Előfizetés

Egymással sem értenek egyet az oroszbarát szakadárok

A Harkiv megyei szakadárok nem tartják meg vasárnap a népszavazást a megye státusáról, mert nem tudtak megegyezni a donyecki és luhanszki szakadárokkal abban, milyen kérdést tegyenek fel a választóknak - jelentette ki pénteken a "Délkelet" nevű mozgalom koordinátora a RIA Novosztyi orosz hírportálnak.

Az ukrán média által is közreadott hír szerint Jurij Apuhtyin közölte, hogy Harkivban és a másik két megyében teljesen eltérő kérdéseket akarnak feltenni a népszavazáson, és nem sikerült közös álláspontra jutniuk.

Kifejtette, hogy a másik két megyében felteszik a kérdést az önhatalmúlag kikiáltott donyecki, illetve luhanszki "népköztársaság" állami szuverenitásának elismeréséről, míg Harkivban Ukrajna föderalizációját és a délkelet-ukrajnai régió jogköreinek bővítését kívánták népszavazásra bocsátani.

A Donyeck és Luhanszk megyei Moszkva-barát szakadárok Vlagyimir Putyin orosz elnök kérését visszautasítva csütörtökön közölték, hogy megtartják vasárnap a népszavazást a megye státusáról.

A kijevi média szerdán kiszivárogatta, hogy a luhanszki népszavazási kérdőíven három kérdés szerepel majd: a megye lakóinak azt kell eldönteniük, hogy támogatják-e a független Luhanszki Népköztársaság kikiáltását, illetve későbbi csatlakozását Ukrajnához vagy Oroszországhoz. Feltehetően hasonló forgatókönyv szerint zajlik majd minden a szomszédos Donyeck megyében is.

Putyin szerdán azt javasolta a kelet-ukrajnai szakadároknak, hogy halasszák el a vasárnapra tervezett népszavazásukat. Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő elutasítóan fogadta Putyin javaslatát, azt üzenve neki, hogy az "üres fecsegés" nem illik hozzá, mint egy "nagy ország elnökéhez". Emlékeztette arra az orosz államfőt, hogy nem az ukrán törvényeknek megfelelően kezdeményezték a népszavazásokat, tehát hivatalosan semmilyen referendum nem lesz május 11-én Ukrajnában, így nincs is mit elhalasztani.

Felbecsülhetetlen, mit okoznának az oroszok elleni szankciók

Az Európai Uniót súlyosan érintené, ha az ukrajnai válság miatt gazdasági szankciókat vezetnének be Oroszország ellen, és különösen a keleti tagállamok szenvednék meg a büntetőintézkedéseket - írta a Stern című német hetilap az Európai Bizottság egy belső elemzésére hivatkozva.

A Stern online kiadásában pénteken megjelent beszámoló szerint a bizottság szakértői az Oroszország elleni esetleges gazdasági szankciók hatásait modellezve két fő megállapításra jutottak: minél súlyosabbak a büntetőintézkedések, annál erősebb az uniós gazdaságot érő negatív hatás, a tagállamok szintjén pedig azzal kell számolni, hogy minél közelebb fekszik egy ország a közösség keleti határához, annál nagyobb nehézségeket okozhatnak a Moszkva elleni szankciók.

Az elemzésben három forgatókönyvet vázoltak fel. Az első szerint a beutazási és pénzügyi szankciókkal sújtott személyi kör kiterjesztése mellett csupán egyes luxuscikkekre - például a kaviárra - vonatkozó importkorlátozásokat vezetnek be.

A második forgatókönyv szerint ezeket az intézkedéseket további megmunkálásra váró félkész ipari termékek behozatalának tilalma és további számlák befagyasztása egészítheti ki, a legsúlyosabb esetben pedig a tőkemozgás korlátozása és a földgáz- és kőolajimport leállítása is bekövetezhet.

Mindhárom modell alapján kimutatható, hogy jelentős az EU gazdasági függősége Oroszországtól. A közösség legnagyobb nemzetgazdaságában, Németországban a kemény szankciók az idén akár 0,9 százalékponttal, jövőre pedig 0,3 százalékponttal vethetik vissza a hazai össztermék (GDP) növekedését - áll a bizalmas jelentésben, amely szerint az elemzők visszafogott előrejelzést dolgoztak ki és úgy vélik, nemigen lehet megbecsülni, hogy a szankciók esetén elkerülhetetlen energiaár-emelkedés milyen hatással lehet a háztartások helyzetére és a tőzsdékre.

