Fortuna megölelte Vajnát és Szimát

Publikálás dátuma
2014.05.08. 07:05
A milliárdos piachoz pályáztatás nélkül lehetett hozzájutni. Fotó: Europress/Getty Images/Thinkstock
Rámosolygott a szerencse Andy Vajna filmipari kormánybiztosra és Szima Gábor fociklub tulajdonosra; mindkét üzletember érdekeltsége kaszinóüzemeltetési koncessziót kapott, ezzel pedig milliárdos piacot szerzett. Az Orbán Viktor kormányfővel jó viszonyt ápoló Vajna öt, a debreceni focicsapat tuladonosa, a Kósa Lajos Fidesz-alelnökkel jóban lévő Szima két kaszinót nyithat. A fideszes ötletre tavaly átírt jogszabály alapján pályáztatás nélkül, miniszteri hatáskörben kapták meg 10-10 évre a jogokat. 

Kegyeibe fogadta Andy Vajnát és Szima Gábort Fortuna. Noha a mondás szerint az istennő - miként az általa megtestesített szerencse is - vak, valaki jó érzékkel vezethette a kezét. A korábban a versenytársaktól megtisztított szerencsejáték-piac újrafelosztását lehetővé tevő tavaly őszi fideszes jogszabály-módosítás után ugyanis a piac szinte biztosra vette, hogy az Orbán Viktor kormányfővel jóban lévő filmipari kormánybiztos, illetve a Kósa Lajos debreceni polgármesterrel jó viszonyt ápoló fociklub-tulajdonos lesz a "lex kaszinó" haszonélvezője.

A jogszabályt - bár a Fidesz szerint az állami kontrollt erősíti - az ellenzék már elfogadásakor bírálta, amiért a visszaélés lehetőségét teremtette meg.

Lehetőséget adott ugyanis arra, hogy szűk körben, akár két vállalkozás között ossza fel a kormány az újonnan nyitó kaszinók évi több tízmilliárdos piacát. Méghozzá a nemzetgazdasági miniszter egyedi döntése alapján. Varga Mihály ugyan állítólag konzultált a tárcánál működő "szakmai szervezeti egységgel", ám ez aligha pótolhatja a nyílt pályáztatást. Ehelyett bármely cég jelentkezhetett Vargáéknál, hogy "megbízható minősítésű szerencsejáték-szervezőnek" tartja magát,és csupán néhány, viszonylag egyszerű - pontosabban könnyen kijátszható - előírásnak kellett megfelelnie.

A Népszava hétfőn fordult kérdéseivel a tárcához: árulják el, eddig hány kaszinókoncessziót adtak ki és kiknek. Válasz azóta sem érkezett, ám kedden a minisztérium közleményben tudatta - kérdéseinktől látszólag teljesen függetlenül -, hogy hét engedélyt adott ki az NGM.

A nyertesek mögött álló cégek tulajdonosi körét nem említve, a tárca csakannyit közölt, hogy a Las Vegas Casino Kft. képviselőjével összesen öt budapesti illetve Pest megyei, az Aranybonusz 2000 Kft. képviselőjével egy debreceni és egy nyíregyházi kaszinó üzemeltetésére kötöttek 10-10 évre szóló szerződéseket.

A minisztérium szerint "az új játékkaszinók évente közel 4 milliárd forint koncessziós díjbevételt és mintegy 1 milliárd forint általános forgalmi adó bevételt fizetnek a költségvetésnek", ám lehet, hogy csak a pénz töredéke folyik majd be. Ugyanis a törvény szerint a kormány úgy oszthatta a trafikkoncesszióknál is nyíltabban, egyedi szimpátia alapján busás hasznot hozó jogot, hogy közben magát rövidítheti meg. A

koncessziós díjról gyakorlatilag le is mond az állam, mivel a díj levonható a kaszinókban működő nyerőgépek után fizetendő játékadóból. A kaszinókban egyébként 300-300 nyerőgépek üzemeltethető: vagyis a félkarú rablók 2012 őszi betiltása után a sok kis szereplő jelentette konkurrenciától "megtisztított" piac újrafelosztása zajlik most.

Ami a nyerteseket illeti, az Aranybonusz Kft. ügyvezetője Szima Gábor. A debreceni Vasutas Sport Club (DVSC) korábbi elnöke a hírek szerint az Aranybika szállóban nyithat kaszinót. A vállalkozó egyébként "régi motoros" a szerencsejáték-piacon, és jól jött neki a két koncesszió.

