A rezsiharc alkonya?

Már a Fidesz belső érdekkörei sem egységesek abban, hogy folytatható-e a rezsicsökkentés. A közüzemi díjak erőszakos lefaragása ugyanis a csőd szélére juttatta az önkormányzati közműszolgáltató cégeket, és veszélyezteti az állami tulajdonú energiaszolgáltatók nyereséges működését is. Emellett már a kormánypárton belül is többen felismerték, hogy rezsiharc kifulladt, nem tartható fenn a végtelenségig, és a társadalomnak már így is túlzottan sokba került az Orbán-kormány rezsiblöffje.

A vezető kormánypárton belül sincs egyetértés abban, hogy folytatni kell-e a rezsicsökkentést? A közüzemi díjak erőszakos lefaragása ugyanis a nemzetközi energetikai vállalatok magyar cégei mellett padlóra küldte önkormányzati tulajdonú szolgáltató társaságokat, például a távhő-szolgáltató, illetve szemétszállító vállalkozásokat is. Emellett veszélyezteti ez az állami tulajdonú energetikai vállalatok - köztük az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. - nyereséges működését is. Így a rezsi átverés mostanra végképp tarthatatlanná vált - nyilatkozta lapunknak Katona Tamás.

A közgazdász professzor szerint most már a fideszes önkormányzatok is lázadnak a Fidesz-kormány rezsi döntései ellen, mert azok tönkre teszik a települések gazdálkodását. ( Egyes szakmai számítások szerint évente hozzávetőleg 100 milliárd forintjába kerül a magyar adófizetőknek, hogy költségvetési támogatások formájában életben tartsák a központi árkorlátozástól vergődő települési közműszolgáltatókat.) A zömében kormánypárti vezetésű önkormányzatokon kívül egyéb belső üzleti és politikai érdekcsoportok is felismerték az Orbán-kormány rezsiharcának súlyos következményeit. Ezt látszik alátámasztani látszik, hogy Heim Péter, a Fidesz-közelinek tekintett Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke a Heti Válasznak adott interjújában kijelentette, hogy a "rezsicsökkentéssel elmentünk a falig". Majd így folytatta: "Ha a Fidesz fenn fogja tartani a harcias retorikáját, az káros az országra nézve, mert félelmet kelt, és elriasztja a befektetőket."

Katona Tamás arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormánynak már azzal is számolnia kell, hogy óriási árat kell fizetnie a társadalomnak, ha a több százmilliárd forintért államosított energetikai vállalatok - például az E.ON német energetikai konszern volt magyarországi gázipari vállalatai - a kormányzat rezsiblöffje miatt a jövőben is veszteségesen működnek majd. Egyrészt azért mert sohasem térülnek meg az adófizetők által a vételárra költött százmilliárdok, másrészt azért is mert a cégeket folyamatosan támogatni kell a közpénzekből, hogy működőképesek maradjanak.

Ennek ellenére a kormány áprilistól 6,5 százalékkal mérsékelte a háztartások gázárait. A villany ára szeptembertől 5,7 százalékkal lesz olcsóbb, a távfűtésért pedig októbertől kell kevesebbet fizetni, 3,3 százalékkal. Ezekben a tarifamódosításokban az a közös, - állítják az elemzők - hogy miközben a családok szinte meg sem érzik a minimális árváltozást, a díjkorlátozásokkal már több mint két éve veszteségessé tett áram-, gáz- és távhő szolgáltatókat még a mostaninál is kilátástalanabb pénzügyi helyzetbe hozzák.

A szakértő úgy véli: az őszi önkormányzati választásokig várhatóan fenntartja a Fidesz a jelenlegi működésképtelen rendszert. Később azonban kénytelen lesz áremeléseket végrehajtani mind az energia-, mind a többi közüzemi szolgáltatási szektorban. Különösen akkor, ha az Orbán-kormány komolyan veszi a saját ígéreteit és nonprofittá teszi a közmű cégeket. A klasszikus értelemben vett nonprofit működés ugyanis azt jelenti, hogy képződik a társaságoknál a fenntartási és a fejlesztési kiadások fedezésére szolgáló haszon. Vagyis nem lehetnek veszteségesek mint jelenleg. Ez pedig csak díjemelésekkel érhető el.

