Újraértelmezi a rakott krumpli fogalmát az idei Gourmet Fesztivál

A legváltozatosabb módokon újraálmodott rakott krumplit kóstolhatnak a legnevesebb éttermek kínálatában a Gourmet Fesztivál látogatói május 30. és június 1. között a fővárosi Millenáris Parkban.

A fesztivál célja, hogy bemutassa a hazai gasztronómia állapotának keresztmetszetét. Az élmezőnybe tartozó mintegy ötven étterem, cukrászdák, borászatok, pálinkaházak és egyéb kiállítók mutatkoznak be. Egyedülálló a rendezvény, mert nincs még egy olyan alkalom, ahol ennyi, a gasztronómia élvonalába tartozó étterem mutatkozna be egy helyen - mondta el Gerendai Károly, a fesztivál főszervezője.

Tavaly már 100 kiállító finomságait kóstolhatta meg a több mint 12 ezer érdeklődő, idén pedig még ennél is több kiállítót és vendéget várnak a háromnapos rendezvényre. A rendezvény immár második éve a többnyire modern kínálat mellett egy-egy hagyományos ételt is fókuszba állít. Míg tavaly a séfek a gulyás tematikáját járták körül, idén a rakott krumpli kerül terítékre, a szakácsok elképzelései szerint változatosan újraálmodva.

A gasztronómia legnépszerűbb résztvevőire irányítva a figyelmet idén kiemelt szerepet kapnak a street food és a Magyarországon működő, legjobb külföldi konyhát vivő éttermek is. A gasztroszínpadon idén is rengeteg program, hazai Michelin-csillagos séfek és külföldi sztárséfek bemutatói, főzősuli és kóstolók, gyerek-és ismeretterjesztő programok várják a közönséget.

Szerző

Kállay-Saunders: „Addig vagy sztár, amíg nem hiszed el!”

Publikálás dátuma
2014.05.12. 16:55
Fotó: Facebook
Diadalittas hangulat fogadta a sajtót hétfőn az MTVA Kunigunda utcai székházában: Kállay-Saunders Andrásnak az Eurovíziós Dalfesztiválon elért  5. helyezését ünnepelte a közmédia. Néha maga az énekes is szóhoz jutott.

A sajtótájékoztató valamennyi résztvevője kiemelte a magyar siker jelentőségét. Szabó László Zsolt, az MTVA vezérigazgatója az énekeshez intézett gratulációja mellett dicsérte a magyar közönség ízlését is, hogy András Running című dalát juttatta ki a koppenhágai döntőbe. Medveczky Balázs, az MTV Zrt. vezérigazgatója felidézte, hogy 20 évvel korábban már részt vett az európai dalversenyen – 1994-ben Bayer Friderika képviselte Magyarországot – és akkor még sokkal inkább zenei szakmai szempontok vezérelték a szavazást.

A közvetítést vezető Gundel Takács Gábor szerint már a döntő előtt komoly érdeklődéssel kísérték a külföldi kollégák a magyar versenyzőt, és feltették a kérdést: készen áll-e Magyarország egy Eurovíziós Dalfesztivál rendezésére, ami egyet jelentene a győzelemmel. „Nem szabad mindig abból kiindulni, hogy minket senki sem szeret, ránk senki sem szavaz. Ha egy dal jó, akkor szavaznak rá. Most Koppenhágában jó volt magyarnak lenni, jó volt magyar tévésnek lenni – mondta a tv-riporter – Ha egy dal sikert hoz Magyarországnak, akkor ez egy „árukapcsolás”, mert azt jelenti, hogy a  magyarok valamit jól csinálnak.”

Az MTVA első embere megerősítette: igen, Magyarország készen áll egy ilyen fesztivál megrendezésére. Nyitrai Kata, A dal 2014 főszerkesztője ezt alátámasztotta azzal, hogy a magyar előválogató döntőjének adásába 2,3 millióan néztek bele és 980 ezren nézték végig a több mint három órás műsort. Elmondta továbbá, hogy több külföldi tv-s stáb is megnézte a magyar adást, és már szóba került egyes tévés megoldások know-how-jának az átvétele is.