A leggazdagabb 100 magyar tavalyi névsorából ugyanis éppen a "lex félkarú" miatt szorult ki, miután előző évben is huszonegy helyet esett vissza: a bevallattan pénznyerő automaták üzemeltetésével megalapozott vagyona akkor 8,9 milliárd forintra apadt. Az Aranybonusz Kft. tulajdonosa pedig tavaly ősz óta az MSZ Kaszinó Kft., amelynek egyik vezetője Szima fia, ifj. Szima Gábor. Ennek a cégnek pedig a DVSC-t működtető részvénytársaság a tulajdonosa.

Szimánál is jobban járt az öt kaszinóra engedélyt kapott Vajna, aki jobb helyzetből startolt. A filmipari kormánybiztos vállalkozása a nyerőgép-tilalom ellenére is tovább üzemeltethette - az országban a három kivétel egyikeként - az V. kerületi Las Vegas Casinót. A fővárosi Tropicanánban 100 százalékos, a határ menti Casino Sopronban pedig 25 százalékos tulajdonrésszel rendelkező állami Szerencsejáték Zrt. is próbált élni a jól jövedelmező kaszinónyitás lehetőségével: 11 kaszinó nyitására adott be kérelmet.

Lemondott az elnök, nincs miért küzdeni

Várhatóan megszűnik a Magyar Szerencsejáték Szövetség (MSzSz) azt követően, hogy a szövetség elnöke lemondott.

Schreiber István döntését azzal indokolta, hogy a jelenlegi jogi és gazdasági környezetben sem a szövetség, sem a tagok nem tudják képviselni az érdekeket. Schreiber emlékeztetett: a szövetség 1100 vállalkozót, illetve céget képviselt, a játéktermek üzemeltetőinek érdekeit védte, azonban nincs már mit képviselnie - utalt a piacot megtisztító jogszabályi változtatásokra.

Az MSzSz elnöke már tavaly novemberben is borúsan látta a jövőt. "Itt a piac újraosztása készül" - fogalmazott lapunknak akkor. Úgy látta, "amint az várható volt, elérte a szerencsejáték-piacot is az, ami a gazdaság több más szegmensében már kormányzati döntések hatására lezajlott."

A nyerőgépek betiltása utáni helyzetben kialakult koncessziós szabályokról úgy vélekedett: nem újdonság, hogy a miniszter hatásköre legyen piachoz jutási lehetőséget biztosítani, hiszen ez a pénznyerő automaták esetében a '80-as évek végén is így volt, tehát "a Kádár-kor gyakorlata köszön most vissza."

Szerző
Frissítve: 2014.05.09. 16:50

Múltátírás célegyenesben

Publikálás dátuma
2014.05.08. 07:01
"Elég volt a hazugságból." Fotó: Bielik István/Népszava
Élőlánccal tiltakoztak tegnap is a Szabadság téren a tervezett '44-es német megszállási emlékmű ellen, a civilek azonban csak távolról, rendőröket kerülgetve demonstrálhatnak. Az általuk "elátkozottnak" nevezett emlékmű építése a munkaterület rendőri segítséggel történt "megtisztítása" óta gyorsan halad: a szoborkompozíció egyre több eleme kerül a helyére. Míg ők a történelemhamisítás ellen tiltakoztak, egy konferencián tegnap a Veritas Történetkutató Intézetet vezető Szakály Sándor a történelem újragondolásának szükségességéről elmélkedett.

Egyre több az oszlop a Szabadság téren - számoltak be lapunknak a helyszínen tegnap is tiltakozó akciót tartó civilek. Vagyis napról-napra közelebb kerül az általuk "elátkozottnak" nevezett '44-es német megszállási emlékmű a befejezéshez. A szoborcsoportot hátterét, "díszletét" adó oszlopok többsége már a helyén van, csak a két bronz főalak - a Magyarországot jelképező, szárnyaszegett Gábriel arkangyal és az őt leigázó német birodalmi sas - hiányzik.

A munkálatok a múlt hét elején azután gyorsultak fel, hogy a józsefvárosi jegyző birtokvédelmet biztosított a kivitelező cégnek, ez alapján pedig a rendőrök eltávolították a korábban a munkát hatékonyan akadályozó demonstrálókat. Azóta erős a rendőri jelenlét a helyszínen: az egymás kezét fogva élőláncot alkotó tiltakozók csak az erős kordonnal és rendőrsorfallal védett munkaterülettől tisztes távolban tiltakozhatnak a történelemhamisítás és az orbáni önkény jelképének tekintett emlékmű ellen.