A közgazdász arról is beszélt, hogy a kormányzat azért tudta az elmúlt két évben csökkenteni a lakossági áram- és a gázdíjakat, mert az energiaárak jelentősen csökkentek az utóbbi időszakban a nemzetközi piacokon is. Ennek ellenére jelenleg, - a kormány által végrehajtott "nagy rezsicsökkentések" után, vagyis jelenleg, - még mindig magasabbak a lakossági áram- és a gázdíjak mint 2010-ben a Fidesz hatalomra jutása előtt voltak, 2011-ben ugyanis az Orbán kormány jelentős emeléseket hajtott végre az energiaárakon. Így a rezsiharc végül csak azt eredményezte, hogy a Fidesz-kabinet visszaadott valamennyit a megnövelt árakból, vagyis a saját korábbi áremeléseit kompenzálta valamennyire az Orbán-kormányzat. Mindezt óriási sikernek állítva be.

A kormányzati sikerpropaganda nem állt le az országgyűlési választások után sem, mi több, az őszi helyhatósági választások közeledtével várhatóan ismét felerősödik - állítja Katona Tamás. Ennek az egyik jele, az hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) egymás után publikálja a kevésbé ellenőrizhető valóságtartalmú győzelmi jelentéseket. Ezek közös jellemzője, hogy nem mindenben felelnek meg a statisztikai számítások készítése során betartandó szakmai követelményeknek - jegyezte meg a professzor.

A MEKH legutóbbi ilyen jelentése arról számol be, hogy az áprilisi újabb 6,5 százalékos földgáz árcsökkentés hatására a budapesti lakossági fogyasztók földgáz átlagárai a második legolcsóbbak voltak a megvizsgált 23 ország közül. A hivatal számításai szerint ugyanakkor idén áprilisban Bukaresten kívül Pozsonyban, Prágában, Varsóban és Lisszabonban is jövedelmük nagyobb részét voltak kénytelenek villamos energiára és földgázra fordítani a lakosok (ugyanakkora energiamennyiség megvásárlása esetén), mint a budapestiek.

Alacsonyak a bérek
A statisztikai adatok is azt támasztják alá, hogy az uniós átlagtól elmaradó hazai bérek is felelősök azért, hogy bevételeinkből aránytalanul sokat költünk a háztartások fenntartására és a megélhetési kiadásokra. A GfK Piackutató Intézet legutóbbi felméréséből kiderül: a huszonéveseknél is a rezsi illetve napi általános kiadások dominálnak a költések között, a harmincasok "vagyonának" pedig majdnem 60 százaléka megy el élelmiszerre és rezsire. Ezzel szemben a 70 év felettiek már pénzük 80 százalékát költik el rezsire, ételre és gyógyszerekre.

Katona Tamás úgy látja: annak aki a statisztikai adatokból szeretne képet kapni a hazai energiaárakról érdemesebb a MEKH tájékoztatói helyett az európai statisztikai hivatal, az Eurostat adatait figyelni. A legtöbb család azonban a saját zsebén is érzi, hogy a kormány igyekszik megszépíteni a háztartások helyzetét. Ezért trükközik a közmű díjakkal, amit vagy ügyfélként, vagy adófizetőként, de végül mindenképpen meg kell fizetniük az embereknek, hiába állít mást a kormány tette hozzá a szakember.

Szerző

Házi őrizetbe került Simon Gábor

Publikálás dátuma
2014.05.13. 07:00
Több mint két hónap után távozhatott a Nagy Ignác utcai börtönből a volt politikus. Fotó: Tóth Gergő/Népszava
Kilenc hét után tegnap kiengedték az előzetes letartóztatásból Simon Gábort. A volt politikusra házi őrizetében ezentúl elektronikus lábbilincs vigyáz. Az, hogy Simon elhagyhatta a börtönt, azt erősítheti, hogy az ügyészség csak "revolverezett" az állítólagos bissau-guineai útlevéllel, amellyel a legszigorúbb kényszerintézkedés szükségességét alátámasztották, ám valójában ilyen úti okmány - ahogy azt vallomásában Simon is állította - nem létezik.

Több mint két hónap után elhagyhatta a Nagy Ignác utcai börtönt Simon Gábor: az adócsalással és okirat hamisítással is meggyanúsított volt politikust tegnap kora délután engedték ki, miután a Fővárosi Törvényszék megváltoztatta az elsőfokú bíróság döntését, és nem látta indokoltnak az előzetes letartóztatást, amit azonnal meg is szüntetett. Kényszerintézkedést azonban a törvényszék a továbbiakban is indokoltnak látott, de egy fokozattal enyhébbet: Simonnak házi őrizetben kell maradnia, amit elektronikus lábbilinccsel ellenőriznek.

