Kitartó harc zajlik a szír felek közt

Kikerült a nemzetközi figyelem középpontjából a szíriai polgárháború, de nem azért, mert bármiféle elmozdulás történt volna a rendezés irányába. Az ukrán válság elvonta a médiaérdeklődést, de a föld egyik legforróbb pontja Szíria maradt. Június 3-án elnökválasztást tartanak, amelyet a Nyugat és a szír ellenzék egyaránt bohózatnak nevezett. Sem a lázadó csoportok közötti rivalizálás, sem a hatalom és ellenzék közötti szembenállás nem tompul. Humanitárius katasztrófa sújtja az országot, amelyben végképp elmosódott a választóvonal a jó és a rossz oldal között. A nemzetközi támogatók elbizonytalanodtak.

Azt, hogy mennyire potenciális nemzetközi veszélyforrás a három éve dúló szíriai polgárháború, az bizonyítja legékesszólóbban, hogy az ukrán válság miatt egymásnak eső Egyesült Államok és Oroszország e téren nem szakította meg az együttműködést. Múlt hét végén John Kerry amerikai külügyminiszter jelentette be, hogy a két nagyhatalom folytatja az erőfeszítéseket annak érdekében, hogy a vegyi fegyverek kivonása Szíria területéről mielőbb befejeződhessen. Washington és Moszkva 2013 szeptemberében írt alá egyezményt a vegyi leszerelés biztosításáról.

A Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) március végi jelentése szerint kivonták a mérgező és idegbénító gázok gyártására alkalmas anyagok több mint 49 százalékát. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának csütörtök esti ülésén az OPCW vezetője, Sigrid Kaag már arról számolt be, hogy a készlet 92,5 százalékát elszállították, és nagyrészt meg is semmisítették, de az arzenál csaknem 8 százaléka továbbra is Szíriában van, Damaszkusz közelében, ahol biztonsági okokból még mindig nem férnek hozzá, és a szakértők változatlanul nem tudnak belépni 12 vegyifegyver-gyártó létesítménybe sem.

A teljes készletet április végére kellett volna elszállítani Szíriából, június 30-ig a megsemmisítésnek is be kellene fejeződnie. A késlekedésért a felek egymást vádolják. Bassár el-Aszad elnök kormánya szerint a harcok nehezítik a kivonást, az amerikai külügyminiszter viszont arról beszélt, orosz kollégájával egyetértettek abban, hogy "a szír kormányzat nem késleltetheti a folyamatot".

A vegyi fegyverek jelenléte Szíriában annál is veszélyesebb, hogy a lázadó fegyveres csoportok közötti ellentétek nem szűntek meg, a szélsőségesek továbbra sem válogatnak az eszközökben sem a hatalom, sem az egymás elleni harcban. Ugyanez a veszély tartja ma már távol a szír ellenzéktől a nyugati és amerikai katonai segítséget is. Az amerikai kormányzat a napokban hivatalos diplomáciai képviselet rangjára emelte a szíriai ellenzék washingtoni összekötő irodáját, de változatlanul figyelmen kívül hagyja azt a kérést, hogy az "erőegyensúly biztosításáért" fegyverrel is támogassa a felkelőket.

A Washingtonban tárgyaló Ahmed Dzsarbának, a Szír Nemzeti Koalíció elnökének, és az őt kísérő Szabad Szíriai Hadsereg vezetőjének azonban meg kellett elégednie azzal, hogy újabb 27 millió dollár értékű segítséget kap "halált nem okozó" katonai eszközök formájában (ezzel a szír ellenzéknek nyújtott amerikai támogatás eléri a 287 millió dollárt), légvédelmi fegyverek iránti kérelmüket elutasította az amerikai vezetés. Dzsarba a kérést azzal indokolta, hogy a szíriai felkelőknek olyan fegyverekre van szükségük, amelyekkel semlegesíteni tudnák az Aszad-rezsim légierejének támadásait, és megteremthetnék a szíriai válság politikai rendezése előtt is utat nyitó katonai erőegyensúlyt.

Ám Washington és Európa jogosan tart attól, hogy a terrorcsoportok kezébe kerülnek a fegyverek, a mérsékelt ellenzék egyáltalán nem tud hatni az egymást, és a mérsékelt ellenzéki erőket már egyaránt megtámadó, a civil lakosság ellen számtalan merényletet, bosszúhadjáratot elkövető szélsőségesekre. Maga az al-Kaida vezér, Ajman az-Zavahiri kérése is süket fülekre talált. Zavahiri arra szólított, hogy az an-Nusztra Front szüntesse be a harcot a másik terrorcsoport, az ugyancsak Aszad ellen harcoló Iraki és Levantei Iszlám Állam (ISIS) dzsihadistáival szemben.

Többek között épp a megosztottságnak köszönhetően a rezsim elleni erők katonailag sokat veszítettek az utóbbi időben. Szerdán arra kényszerültek, hogy feladják a forradalom fellegvárának tekintett Homsz városát is. A lázadók és a kormányerők egy hete állapodtak meg a tűzszünetről, valamint arról, hogy a felkelők kivonulnak a csaknem két éve ostromlott, stratégiai jelentőségű városból. Az engedékenység közvetlen oka az volt, hogy a hadsereg körbezárta, és teljes haderejével támadta a várost, ahol éhínség alakult ki.

A homszi kivonulás azonban nem jelentette az erőszak végét. Csütörtökön a másik stratégiai fontosságú városban, Aleppóban merényletet követtek el, amelynek elkövetését a legjelentősebb kormányellenes iszlamista erőnek számító Iszlám Front vállalt magára. A kormányerők uralta városrészben történt a robbanás, lerombolva egy szállodát és több más épületet. Ötven katona vesztette életét a támadásban.

A kormányzat eközben a június 3-i elnökválasztásra hangol, amelyen ugyan három jelölt indul, de Aszad győzelme nem kétséges. A választást az ellenzék és a Nyugat komédiának nevezte. "Figyelmen kívül hagyja a demokrácia alapelveit, aláássa a politikai megoldás érdekében tett erőfeszítéseket, és minden hitelességet nélkülöz, ha június 3-án megtartják az elnökválasztást Szíriában" - közölte Catherine Ashton. Az Európai Unió külügyi főképviselője hangsúlyozta, Szíriában csak a genfi nyilatkozatban lefektetett feltételek alapján volna szabad elnökválasztást tartani, és nem "a konfliktus kellős közepén, kizárólag a rezsim által ellenőrzött területeken, miközben szíriaiak milliói kényszerültek elhagyni otthonaikat".