Újabb bírálat
Dávid Katalin művészettörténész, a Magyar Művészeti Akadémia tagja után újabb jeles - a kormánnyal nem ellenséges - személyiség bírálja a Szabadság térre tervezett német megszállási emlékművet. Jelenits István piarista szerzetes, Budapest díszpolgára a Heti Válasz ma megjelenő számában kifogásolta az emlékmű "A II. világháború áldozatainak emlékére" feliratát. Úgy vélte ugyanis, "a II. világháborúnak áldozatai voltak az angolok által lebombázott német városok lakosai is, de a Magyarországon elesett szovjet katonák is, azok a németek is, akik a budai várat védték, aztán megpróbáltak kiszökni onnan, de elfogták és halomra lőtték őket a szovjet katonák".

Eközben tegnap a történelem "át- vagy újragondolásának szükségességéről" beszélt egy szakmai konferencián az állam által alapított Veritas Történetkutató Intézet vezetője. Ismert, Szakály Sándor volt az, aki "idegenrendészeti intézkedésnek" nevezte az 1941-es kamenyec-podolszki deportálást, ami társadalmi felháborodást váltott ki.

A főigazgató tegnap, az Ellenzéki Kerekasztal (EKA) megalakulásának 25. évfordulóján arról beszélt: 1989 nyara "egy olyan pillanat volt, amikor egyetértés uralkodott, amikor a magyar emberek változtatni akartak azon, amibe belekényszerültek". Hangsúlyozta, hogy ha a külső hatalmak nem avatkoznak bele egy ország életébe, akkor az békében képes megváltoztatni "valamit".

Szakály Sándor egyértelművé tette: át- vagy újragondolnák a történelmet. Fotó: Tóth Gergő/Népszava

Szakály Sándor egyértelművé tette: át- vagy újragondolnák a történelmet. Fotó: Tóth Gergő/Népszava

A konfertencián Kónya Imre, a Független Jogász Fórum első elnöke mosolyogva emlékezett vissza azokra az időkre, amikor fiatal ügyvédként a Szabad Európa Rádiót hallgatta és "bőszen szidta a rendszert". Hozzátette: a rendszerváltóknak nem volt könnyű dolguk, hiszen a párthatalom "el akarta hitetni az emberekkel, hogy itt a jogállam építése folyik, különböző látszatintézkedésekkel igyekeztek megtartani hatalmukat és megakadályozni a rendszerváltást".

A zárszót Kövér László mondta. Az Országgyűlés elnöke szerint "ha az EKA nem lett volna, én sem állhatnék ma önök előtt, és a Fidesz sem lenne". Megjegyezte azt is: ambivalensen viszonyul a múlthoz és mindahhoz, amit "elértünk az elmúlt 24 évben". A történetírással kapcsolatban - utalva a Veritas-ra - hangsúlyozta: fontos, hogy "minél kevesebb hazugság maradjon az emberek agyában".

Kövér kitért arra is: "nem tudtuk, mi vár ránk, de abban biztosak voltunk, hogy kapunk egy lábjegyzetet a történelem lapjain - ami akkor akár gyászos lábjegyzet is lehetett volna. De nem akarok hőst csinálni magunkból" - mondta nevetve a házelnök, hozzátéve, hogy ez nem is az ő feladata, erre jött létre a Veritas Intézet.

Szerző

Múltátírás célegyenesben

Publikálás dátuma
2014.05.08. 07:01
"Elég volt a hazugságból." Fotó: Bielik István/Népszava
Élőlánccal tiltakoztak tegnap is a Szabadság téren a tervezett '44-es német megszállási emlékmű ellen, a civilek azonban csak távolról, rendőröket kerülgetve demonstrálhatnak. Az általuk "elátkozottnak" nevezett emlékmű építése a munkaterület rendőri segítséggel történt "megtisztítása" óta gyorsan halad: a szoborkompozíció egyre több eleme kerül a helyére. Míg ők a történelemhamisítás ellen tiltakoztak, egy konferencián tegnap a Veritas Történetkutató Intézetet vezető Szakály Sándor a történelem újragondolásának szükségességéről elmélkedett.