Azért szerencsére szót kapott az asztal közepén csendesen üldögélő Kállay-Saunders András is. „Négy évvel ezelőtt láttam Wolf Katit az Eurovíziós Dalfesztivál színpadán és arról álmodtam, hogy egyszer én is ott fogok állni. Soha nem fogom elfelejteni, hogy egyszer én képviseltem Magyarországot, és ezzel talán vissza tudtam adni valamit abból, amit Anyámtól, Nagyanyámtól kaptam”  - mondta a halk szavú énekes, és elmesélte, hogy apja, Fernando Saunders (neves amerikai énekes-basszusgitáros), aki elkísérte őt a fesztiválra, annyira izgult a szavazás alatt, hogy inkább elbújt egy asztal alá, hogy ne lássa a voksok tábláját. Dala közben bekerült a nemzetközi Top 50-be, Facebook-oldalán pedig az elmúlt hetekben 40 ezerrel nőtt a rajongónaki száma.

Megtudtuk Andrástól azt is, hogy előre megjósolta: Conchita Wurst fog nyerni, de a legjobban a hollandok érdemelnék meg. Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye a „szakállas nőként” aposztrofált osztrák énekesről, András igen diplomatikusan válaszolt: „Nagyon tud énekelni, de a dala nem az én ízlésem szerint való.”

 A sajtótájékoztató után Kállay-Saunders András egy rövid interjú erejéig a Népszava rendelkezésére állt.

Első gondolatod a szüleid felé szállt. Mit kaptál tőlük, mint művész, mint ember?

- Amikor rájuk nézek, magamat látom. Sokszor úgy gondolkodom, úgy cselekszem, mint ők. Mindig komolyan vették munkájukat és tudták a sikereket is kellő szerénységgel fogadni. Megtanítottak küzdeni, hogy a céljaimat soha ne adjam fel. Apámtól kaptam a zenei ihletést, Anyám pedig azt oltotta belém, hogy nem a csillogás, a rivaldafény a lényeg.

Ezt most át is élheted a nagy siker után, mert biztosan nagy lesz körülötted a felhajtás, megszaporodnak a barátaid…

-   Addig vagy sztár, amíg nem hiszed el, hogy az vagy...

Egy ilyen fesztiválon, ahol a dalok előadása valósággal „klip-szerűen” történik, lehet-e koncentrálni magára a zenére?

- Valóban, a Running úgy jelent meg a színpadon, mint egy klip és az első pillanattól kezdve úgy éreztem, benne vagyok a történetben, én tolmácsolom a kislány érzéseit…

Aki a dal végén hozzád bújik, mintegy védelmet keresve. Mostanában a gyerekekkel szembeni erőszak világszerte téma: beszél róla a pápától a jogvédőkig mindenki. Gondolod, hogy Te is hozzájárulhatsz a figyelemfelkeltéshez?

- Igen, nagyon sokan megértették a dal üzenetét. Nagyon sok köszönetet kaptam, hogy erről énekeltem. És a levélírók között voltak olyan szülők, akik most döbbentek rá, hogy az ő gyermekeiket is fenyegetheti veszély.

Új lemezen dolgozol. Folytatod a Running stílusát?

- A zenében mindig új utakat keresek…

 

Frissítve: 2014.05.12. 19:37

Kultúrák ütközőpontjában

Publikálás dátuma
2014.05.12. 14:15
Forrás: Saleh Thaier.
A Bagdadból származó Saleh Thaier már jó ideje Budaörsön él: harmincöt évvel ezelőtt költözött Magyarországra. Feleségét, a szintén bagdadi látszerészt, Dinát Magyarországon vette el a kilencvenes években. Gyermekük, Sale Leo Aram ügyvéd vagy orvos szeretne lenni. A család otthon arabul beszél, máshol természetesen magyarul, de mindhárman jól értik az angolt is.

- Politikai vagy magánéleti okok miatt hagyta el Irakot?

- Inkább politikai oka volt.

