A Fidesz ismét a zavarosban halászik

Szijjártó Péter szerint Orbán Viktor miniszterelnök tegnap kegyelmet kért és kapott a magyar akácnak José Manuel Barroso Európai Bizottsági elnöktől. Ehhez képest ma a Fidesz aláírásgyűjtésbe kezdett az akác védelmében.Öntsünk tiszta vizet a pohárba: Orbán Viktor, Szijjártó Péter, Nyitrai Zsolt, Fazekas Sándor és az egész Fidesz úgy ahogy van, ismét a zavarosban halászik. Tegnap sem volt, és ma sincs semmi megvédeni vagy kikönyörögnivaló a magyar akácon - szögezi le közleményében Szanyi Tibor, az MSZP EP-listavezetője.

"Az EU összesen annyit kérdezett az uniós tagállamoktól, hogy mit terveznek kezdeni a nem őshonos, inváziós növényfajokkal. Orbánnak sem kellett tehát könyörögnie a „magyar” akácosok megmaradásáért.

Ha Orbán Viktornak a futball mellett továbbra is az maradna a hobbija, hogy a védelemre nem szoruló akácosokat védje, javasoljuk, hogy miniszterelnöki hatáskörben vonja vissza azt a 2012-es rendeletét, amelyben engedély nélkül irthatóvá tette az akácot Magyarországon. Családi körben pedig vegye rá vejét, Tiborcz Istvánt, hogy a jövőben ne vágasson ki, majd lopjon el egész akácosokat engedély nélkül más erdőjében, természetvédelmi területen.

Szanyi Tibor, az MSZP EP-listavezetője"

Szerző

Intenzív alkudozás állhat Putyin új javaslata mögött

Intenzív alkudozás folyik a háttérben, ez állhat Vlagyimir Putyin orosz államfő legutóbbi javaslata mögött, miszerint a délkelet-ukrajnai oroszbarát erők halasszák el a vasárnapra tervezett függetlenségi népszavazást - állapították meg vezető orosz napilapok csütörtöki kommentárjaikban.

A lapok azt is kiemelték, hogy az orosz elnök pozitívan nyilatkozott az ukrán elnökválasztásról, miután Moszkvában Didier Burkhalter svájci külügyminiszterrel, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros elnökével tárgyalt. A Kommerszant című napilap kommentárja szerint Didier Burkhalter moszkvai útja - a Németország által javasolt újabb genfi tárgyalás megtartása helyett - azt jelentette, hogy Moszkva ésszerűnek tartotta az első genfi megállapodás felélesztését, de már az EBESZ szerepének bővítésével. 

A tekintélyes politikai-gazdasági napilap úgy véli, hogy az EBESZ soros elnöke által említett rendezési menetrend: a fegyverszünetre, a feszültség továbbterjedésének megakadályozására, a párbeszéd megteremtésére és a választások megtartására vonatkozó javaslatcsomag egyben a kijevi hatalomnak is szól, hogy az szüntesse be a terrorellenes műveletet.

A Kommerszant szerint Vlagyimir Putyinnak a kelet-ukrajnai népszavazás elhalasztására vonatkozó javaslata annak jele, hogy Moszkva kész segítséget nyújtani a konfliktus továbbterjedésének megakadályozásában. Korábban a nyugati vezetők azzal vádolták Moszkvát, hogy támogatja a luhanszki és donyecki "szeparatista" népszavazás szervezőit, és megpróbálja megakadályozni a május 25-ére tervezett ukrajnai elnökválasztást. A lapnál úgy gondolják, hogy az orosz elnök szerdai megnyilatkozása eltántorítja az Oroszország elleni újabb szankciók híveit attól, hogy erőltessék azokat.

Fjodor Lukjanov orosz külpolitikai szakíró, az orosz Kül-, és Védelempolitikai Tanács vezetője a Kommerszantnak kifejtette: a kulisszák mögött intenzív alkudozás folyik. Szerinte a kelet-ukrajnai népszavazás volt Oroszország és az általa támogatott délkelet-ukrajnai oroszbarát erők legfontosabb "fegyvere". A népszavazás ugyanis döntő lépésként Ukrajna széteséséhez vezethet. "Ha azonban Putyin beleegyezett abba, hogy a legfontosabb fegyverét egyelőre elrejtse, akkor ez azt jelenti, hogy valami nagyon komolyat ajánlottak neki Ukrajna jövőbeni berendezkedésére vonatkozóan" - állapította meg a Kremlhez közeli orosz szakértő.