A Stern szerint Németországot az alacsonyabb növekedésből és az energia drágulásából fakadó hatások mellett az is sújthatja, hogy a szankciókat még inkább megszenvedő keleti társállamok uniós segítségre szorulhatnak.

Egyes tagállamokban 100 százalékban orosz forrásra épül a földgázellátás, de a brüsszeli bizottság adatai szerint Németország függősége is erős, a földgázban 46 százalékos, a kőolajban 37 százalékos az orosz részarány, egyes nyersanyagok, köztük a főleg az elektrotechnikai és elektronikai iparban használt réz esetében pedig megközelíti a 100 százalékot.

Reggel óta ropognak a fegyverek Donyeck megyében - sok a halott

Súlyos harcok robbantak ki a Moszkva-barát szeparatisták és az ukrán biztonsági erők között pénteken a kelet-ukrajnai Donyeck megye déli részén lévő Mariupol kikötővárosban.

A stratégiai fontosságú, Azovi-tengerparti település városi rendőrkapitányságának épületét fegyveres szakadárok támadták meg. A város központjában délelőtt óta ropognak a fegyverek, miközben a halálos áldozatok és a sérültek számáról ellentmondásos hírek érkeznek.

Arszen Avakov ukrán belügyminiszter a Facebook közösségi portálon közölte, hogy a fegyveres erők mintegy 20 "terroristát" öltek meg, és négyet foglyul ejtettek. Tájékoztatása szerint a biztonsági erők egyik tagja meghalt, öt pedig megsebesült.

A megyei állami adminisztráció egészségügyi részlege eközben három halottról és 25 sebesültről számolt be, de nem árulta el, hogy melyik oldalhoz tartoznak.

A miniszter beszámolója szerint mintegy 60 szeparatista automata fegyverekkel minden előzetes követelés bejelentése nélkül megrohamozta a városi rendőrség épületét. Az Azov belügyi különleges zászlóalj, a Nemzeti Gárda Omega nevű egysége és a hadsereg is bekapcsolódott az épület védelmébe. Szavai szerint ennek eredményeképpen a "terrorista csoport" jelentős részét sikerült semlegesíteniük. A szakadárok közül sokan fegyvereiket eldobva a város lakónegyedeiben bújtak el. A rendőrségi épületben az összecsapás közben tűz ütött ki.

Avakov közölte azt is, hogy a helyi terrorellenes műveletben részt vevők az ország más régióiból kaptak erősítést. Ezt azonban bővebben nem fejtette ki.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az ukrán kormány álláspontja a "terroristákkal" szemben nem változott. "Azok számára, akik fegyverrel jönnek és lőnek, akik túszokat ejtenek, embereket kínoznak, rabolnak ki, az ukrán államnak csak egy válasza lehet: a megsemmisítés" - írta a belügyminiszter.

Eközben Oleh Ljasko független parlamenti képviselő Facebook-oldalán azt írta, hogy a szakadárok Mariupolban meggyalázták egy elesett katona holttestét. Értesülései szerint a dnyipropetrovszki dandár parancsnokának, akit állítólag mesterlövész ölt meg, halála után kinyomták a szemeit és levágták a fülét.

Közben a 0629 helyi hírportál azt jelentette, hogy mariupoli szakadárok elfoglalták a terrorellenes műveletben részt vevő erők egyik harckocsiját a városban.

Miután mintegy tíz harckocsi hajtott át a város központján, néhány helyi lakos az önhatalmúlag kikiáltott "donyecki népköztársaság" képviselőinek vezetésével barikádokat kezdett építeni. Helyszíni tudósítások szerint a barikádépítéshez egy személyautót és egy Zil teherautót felborítottak, s azok köré használt gumiabroncsokat hordtak.

A szakadárok egyik hangadója - aki az interneten folyamatosan közvetít az eseményekről - kijelentette: a "donyecki népköztársaság" képviselői a "néppel együtt" mindent megtesznek, hogy megvédjék városukat a Jobboldali Szektorral szemben. Állítása szerint a kijevi Majdan-tüntetéseken vezető szerepet játszó radikális szervezet tagjai a városba tartanak, hogy "megsemmisítsék" annak oroszajkú lakosságát.