Egyre több az oszlop a Szabadság téren - számoltak be lapunknak a helyszínen tegnap is tiltakozó akciót tartó civilek. Vagyis napról-napra közelebb kerül az általuk "elátkozottnak" nevezett '44-es német megszállási emlékmű a befejezéshez. A szoborcsoportot hátterét, "díszletét" adó oszlopok többsége már a helyén van, csak a két bronz főalak - a Magyarországot jelképező, szárnyaszegett Gábriel arkangyal és az őt leigázó német birodalmi sas - hiányzik.

A munkálatok a múlt hét elején azután gyorsultak fel, hogy a józsefvárosi jegyző birtokvédelmet biztosított a kivitelező cégnek, ez alapján pedig a rendőrök eltávolították a korábban a munkát hatékonyan akadályozó demonstrálókat. Azóta erős a rendőri jelenlét a helyszínen: az egymás kezét fogva élőláncot alkotó tiltakozók csak az erős kordonnal és rendőrsorfallal védett munkaterülettől tisztes távolban tiltakozhatnak a történelemhamisítás és az orbáni önkény jelképének tekintett emlékmű ellen.

Újabb bírálat
Dávid Katalin művészettörténész, a Magyar Művészeti Akadémia tagja után újabb jeles - a kormánnyal nem ellenséges - személyiség bírálja a Szabadság térre tervezett német megszállási emlékművet. Jelenits István piarista szerzetes, Budapest díszpolgára a Heti Válasz ma megjelenő számában kifogásolta az emlékmű "A II. világháború áldozatainak emlékére" feliratát. Úgy vélte ugyanis, "a II. világháborúnak áldozatai voltak az angolok által lebombázott német városok lakosai is, de a Magyarországon elesett szovjet katonák is, azok a németek is, akik a budai várat védték, aztán megpróbáltak kiszökni onnan, de elfogták és halomra lőtték őket a szovjet katonák".

Eközben tegnap a történelem "át- vagy újragondolásának szükségességéről" beszélt egy szakmai konferencián az állam által alapított Veritas Történetkutató Intézet vezetője. Ismert, Szakály Sándor volt az, aki "idegenrendészeti intézkedésnek" nevezte az 1941-es kamenyec-podolszki deportálást, ami társadalmi felháborodást váltott ki.

A főigazgató tegnap, az Ellenzéki Kerekasztal (EKA) megalakulásának 25. évfordulóján arról beszélt: 1989 nyara "egy olyan pillanat volt, amikor egyetértés uralkodott, amikor a magyar emberek változtatni akartak azon, amibe belekényszerültek". Hangsúlyozta, hogy ha a külső hatalmak nem avatkoznak bele egy ország életébe, akkor az békében képes megváltoztatni "valamit".

Szakály Sándor egyértelművé tette: át- vagy újragondolnák a történelmet. Fotó: Tóth Gergő/Népszava

Szakály Sándor egyértelművé tette: át- vagy újragondolnák a történelmet. Fotó: Tóth Gergő/Népszava

A konfertencián Kónya Imre, a Független Jogász Fórum első elnöke mosolyogva emlékezett vissza azokra az időkre, amikor fiatal ügyvédként a Szabad Európa Rádiót hallgatta és "bőszen szidta a rendszert". Hozzátette: a rendszerváltóknak nem volt könnyű dolguk, hiszen a párthatalom "el akarta hitetni az emberekkel, hogy itt a jogállam építése folyik, különböző látszatintézkedésekkel igyekeztek megtartani hatalmukat és megakadályozni a rendszerváltást".

A zárszót Kövér László mondta. Az Országgyűlés elnöke szerint "ha az EKA nem lett volna, én sem állhatnék ma önök előtt, és a Fidesz sem lenne". Megjegyezte azt is: ambivalensen viszonyul a múlthoz és mindahhoz, amit "elértünk az elmúlt 24 évben". A történetírással kapcsolatban - utalva a Veritas-ra - hangsúlyozta: fontos, hogy "minél kevesebb hazugság maradjon az emberek agyában".

Kövér kitért arra is: "nem tudtuk, mi vár ránk, de abban biztosak voltunk, hogy kapunk egy lábjegyzetet a történelem lapjain - ami akkor akár gyászos lábjegyzet is lehetett volna. De nem akarok hőst csinálni magunkból" - mondta nevetve a házelnök, hozzátéve, hogy ez nem is az ő feladata, erre jött létre a Veritas Intézet.

Szerző