Az RBK Daily című orosz napilapnak Dmitrij Trenyin, a moszkvai Carnegie Központ igazgatója azt mondta, Putyin megértette, hogy Ukrajna keleti részén nem jön össze a krími típusú népszavazás (a lakosság nem fog az Oroszországhoz csatlakozás mellett dönteni, mint a Krímben élő szavazók tették), ezért úgy döntött, hogy "kiteríti a kártyáit", amikor még azok a lehető legtöbbet érik.

Szerző

Intenzív alkudozás állhat Putyin új javaslata mögött

Intenzív alkudozás folyik a háttérben, ez állhat Vlagyimir Putyin orosz államfő legutóbbi javaslata mögött, miszerint a délkelet-ukrajnai oroszbarát erők halasszák el a vasárnapra tervezett függetlenségi népszavazást - állapították meg vezető orosz napilapok csütörtöki kommentárjaikban.

A lapok azt is kiemelték, hogy az orosz elnök pozitívan nyilatkozott az ukrán elnökválasztásról, miután Moszkvában Didier Burkhalter svájci külügyminiszterrel, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros elnökével tárgyalt. A Kommerszant című napilap kommentárja szerint Didier Burkhalter moszkvai útja - a Németország által javasolt újabb genfi tárgyalás megtartása helyett - azt jelentette, hogy Moszkva ésszerűnek tartotta az első genfi megállapodás felélesztését, de már az EBESZ szerepének bővítésével. 

A tekintélyes politikai-gazdasági napilap úgy véli, hogy az EBESZ soros elnöke által említett rendezési menetrend: a fegyverszünetre, a feszültség továbbterjedésének megakadályozására, a párbeszéd megteremtésére és a választások megtartására vonatkozó javaslatcsomag egyben a kijevi hatalomnak is szól, hogy az szüntesse be a terrorellenes műveletet.

A Kommerszant szerint Vlagyimir Putyinnak a kelet-ukrajnai népszavazás elhalasztására vonatkozó javaslata annak jele, hogy Moszkva kész segítséget nyújtani a konfliktus továbbterjedésének megakadályozásában. Korábban a nyugati vezetők azzal vádolták Moszkvát, hogy támogatja a luhanszki és donyecki "szeparatista" népszavazás szervezőit, és megpróbálja megakadályozni a május 25-ére tervezett ukrajnai elnökválasztást. A lapnál úgy gondolják, hogy az orosz elnök szerdai megnyilatkozása eltántorítja az Oroszország elleni újabb szankciók híveit attól, hogy erőltessék azokat.

Fjodor Lukjanov orosz külpolitikai szakíró, az orosz Kül-, és Védelempolitikai Tanács vezetője a Kommerszantnak kifejtette: a kulisszák mögött intenzív alkudozás folyik. Szerinte a kelet-ukrajnai népszavazás volt Oroszország és az általa támogatott délkelet-ukrajnai oroszbarát erők legfontosabb "fegyvere". A népszavazás ugyanis döntő lépésként Ukrajna széteséséhez vezethet. "Ha azonban Putyin beleegyezett abba, hogy a legfontosabb fegyverét egyelőre elrejtse, akkor ez azt jelenti, hogy valami nagyon komolyat ajánlottak neki Ukrajna jövőbeni berendezkedésére vonatkozóan" - állapította meg a Kremlhez közeli orosz szakértő.

Az RBK Daily című orosz napilapnak Dmitrij Trenyin, a moszkvai Carnegie Központ igazgatója azt mondta, Putyin megértette, hogy Ukrajna keleti részén nem jön össze a krími típusú népszavazás (a lakosság nem fog az Oroszországhoz csatlakozás mellett dönteni, mint a Krímben élő szavazók tették), ezért úgy döntött, hogy "kiteríti a kártyáit", amikor még azok a lehető legtöbbet érik.

Szerző