Eltévednek a madarak az elektromágneses zajoktól

Publikálás dátuma
2014.05.12. 09:15
Fotó: Facebook
Kizökkentik az éjszaka vándorló madarak „iránytűjét” az elektromos berendezések által okozott elektromágneses zajok – állapították meg az oldenburgi egyetem kutatói.

A Nature-ben közzétett tanulmány szerint a mindennapi emberi tevékenység által produkált gyenge elektromágneses mezőknek is félelmetes a hatása e madarakra: valósággal szétrombolják belső érzékelő rendszerüket.

A kísérletet az egyetemi városban hajtották végre vörösbegyekkel, akiknek fából készült, ablaktalan kunyhókban raktak fészket. A campus zajai annyira megzavarták őket, hogy nem találták a kiutat. Amikor viszont egy leföldelt, alumíniummal bevont építményből kellett elindulniuk, amely lecsökkentette az elektromágneses zajszennyezést, máris újra működött az „iránytűjük.”

A laikusok persze azonnal a mobiltelefonokra gyanakodnának, de a kutatók szerint ez nem valószínű, mert ezeknek a mindennapossá vált eszközöknek az elektromágneses kibocsátása alatta van az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által elfogadott, még egészség-károsodás nélküli értékeknek. Csakhogy ezeknek a kedves kis madaraknak, bármennyire is szocializálódtak az emberekkel, aligha az emberi koordináta-rendszerben működnek  az érzékeik…

Szerző
Frissítve: 2014.05.10. 10:20

A világ fejlődésének virtuális modellje

Publikálás dátuma
2014.05.11. 19:30
FOTÓ: THINKSTOCK
A kutatóknak most először sikerült prezentálniuk a világegyetemet teljes fejlődésében egy szimulációval, amely képes megtalálni, hogy az évtizedek során a világegyetem kialakulásáról készített modellek közül melyek azok, amelyek pontatlanok vagy tévesek.

A Nature-ben publikált modellt egy nemzetközi kutató csoport készítette hat hónap alatt néhány szuperkomputer igénybe vételével. Ez ugyan hosszú időnek tűnhet, de tudni kell, hogy egy közönséges laptoppal ezt az eredményt 2 ezer év alatt lehetett volna elérni.

 A részletes szimuláció rekonstruálta a világegyetem egész történetét a galaxisok kialakulásáról, a csillagok fejlődéséről szóló elméletek és a fizika törvényei alapján. Gázfelhő-robbanásokat, fekete lyukakat és rengeteg csillagot beleértve. Sőt, azt a szupernovát is, amely ha megérkezik, összezavarja a kémiai elemeket és kisepri a Földtől az életet.

A modellt a kutatók úgy készítették, hogy elfogadták, minden kezdet a sötét anyaggal való összefüggéssel indult el.

A modellt az egész világ tudósai csodálatosnak minősítik. „Ma hiteles nyomokat találunk arra vonatkozóan, hogyan alakultak ki a csillagok és a galaxisok a sötét anyaggal való kapcsolat alapján” - nyilatkozta Richard Ellis, a pasadenai California Institute of Technology professzora.

A szuperkomputerekkel kreált modell főként a durhami egyetem professzorának, Carlos Frenknek az elméletére alapoz, aki a világegyetem létrejöttének kutatásában a sötét anyaggal való kapcsolatot tartja a legfontosabbnak.

A komputer pedig éppen ennek a sötét anyagnak a viselkedését szimulálja. Ez az anyag fuzionált a kezdeti világegyetemmel, ez a sötét anyag alakított ki köréje egy kozmikus hálót és egy sötét energiát, egy titokzatos erőt, amellyel fejlődésre késztette.

A modell egy olyan időszakot mutat be, amely a 13, 7 milliárd évvel ezelőtti Big Bang után eltelt 12 millió évtől máig tart.

 Látni, ahogy a világegyetem fejlődik, az első galaxisokban kialakulnak a napok, a sötét lyukak, amelyeknek szupermasszív a középpontjuk és hatalmas gázok töltik ki a tereket a galaxisok között.

Kezdetben csak olyan elemek voltak jelen, mint a hélium és a hidrogén, míg a súlyosabbak, a szén és az oxigén a csillagok belsejében alakultak ki és ott voltak, amíg nem kerültek az űrbe a csillagrobbanáskor.

