A kisebbségi kérdés lehet háborús ok

Publikálás dátuma
2014.05.09. 07:31
Frunda György szerint a belpolitikai harc eszköze lett az ukrán válság – Egységes európai megoldást kellene találni az etnikai p
Románia azon európai országok egyike, ahol nagyobb a háborús készültség, ahová újabb és újabb NATO-, illetve amerikai katonák, harci gépek, hadihajók érkeznek. Hovatovább kisebbfajta amerikai hadsereg állomásozik itt, és nemcsak a Fekete-tengeri bázison. Kolozsvár mellett nemrég hadgyakorlat volt, F-16-osok röpködtek az erdélyi égen, Victor Ponta miniszterelnök is kipróbált egy ilyen harci gépet. A román-orosz viszony közismerten rossz, amihez nagymértékben hozzájárul az egykoron Romániához tartozott, majd szovjet tagköztársasággá vált Moldávia kérdése. Frunda György RMDSZ politikust többes minőségében kérdeztük - a miniszterelnök tanácsadójaként, illetve az Európa Tanács volt litvániai és oroszországi raportőreként. 

- Látszólag háborús pánik van Romániában az ukrán válság miatt. Mennyire valós e félelem a román politikában, vagy inkább csak érdek, az amerikai-román kapcsolatok, a stratégiai partnerség megerősítését szolgálja?

Frunda György
A marosvásárhelyi politikus a rendszerváltás óta az RMDSZ színeiben Maros megye szenátora volt, 2012-ben, az új választási törvény és az etnikai arányok módosulása következtében nem nyert  mandátumot. Személyében az RMDSZ parlamenti frakciója egyik legismertebb, "sztárpolitikusát" veszítette el. Azóta Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök kisebbségügyi tanácsosa a kereszténydemokrata politikus. Nem véletlenül esett rá a választás. Magyar politikusként volt az év szenátora, sőt az év politikusa is Romániában, hosszú ideig vezette az ország küldöttségét az Európa Tanácsban (ET). Az ET Közgyűlés állandó bizottságaiban fontos tisztségeket töltött be, volt az ET baltikumi és oroszországi jelentéstevője is. Elismerésként az ET-ben nyújtott munkájáért, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tiszteletbeli tagjává kérték fel Strasbourgban tavaly januárban. 2004-ben átvehette a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét is.

- Nincs Romániában háborús pánik, inkább belső politikai harc eszköze lett az ukrajnai helyzet, az ukrajnai polgárháború lehetősége, illetve most már valósága. De vitathatatlan, hogy Románia az EU, ugyanakkor a NATO legkeletibb európai tagállama, úgyhogy indokolt az odafigyelés. Stratégiailag, katonailag is nagyon sokat nyom a latban, ezzel magyarázható, hogy az Egyesült Államok Romániába több száz katonát és hadihajókat küldött. De nemcsak Romániába, hanem Lengyelországba, a balti államokba is. Ukrajnában a helyzet feszült, potenciálisan fennáll a polgárháború terjedésének és ellenőrizhetetlenné válásának a veszélye. Ezért vannak ezek a megelőző intézkedések. Azt hiszem, politikailag, katonailag jó döntések. Nem meglepő, hogy ezt a belpolitikai harcban kihasználják, hiszen pár hét van már csak az EP-választásokig, s bő fél év az elnökválasztásig. (Valóságos szópárbaj zajlik a kormányfő és államfő, illetve a mögöttük álló formációk között arról, hogy kell-e, lesz-e mozgósítás Romániában, szükséges-e harci készültség. Egyelőre nincs. Szerk megj.)

- Mennyire játszik szerepet mindebben az, hogy a román köztudatban él

bizonyos fokú oroszellenesség? Ha megnézzük azokat az országokat, amelyekben nagyobb a háborús készültség, azon túlmenően, hogy mind szomszédosak Oroszországgal és mind a NATO végvárai, az is nyilvánvaló, hogy ezekben az államokban kivétel nélkül valamiféle történelmi sérelem is él. A román- orosz politikai viszony milyen?

