A legegyszerűbb megoldás, ha a jegybanki középárfolyam feletti összeget visszatérítjük a devizaadósoknak - vázolta fel a lehetőséget Patai Mihály pénteken az állami rádiónak nyilatkozva, arra az esetre, ha a Kúria úgy dönt, hogy tisztességtelen az árfolyamrés alkalmazása. Az Európai Bíróság április 30-án döntött egy magyar devizahiteles perében: az ítélet szerint a Kúria vizsgálhatja az árfolyamrés - vagyis a deviza vételi és eladási árfolyam közötti különbözet - tisztességtelenségét.
A luxembourgi testületnél a magyar legfelsőbb bíróság kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárást, ez után már meghozhatja saját döntését. A Kúria tájékoztatása szerint erre még a nyári ítélkezési szünet előtt sor kerül. A jogegységi határozatot azonban csak ősszel bővítik ki. A kormány tavaly augusztusban ígérte meg először a devizahitelek kivezetését, majd a bankoknak ultimátumot is adtak, hogy tegyék meg ezt maguk, ám végül egyik fél sem lépett semmit. Ha a kormány kivárja a jogegységi határozatot, akkor több mint egy évig váratják az adósokat.
A kormány erre a jogegységi határozatra vár, mielőtt benyújtaná újabb devizahiteles mentőcsomagjának törvénytervezetét a parlamenthez. Tegnap Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője bejelentette: az új parlament első döntése a kilakoltatási moratórium meghosszabbítása lehet, akár már hétfőn szavazhatnak róla a képviselők. Erről korábban a bankok is úgy vélték, szükség van rá. A novemberben bevezetett kilakoltatási moratórium szintén december 30-án járt le, amikor az Európai Bíróság kihirdette a magyar ügyben hozott ítéletét. A kilakoltatási moratórium azonban csak elodázza a problémát: rombolja a fizetési morált, és nem járul hozzá a bankrendszerben a normális ügymenet helyreállításához sem.
Ha a magyar bíróság elmeszeli az árfolyamrés alkalmazását a hiteleknél, akkor az eddig törlesztett összeg 0,5-1 százaléka járhat vissza az adósoknak, attól függően, mekkora árfolyamrést alkalmazott a bank. Az úgynevezett Kásler-ügy, amiben a luxembourgi ítélet született, arról szól, hogy a bank eladási árfolyamon váltotta a frankot a hitel folyósításánál, míg az adós vételi árfolyamon törleszt. A kettő különbsége az adósnál költségként jelentkezik - ezt a Kúria egy tavaly júliusi ítéletében már megállapította.
Az az ítélet arról szólt, hogy a bank az árfolyamrés mértékét csak az egyoldalú szerződésmódosítások szabályainak megfelelően változtathatja meg. Az Európai Bíróság nem mondta meg, hogy tisztességtelen-e az árfolyamrés alkalmazása, de tippeket adott a magyar testületnek. Eszerint a Kúriának azt kell mérlegelnie, hogy a bank reklámja és adott tájékoztatás alapján az általánosan tájékozott és ésszerűen körültekintő fogyasztó nemcsak felismerni képes a külföldi pénznem eladási és vételi árfolyama közötti különbség fennállását, hanem képes-e értékelni is ez utóbbi árfolyam alkalmazásának a törlesztőrészletre gyakorolt hatását.
A költségvetésre vonatkozó legnagyobb belső kockázat az Európai Bizottság (EB) szerint épp a devizahitelek készülő mentőcsomagja - erre legutóbb a tavaszi brüsszeli prognózis hívta fel a figyelmet. Az EU már többször jelezte a kormánynak: nagyon gondosan kell kiválasztani a mentőcsomagban részt vevő adósokat.
Az EB szerint elsősorban a bedőlt hiteleseket kell menteni: a nem teljesítő hitelek aránya ugyanis komoly gondot okoz a bankok mérlegében, emiatt vissza kell fogniuk a hitelezésüket. Mivel a nem támogatott forinthitelesek bedőlési aránya csaknem ugyanolyan magas, mint a devizahiteleké, megfontolandó Brüsszel szerint számukra is segítséget nyújtani - de ez esetben is csak a valóban bajban lévőknek. Patai Mihály is megjegyzett egy szempontot a mentésben részt vevő ügyfelek meghatározására: csaknem ezer ügyfél van, akinek 10-nél több devizahitele van. Ezek spekulánsok, őket etikátlan lenne megmenteni - fogalmazott a bankvezér.
Végzetes hiba lenne a politika részéről, ha erején felül terhelné meg a bankszektort - fejtette ki Patai Mihály csütörtökön az állami televízióban. A Magyar Bankszövetség elnöke szerint ezt a kormány nem is fogja megtenni, hiszen ez mind a 10 millió állampolgárnak rossz lenne. Ismertette: a kormánynak az alkotmánybíróság lehetőséget adott, hogy a devizahiteles szerződéseket utólag, törvényhozással módosítsa - de a taláros testület is felhívta a figyelmet, hogy ebben az esetben minden érintett fél érdekét szem előtt kell tartani.
Nem a lakáshiteleseken segít a magáncsőd
Ismét a családi csődvédelmet ígéri a Fidesz-KDNP, ezúttal Rétvári Bence, a keresztény szatellitpárt alelnöke nyilatkozott a Magyar Nemzetnek, de részleteket nem árult el. A devizahitelek problémáit megoldó jogszabály után kerülhet napirendre a magáncsőd kérdése. Több tíz oldalt tesz ki az a törvényjavaslat, amely a családi csődvédelem hazai bevezetéséről szól. A tervezet az adósságkezelő módszer kialakításának indokait, magyarázatát is tartalmazza – mondta Rétvári Bence.
A családi csőd nem elsősorban a devizahitelesek megsegítését szolgálná az államtitkár szerint. Inkább azoknak nyújtana menedéket, akik például hitelkártya-tartozást halmoztak fel, fogyasztási kölcsönnel maradtak el, esetleg a közműszámlákat nem tudják kifizetni. A családi, más néven fogyasztási csődvédelem eljárása, intézményrendszere tehát a kisebb, két-három milliós adósság kigazdálkodásához kínálna segítséget – mondta az alelnök.
Patai: Normális mértékű bankadóra van szükség
Nem a pénzügyi tranzakciós illeték és a bankadó eltörlése, hanem normális mértékre csökkentése a cél - közölte Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke. Az állami rádiónak nyilatkozva elmondta: 2010-ben elfogadták válságadóként a bankadó mértékét, ideiglenesen. A probléma az, hogy a magyar bankadó átterjedt a negyedik, ötödik évre, ami nem jó egyikünknek sem, mert átmeneti állapotot nem lehet hosszú távon fenntartani - fogalmazott.
Emiatt korlátozódik a magyar bankok hitelezőképessége, pedig a közös érdek az, hogy a bankadó "normális mértékre csökkenjen". Csütörtök este a köztelevíziónak Patai úgy fogalmazott: a bankrendszer kivérezetett állapotban van. Bevételei tartósan csökkenni fognak, a likviditásimport megszűnt, a politika pedig eltökélten meg akarja változtatni a bankrendszer tulajdonosi arányát. A Magyar Bankszövetség elnöke szerint a bankoknak bele kell törődniük, hogy kisebb mérettel kell működniük.