Simont március 10-én állítólagos bissau-guineai útlevele miatt felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítással gyanúsították meg, őrizetbe vették, majd előzetesbe került, amit az április 6-i választás után meghosszabbítottak. Ez ellen Simon és védője fellebbezett. A megszüntető végzés szerint a bűncselekmények gyanúja ugyan fennáll, de nem indokolt az előzetes, mivel Simon "rendezett körülményei gyengítik a szökés, elrejtőzés veszélyét", az okirati bizonyítékokat pedig "a nyomozó hatóság már lefoglalta, azok szinte teljes körűen rendelkezésére állnak".

Ez érdekes, hiszen Simon körülményei korábban is rendezettek voltak, csak adócsalásért pedig nem is kerülhetett volna előzetesbe, ehhez "kellett" az úti okmány ügye. Az útlevél tehát fontos bizonyíték, de azt sem márciusban az előzetes elrendelésekor, sem azóta - Simon bizonyítási indítványa ellenére - nem tárta elő az ügyészség. Miközben vallomása szerint Simonnak nincs és sosem volt bissau-guineai útlevele. Itt válik érdekessé az a megfogalmazás, hogy "az okirati bizonyítékok (...) szinte teljes körűen" rendelkezésére állnak.

Simon elengedése erősíteni látszik azt, hogy ügye, és főleg az előzetese csak a kampányban volt igazán érdekes az ügyészségnek és a jobboldali sajtónak. A Fidesz-győzelem óta ugyanis ügyében semmilyen előrelépés nem történt. Simon utoljára április 4-én tett vallomást - saját kérésére. Elmondta, hogy nincs bissau-guineai útlevele, soha nem kért meg senkit, hogy a nevében ezzel nyisson számlát, a MagNet Bankban pedig nem járt. Azóta sem hallgatták ki újra, sőt a még a választás előtt "leleplezett" további számláiról sem kérdezték.

Vagyis csak a bécsi Volksbanknál lévő klíringszámla miatt gyanúsítják, amelyen mintegy 240 millió forint értékű kötvény volt. Erről a volt politikus azt állította, hogy nem a sajátja, ő csak vagyonkezelő. Emiatt megdőlni látszik az adócsalás vádja, de ha mégsem, a "kár", vagyis az adóhátralék "megtérült" azzal, hogy a számlán az ügyészség zárolta a vélt tartozásnak megfelelő 238 ezer eurónyi értéket. Úgy tudjuk, a számlán lévő vagyon uruguay-i eredetű, a Simont a vagyonkezeléssel megbízó tulajdonos valószínűleg Welsz Tamás vállalkozó volt, aki március 20-án halt meg máig tisztázatlan körülmények között. Simon végelszámolás alatt álló bt.-je amúgy üzletviteli tanácsadással foglalkozott.

Úgy tudjuk, a Welsznél lefoglalt, a bécsi számlán lévő vagyon eredetét bizonyító szerződés csak az ügyészség szerint "fedősztori" - a gyanú ellenőrzésére azonban még az ellenjegyző ügyvédet sem hallgatták ki.

Kronológia
Dátum /  Esemény                                   Megjegyzés
február 14.  házkutatás                       -   Simon ingatlanában lefoglalás
február 18.  meggyanúsítás                -   Adócsalás, magánokirathamisítás gyanúja
március 3.   házkutatás                       -    Simon ingatlanában lefoglalás
március 10. újabb gyanúsítás              -   Őrizetbe vétel közokirathamisítás gyanúja
március 12. előzetes letartóztatás        -   Börtönbe kerül
április 4.  vallomást tesz                        -   Simon  cáfolja az útlevelet
április 10. előzetes meghosszabbítása -   Börtönben marad Simon
május 12. enyhítés házi őrizetre            -  Lakását nem hagyhatja el
Forrás: Népszava-gyűjtés

Szerző

Házi őrizetbe került Simon Gábor

Publikálás dátuma
2014.05.13. 07:00
Több mint két hónap után távozhatott a Nagy Ignác utcai börtönből a volt politikus. Fotó: Tóth Gergő/Népszava
Kilenc hét után tegnap kiengedték az előzetes letartóztatásból Simon Gábort. A volt politikusra házi őrizetében ezentúl elektronikus lábbilincs vigyáz. Az, hogy Simon elhagyhatta a börtönt, azt erősítheti, hogy az ügyészség csak "revolverezett" az állítólagos bissau-guineai útlevéllel, amellyel a legszigorúbb kényszerintézkedés szükségességét alátámasztották, ám valójában ilyen úti okmány - ahogy azt vallomásában Simon is állította - nem létezik.