- A rendszer ellensége volt?

- Erre nem volt szükség. Elég volt annyi, ha valaki nem értett egyet a hatalommal.

- Mikor érkezett Magyarországra?

- 1979-ben.

- A feleségével itt házasodott össze a kilencvenes években. Korábban Bagdadban nem ismerték egymást?

- De igen. Csak akkor még nem volt szorosabb kapcsolat közöttünk.

- Már megvolt a vegyészmérnöki végzettsége, amikor idejött?

- Voltak ilyen jellegű tanulmányaim Irakban, de Magyarországon újrakezdtem és 1986-ban fejeztem be a Veszprémi Egyetemet. A diploma megszerzése után még két évig az egyetemen maradtam egy ösztöndíjjal, és utána kezdtem dolgozni.

- Érezte valaha, hogy a származása miatt hátrányban van?

- Konkrét diszkrimináció soha nem ért, csak kisebb atrocitások, amelyek szerintem bárkivel előfordulnak hasonló helyzetben.

- Egyébként miért Magyarországot választotta?

- Véletlenül alakult így. Nem is foglalkoztam azzal, hogy merre indulok, egyszerűen csak el kellett hagynom Irakot.

- Az állampolgárságot megszerezte már?

- Igen. Szerencsére, külön nem kellett vizsgáznom, mert az egyetemi diploma felsőfokú nyelvtudást jelent.

- Fontos, hogy a fia tudjon arabul? Otthon ezen a nyelven beszélnek egymással?

- Igen, ez lényeges kérdés, ugyanis az anyanyelve gyakorlásával Aramnak megadjuk az esélyt arra, hogy akár arab szakon is végezhessen az egyetemen.

- Sok rokona maradt Irakban?

- Nem, mindenki Svédországba emigrált.

- Akkor önök miért nem ott élnek?

- Itt értünk el mindent, ami fontos, és egyébként is, a letelepedéshez meg kellene tanulnunk svédül.

- Hol dolgozik most?

- Zalaegerszegen.

- Az majdnem olyan messze van Budaörstől, mint Svédország!

- Igen, ezért csak a hétvégeken járok haza.

- Mivel érdemelte ki a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Tiszti keresztjét?

- A magyar kultúra és irodalom terjesztéséért az arab világban. Fordítottam Illyés Gyulát, József Attilát, Csokonai Vitéz Mihályt, Petőfi Sándort, Móricz Zsigmondot. Legközelebb Babits Mihály Tímár Virgli fia című regénye jelenik majd meg, például Egyiptomban, Libanonban, Szíriában. Sajnos, csak néhány ezer példányban...

- Miért éppen a magyar írókat, költőket választotta?

- Az arab országokban alig ismernek valamit a magyar irodalomból. Volt már Petőfi és József Attila kiadás, illetve pár évtizede megjelent Madách Ember tragédiája is, de nem közvetlenül magyar nyelvről fordították ezeket a műveket, hanem angolról és franciáról. Ezért vágtam bele. A magyar nyelvtanáraim egyben irodalmárok is voltak, és megszerettették velem ezt.

- Hogy jut ideje a fordításra a mérnöki munkája mellett?

- Úgy, hogy a fordítás a hobbim, ezzel töltöm a szabadidőmet. Támogatást pedig egy olyan szervezettől kapok, amelyiknek a magyar irodalmi művek külföldi terjesztése, megismertetése a célja. Most egyébként egy Nyugat-antológia következik.

- És ha ez nem lenne elég, újságíróként is dolgozik. Hol jelennek meg az írásai?

- Bagdadba küldöm a cikkeimet, amelyek leginkább az európai zenéről és a turizmusról szólnak. Egyébként egy külön könyvet szeretnék írni Magyarország szépségéről.

- Mit gondol, mi vár Önre, és mi Irakra a közeljövőben?

- A saját életemet nehéz előre látni. Ami viszont Irakot illetni, azt gondolom, hogy hosszú fejlődés vár rá, de szerintem ennek az útnak pozitív végeredménye lesz.

Szerző