- Nem jó, két ok miatt. Elsősorban azért, mert Románia nem tudja azt elfelejteni, hogy Szovjetunió határos volt Romániával. Ukrajna oda tartozott, Moldova köztársaság is oda tartozott, indokolt történelmileg a gyanakvás, a fenntartás. Másrészt nem volt a román kormányokban elég bölcsesség ahhoz, hogy jó gazdasági viszonyt építsenek ki a mai Oroszországgal. Romániának nagyon jó gazdasági kapcsolatai voltak a Szovjetunióval, nemcsak búzát, hanem bútort, ruhaneműt és ipari termékeket is exportált. A szovjet piac biztos piac volt, a román áruk nemcsak elfogadottak voltak, hanem szívesen látottak is, úgyhogy Románia hibát követett el, amikor lemondott politikai okokból az orosz piacról. Ugyanakkor az államfőnek (Traian Basescu) volt egypár olyan nyilatkozata, amire az orosz vezetőség felkapta a fejét. Pár hónapja is arról beszélt, hogy ha a moldáviaiak kérik az egyesítést, Románia megteszi a szükséges lépéseket. Persze, egy ilyen kijelentésnek nemcsak nem örültek az oroszok, hanem reagáltak is, Vlagyimir Putyin is többször kritizálta a román hozzáállást. Nem hiszem, hogy ez egy bölcs politikai lépés lett volna, ezt is inkább a belső politikai harcra használta fel az államfő. Így néz ki most a Románia és az Orosz Föderáció kapcsolata.

- Van mitől tartania Romániának?

- Romániának most az a biztonsága, hogy NATO-tag, hogy EU-tag, de azt hiszem, van amiért tartania. Ne feledjük el, hogy Ukrajna függetlenségét, területi épségét az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország garantálták abban a jogi egyezményben, amelyet 1994-ben írtak alá Budapesten. Ha most az egyik fél ezt nem tartja be, és elcsatolja Ukrajna egyik területét, kérdem én, nem lenne indokolt, normális, elvárható, hogy a másik két fél komolyabban fellépjen? Azok az országok, amelyek szomszédosak Oroszországgal persze, hogy félnek és van bennük fenntartás.

- Az amerikai katonai vezetés, de John Kerry külügyminiszter is arra kérte azokat a NATO-tagállamokat, amelyeknek a védelmi költségvetése nem éri el a 2 százalékot, hogy növeljék ilyen irányú kiadásaikat. Románia teljesíti ezt a kérést?

- Románia valahol a középmezőnyben van, költségvetésének 1,4 százalékát költi pillanatnyilag védelmi célokra. Meg fogja valamennyivel emelni, ezt már be is jelentette a miniszterelnök. Mint európai ember, úgy gondolom, hogy a NATO az a NATO, de ha már arról beszélünk, hogy valamikor létrehozzuk az Európai Egyesült Államokat, akkor nagyon fontos lenne, hogy az EU-nak meglegyen a saját hadserege, persze jó viszonyban és együttműködve a NATO-val, amelyik ilyen pillanatokban sokkal rugalmasabban tudjon reagálni arra, ami Európában történik. Sajnos a jugoszláviai háború is arra tanított, az ukrán helyzet is arra tanít, hogy szüksége lenne rá.

Szerző

Fegyveresek megtámadtak egy ukrán határátkelőt

 Mintegy negyven, ismeretlen fegyveres megpróbált elfoglalni egy ukrán határátkelőhelyet csütörtök este a kelet-ukrajnai Luhanszk megyében, az orosz-ukrán határon.

 Az ukrán állami határőrszolgálat sajtóközleménye szerint ukrán területről két mikrobusz érkezett az izvarinei határátkelőhöz. Úgy tettek, mintha ki akarnának lépni az országból. Az iratok ellenőrzése közben azonban a mikrobuszokból fegyveresek ugrottak ki, és felszólították az ukrán határőröket, hogy tegyék le fegyvereiket, és adják meg magukat.  A határőrök azonban ellenálltak, és megakadályozták az átkelő elfoglalását

Szerző
Témák
Ukrajna Luhanszk

Medve ölt meg egy nőt Kanadában

Halálos medvetámadás történt Kanada nyugati részén, az áldozat egy olajtársaság női alkalmazottja volt - közölte csütörtökön a CNN amerikai hírtelevízió.

A baleset a Suncor Energy egyik létesítményénél történt, Edmontontól több mint 320 kilométerre északra. Az áldozatot, akinek nevét egyelőre nem hozták nyilvánosságra, egy amerikai fekete hím medve ölte meg. A medvét lelőtték, a hatóságok vizsgálják az eset körülményeit.

A Journal of Wildlife Management című folyóiratban 2011-ben közölt összesítés szerint Kanadában és az Egyesült Államokban 1900 és 2009 között 59 feketemedve-támadás következtében 63 ember vesztette életét. Az ilyen balesetek a népesség növekedése és a települések terjeszkedése miatt gyakoribbakká váltak.

Szerző
Témák
medve