Több mint két hónap után elhagyhatta a Nagy Ignác utcai börtönt Simon Gábor: az adócsalással és okirat hamisítással is meggyanúsított volt politikust tegnap kora délután engedték ki, miután a Fővárosi Törvényszék megváltoztatta az elsőfokú bíróság döntését, és nem látta indokoltnak az előzetes letartóztatást, amit azonnal meg is szüntetett. Kényszerintézkedést azonban a törvényszék a továbbiakban is indokoltnak látott, de egy fokozattal enyhébbet: Simonnak házi őrizetben kell maradnia, amit elektronikus lábbilinccsel ellenőriznek.

Simont március 10-én állítólagos bissau-guineai útlevele miatt felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítással gyanúsították meg, őrizetbe vették, majd előzetesbe került, amit az április 6-i választás után meghosszabbítottak. Ez ellen Simon és védője fellebbezett. A megszüntető végzés szerint a bűncselekmények gyanúja ugyan fennáll, de nem indokolt az előzetes, mivel Simon "rendezett körülményei gyengítik a szökés, elrejtőzés veszélyét", az okirati bizonyítékokat pedig "a nyomozó hatóság már lefoglalta, azok szinte teljes körűen rendelkezésére állnak".

Ez érdekes, hiszen Simon körülményei korábban is rendezettek voltak, csak adócsalásért pedig nem is kerülhetett volna előzetesbe, ehhez "kellett" az úti okmány ügye. Az útlevél tehát fontos bizonyíték, de azt sem márciusban az előzetes elrendelésekor, sem azóta - Simon bizonyítási indítványa ellenére - nem tárta elő az ügyészség. Miközben vallomása szerint Simonnak nincs és sosem volt bissau-guineai útlevele. Itt válik érdekessé az a megfogalmazás, hogy "az okirati bizonyítékok (...) szinte teljes körűen" rendelkezésére állnak.

Simon elengedése erősíteni látszik azt, hogy ügye, és főleg az előzetese csak a kampányban volt igazán érdekes az ügyészségnek és a jobboldali sajtónak. A Fidesz-győzelem óta ugyanis ügyében semmilyen előrelépés nem történt. Simon utoljára április 4-én tett vallomást - saját kérésére. Elmondta, hogy nincs bissau-guineai útlevele, soha nem kért meg senkit, hogy a nevében ezzel nyisson számlát, a MagNet Bankban pedig nem járt. Azóta sem hallgatták ki újra, sőt a még a választás előtt "leleplezett" további számláiról sem kérdezték.

Vagyis csak a bécsi Volksbanknál lévő klíringszámla miatt gyanúsítják, amelyen mintegy 240 millió forint értékű kötvény volt. Erről a volt politikus azt állította, hogy nem a sajátja, ő csak vagyonkezelő. Emiatt megdőlni látszik az adócsalás vádja, de ha mégsem, a "kár", vagyis az adóhátralék "megtérült" azzal, hogy a számlán az ügyészség zárolta a vélt tartozásnak megfelelő 238 ezer eurónyi értéket. Úgy tudjuk, a számlán lévő vagyon uruguay-i eredetű, a Simont a vagyonkezeléssel megbízó tulajdonos valószínűleg Welsz Tamás vállalkozó volt, aki március 20-án halt meg máig tisztázatlan körülmények között. Simon végelszámolás alatt álló bt.-je amúgy üzletviteli tanácsadással foglalkozott.

Úgy tudjuk, a Welsznél lefoglalt, a bécsi számlán lévő vagyon eredetét bizonyító szerződés csak az ügyészség szerint "fedősztori" - a gyanú ellenőrzésére azonban még az ellenjegyző ügyvédet sem hallgatták ki.

Kronológia
Dátum /  Esemény                                   Megjegyzés
február 14.  házkutatás                       -   Simon ingatlanában lefoglalás
február 18.  meggyanúsítás                -   Adócsalás, magánokirathamisítás gyanúja
március 3.   házkutatás                       -    Simon ingatlanában lefoglalás
március 10. újabb gyanúsítás              -   Őrizetbe vétel közokirathamisítás gyanúja
március 12. előzetes letartóztatás        -   Börtönbe kerül
április 4.  vallomást tesz                        -   Simon  cáfolja az útlevelet
április 10. előzetes meghosszabbítása -   Börtönben marad Simon
május 12. enyhítés házi őrizetre            -  Lakását nem hagyhatja el
Forrás: Népszava-gyűjtés

Szerző