Nehezebbé válik a biztosítók helyzete

Megnehezíti a biztosítók helyzetét, és átrendezheti az egész hazai gyakorlatot az új Ptk., mert hosszú évtizedek után feloldotta a kártérítésre vonatkozó átlagosan 15 napos moratóriumi kötelezettséget. Továbbra is tiltja viszont a törvény az utólagos szerződéssel és kárigénnyel való ügyeskedést. Nagy tavaszi viharokra készülnek a biztosítók, holott viharkárra már az elmúlt hetekben is több százmillió forintot fizettek ki.

Jelentősen átrendezheti a biztosítási gyakorlatot az új Ptk., a törvény ugyanis több évtized után feloldja az átlagosan 15 napos kötelező moratóriumot. Vagyis azt, hogy kártérítést csak a szerződéskötést követő türelmi idő eltelte után bekövetkezett esetekre fizetnek a cégek. Igaz, nem tiltja be kategorikusan a gyakorlatot, de jelentősen szigorította annak alkalmazását: előre fel kell hívni az ügyfelek figyelmét, és pontosan meg kell jelölni azt is, hogy mely esetekre vonatkozik a moratórium. Amelyik biztosító ezt elmulasztja, annak akár már egy 48 órás szerződés alapján is ki kell fizetnie egy esetleges kártérítést, függetlenül attól, hogy szándéka szerint moratóriumot alkalmazna – hívja fel a figyelmet Németh Péter.

A CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési és kommunikációs igazgatója figyelmeztet azonban arra is, hogy továbbra is biztosítási csalásnak minősül az, ha valaki már egy bekövetkezett kár után kötött szerződés alapján jelentkezik kártérítésért. Ezt nem oldotta fel a Ptk. – szögezi le az igazgató határozottan. A moratóriumra vonatkozó törvényi könnyítés azoknak is kedvez, akik mindent az utolsó pillanatokra hagynak. Most ugyanis, akár egy nappal a jelzett vihar előtt is érdemes lakásbiztosítást kötni, vagy megújítani a régit, mert jó eséllyel fizet a biztosító, ha becsap a villám, vagy elsöpri a szél a háztetőt.

Németh egy hazai furcsaságra is felhívja a figyelmet: az ingatlanok többségére van már szerződés – csaknem 80 százalékos az arány –, de a legtöbb 5-10 évnél régebbi, ezért elavultnak számít. A több millió régi szerződésben foglalt értékeknek már a többszöröse van a hazai háztartásokban, ezért a kártérítési összeg messze elmaradhat a valós veszteségtől. A kárt ugyanis a régi szerződésben feltüntetett értékek alapján számolják ki a biztosítók.

Németh az idei tavaszi, általában viharos időszakot kiemelkedően figyelemre méltónak tartja, hosszú évek óta nem kellett ennyi kártérítést – több százmillió forintot – kifizetni néhány hét alatt, mint az idén. És ez csak a kezdet – mondta -, mert ha hinni lehet a viharvadászoknak, akkor a neheze még csak ez után jön. A szakértő szerint a biztosítók is készülnek a rendkívüli helyzetre, s ahol kell és lehet is, ott gyorsított, szinte azonnali kifizetéssel enyhítenek majd a veszteségeken.