 A modell a Hubble Teleszkóp által felvett képekkel való folyamatos összehasonlítás alapján az eddigiek között a leghitelesebb. Egyrészt korrektül ábrázolja a galaxisok méreteit, de az alacsony tömörségű csillagok, amelyek százszor lazábbak, mint a Tejút, idősebbeknek látszanak az eddig ábrázoltaknál. És éppen ebben rejlik a modell hasznossága, mivel a szimuláció azokból az adatokból táplálkozik, amelyeket a fizikusok az elmúlt évtizedekben gyűjtöttek össze, így meg lehet találni a különbségeket, és hibákat, át lehet gondolni azoknak az elméleteknek a következményeit, amelyek kiigazításra szorulnak, hogy a legjobban meg lehessen közelíteni az igazságot a világegyetem titokzatos létrejöttéről.

 

Szerző

A múmiák elárulták, hogy mit ettek az egyiptomiak

Publikálás dátuma
2014.05.09. 21:19
Képünk illusztráció. Fotó: Oli Scarff/Getty Images.
Múmiák szénatomjai alapján francia tudósok kiderítették, hogy mit ettek az ókori Egyiptomban, több mint négyezer éven keresztül.

Noha korábbi források szerint az ókori egyiptomiak alapvetően vegetáriánusok voltak, azt már az új kutatás állapította meg, hogy milyen arányban fogyasztották a különböző ételeket - tudósított a Science Daily tudományos-ismeretterjesztő portál a Journal of Archaeological Science című szaklapban megjelent tanulmányról.

A francia kutatócsoport az i.e. 3500 és i.sz. 600 között Egyiptomban élt lakosok múmiáinak szénatomjait elemezte, hogy kiderítse, mit ettek. A fotoszintézissel a növényekbe jut a légköri szén-dioxid, ennek szénatomjai a növényi táplálékkal vagy a növényevő állatok fogyasztásán keresztül kerülnek az emberi szervezetbe.

A növényeket két kategóriába sorolták, az elsőbe - C3 - tartozik a legtöbb növény: a fokhagyma, a padlizsán, a körte, a lencse és a búza. A másik, kisebb csoport - C4 - tartalmazza a kölest és a cirokot. A C3-növények kevesebbet vesznek fel a nehezebb szénizotópból (a C13-ból), a C4-növények többet. Aki több C3-növényt fogyaszt, annál alacsonyabb lesz a nehezebb szénizotóp koncentrációja, aki a C4-növényekből, abban magasabb.

A francia kutatók annak a 45 embernek a maradványait tanulmányozták, akinek a múmiái a 19. században két lyoni múzeumba kerültek. Megmérték a C12 és a C13 (és más izotópok) arányát a múmiák csontjaiban, fogzománcában és hajszálaiban, majd összehasonlították a kapott értékeket a meghatározott tápon tartott sertések hasonló mérési eredményeivel, mert az ő emésztésük nagyon hasonló az emberihez.

A haj nagyobb arányban veszi fel az állati fehérjét, mint a csont vagy a fog, és a múmiák hajának izotóparánya megfelel a mai európai vegetáriánusok hajában talált értékeknek. Ez alátámasztja, hogy az ókori egyiptomiak leginkább vegetáriánusok voltak, étrendjük alapja hasonlított sok mai emberére: búzából és árpából állt. A C4-növények - köztük a köles és a cirok - táplálékuk kevesebb mint tíz százalékát tették ki.

Alexandra Touzeau, a kutatás vezetője, a Lyoni Egyetem munkatársa elmondta: az a meglepetés érte őket, hogy a vizsgált hosszú időszak folyamán az étrend nem változott. Ez azt bizonyítja, hogy az ókori egyiptomiak jól alkalmazkodtak a változó körülményekhez, hiszen a Nílus völgye egyre szárazabbá vált i.e. 3500 és i.sz. 600 között.

Az igazi rejtély azonban a hal. Könnyen hihetné bárki, hogy a folyam partján élő nép töménytelen halat evett. Domborművek ábrázolják, hogy lándzsával, hálóval halásztak, régészeti leletek szerint pedig Gáza és Amama területén is fogyasztottak halat. Az izotópos vizsgálat azonban arra utal, hogy a halevés mégsem volt széles körben elterjedt szokás.

Szerző