három kivétel egyikeként - az V. kerületi Las Vegas Casinót. A fővárosi Tropicanánban 100 százalékos, a határ menti Casino Sopronban pedig 25 százalékos tulajdonrésszel rendelkező állami Szerencsejáték Zrt. is próbált élni a jól jövedelmező kaszinónyitás lehetőségével: 11 kaszinó nyitására adott be kérelmet.
Lemondott az elnök, nincs miért küzdeni
Várhatóan megszűnik a Magyar Szerencsejáték Szövetség (MSzSz) azt követően, hogy a szövetség elnöke lemondott.
Schreiber István döntését azzal indokolta, hogy a jelenlegi jogi és gazdasági környezetben sem a szövetség, sem a tagok nem tudják képviselni az érdekeket. Schreiber emlékeztetett: a szövetség 1100 vállalkozót, illetve céget képviselt, a játéktermek üzemeltetőinek érdekeit védte, azonban nincs már mit képviselnie - utalt a piacot megtisztító jogszabályi változtatásokra.
Az MSzSz elnöke már tavaly novemberben is borúsan látta a jövőt. "Itt a piac újraosztása készül" - fogalmazott lapunknak akkor. Úgy látta, "amint az várható volt, elérte a szerencsejáték-piacot is az, ami a gazdaság több más szegmensében már kormányzati döntések hatására lezajlott."
A nyerőgépek betiltása utáni helyzetben kialakult koncessziós szabályokról úgy vélekedett: nem újdonság, hogy a miniszter hatásköre legyen piachoz jutási lehetőséget biztosítani, hiszen ez a pénznyerő automaták esetében a '80-as évek végén is így volt, tehát "a Kádár-kor gyakorlata köszön most vissza."