A rezsiharc alkonya?

Már a Fidesz belső érdekkörei sem egységesek abban, hogy folytatható-e a rezsicsökkentés. A közüzemi díjak erőszakos lefaragása ugyanis a csőd szélére juttatta az önkormányzati közműszolgáltató cégeket, és veszélyezteti az állami tulajdonú energiaszolgáltatók nyereséges működését is. Emellett már a kormánypárton belül is többen felismerték, hogy rezsiharc kifulladt, nem tartható fenn a végtelenségig, és a társadalomnak már így is túlzottan sokba került az Orbán-kormány rezsiblöffje.

A vezető kormánypárton belül sincs egyetértés abban, hogy folytatni kell-e a rezsicsökkentést? A közüzemi díjak erőszakos lefaragása ugyanis a nemzetközi energetikai vállalatok magyar cégei mellett padlóra küldte önkormányzati tulajdonú szolgáltató társaságokat, például a távhő-szolgáltató, illetve szemétszállító vállalkozásokat is. Emellett veszélyezteti ez az állami tulajdonú energetikai vállalatok - köztük az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. - nyereséges működését is. Így a rezsi átverés mostanra végképp tarthatatlanná vált - nyilatkozta lapunknak Katona Tamás.

A közgazdász professzor szerint most már a fideszes önkormányzatok is lázadnak a Fidesz-kormány rezsi döntései ellen, mert azok tönkre teszik a települések gazdálkodását. ( Egyes szakmai számítások szerint évente hozzávetőleg 100 milliárd forintjába kerül a magyar adófizetőknek, hogy költségvetési támogatások formájában életben tartsák a központi árkorlátozástól vergődő települési közműszolgáltatókat.) A zömében kormánypárti vezetésű önkormányzatokon kívül egyéb belső üzleti és politikai érdekcsoportok is felismerték az Orbán-kormány rezsiharcának súlyos következményeit. Ezt látszik alátámasztani látszik, hogy Heim Péter, a Fidesz-közelinek tekintett Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke a Heti Válasznak adott interjújában kijelentette, hogy a "rezsicsökkentéssel elmentünk a falig". Majd így folytatta: "Ha a Fidesz fenn fogja tartani a harcias retorikáját, az káros az országra nézve, mert félelmet kelt, és elriasztja a befektetőket."

Katona Tamás arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormánynak már azzal is számolnia kell, hogy óriási árat kell fizetnie a társadalomnak, ha a több százmilliárd forintért államosított energetikai vállalatok - például az E.ON német energetikai konszern volt magyarországi gázipari vállalatai - a kormányzat rezsiblöffje miatt a jövőben is veszteségesen működnek majd. Egyrészt azért mert sohasem térülnek meg az adófizetők által a vételárra költött százmilliárdok, másrészt azért is mert a cégeket folyamatosan támogatni kell a közpénzekből, hogy működőképesek maradjanak.

Ennek ellenére a kormány áprilistól 6,5 százalékkal mérsékelte a háztartások gázárait. A villany ára szeptembertől 5,7 százalékkal lesz olcsóbb, a távfűtésért pedig októbertől kell kevesebbet fizetni, 3,3 százalékkal. Ezekben a tarifamódosításokban az a közös, - állítják az elemzők - hogy miközben a családok szinte meg sem érzik a minimális árváltozást, a díjkorlátozásokkal már több mint két éve veszteségessé tett áram-, gáz- és távhő szolgáltatókat még a mostaninál is kilátástalanabb pénzügyi helyzetbe hozzák.

A szakértő úgy véli: az őszi önkormányzati választásokig várhatóan fenntartja a Fidesz a jelenlegi működésképtelen rendszert. Később azonban kénytelen lesz áremeléseket végrehajtani mind az energia-, mind a többi közüzemi szolgáltatási szektorban. Különösen akkor, ha az Orbán-kormány komolyan veszi a saját ígéreteit és nonprofittá teszi a közmű cégeket. A klasszikus értelemben vett nonprofit működés ugyanis azt jelenti, hogy képződik a társaságoknál a fenntartási és a fejlesztési kiadások fedezésére szolgáló haszon. Vagyis nem lehetnek veszteségesek mint jelenleg. Ez pedig csak díjemelésekkel érhető el.

A közgazdász arról is beszélt, hogy a kormányzat azért tudta az elmúlt két évben csökkenteni a lakossági áram- és a gázdíjakat, mert az energiaárak jelentősen csökkentek az utóbbi időszakban a nemzetközi piacokon is. Ennek ellenére jelenleg, - a kormány által végrehajtott "nagy rezsicsökkentések" után, vagyis jelenleg, - még mindig magasabbak a lakossági áram- és a gázdíjak mint 2010-ben a Fidesz hatalomra jutása előtt voltak, 2011-ben ugyanis az Orbán kormány jelentős emeléseket hajtott végre az energiaárakon. Így a rezsiharc végül csak azt eredményezte, hogy a Fidesz-kabinet visszaadott valamennyit a megnövelt árakból, vagyis a saját korábbi áremeléseit kompenzálta valamennyire az Orbán-kormányzat. Mindezt óriási sikernek állítva be.

A kormányzati sikerpropaganda nem állt le az országgyűlési választások után sem, mi több, az őszi helyhatósági választások közeledtével várhatóan ismét felerősödik - állítja Katona Tamás. Ennek az egyik jele, az hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) egymás után publikálja a kevésbé ellenőrizhető valóságtartalmú győzelmi jelentéseket. Ezek közös jellemzője, hogy nem mindenben felelnek meg a statisztikai számítások készítése során betartandó szakmai követelményeknek - jegyezte meg a professzor.

A MEKH legutóbbi ilyen jelentése arról számol be, hogy az áprilisi újabb 6,5 százalékos földgáz árcsökkentés hatására a budapesti lakossági fogyasztók földgáz átlagárai a második legolcsóbbak voltak a megvizsgált 23 ország közül. A hivatal számításai szerint ugyanakkor idén áprilisban Bukaresten kívül Pozsonyban, Prágában, Varsóban és Lisszabonban is jövedelmük nagyobb részét voltak kénytelenek villamos energiára és földgázra fordítani a lakosok (ugyanakkora energiamennyiség megvásárlása esetén), mint a budapestiek.

Alacsonyak a bérek

A statisztikai adatok is azt támasztják alá, hogy az uniós átlagtól elmaradó hazai bérek is felelősök azért, hogy bevételeinkből aránytalanul sokat költünk a háztartások fenntartására és a megélhetési kiadásokra. A GfK Piackutató Intézet legutóbbi felméréséből kiderül: a huszonéveseknél is a rezsi illetve napi általános kiadások dominálnak a költések között, a harmincasok "vagyonának" pedig majdnem 60 százaléka megy el élelmiszerre és rezsire. Ezzel szemben a 70 év felettiek már pénzük 80 százalékát költik el rezsire, ételre és gyógyszerekre.

Katona Tamás úgy látja: annak aki a statisztikai adatokból szeretne képet kapni a hazai energiaárakról érdemesebb a MEKH tájékoztatói helyett az európai statisztikai hivatal, az Eurostat adatait figyelni. A legtöbb család azonban a saját zsebén is érzi, hogy a kormány igyekszik megszépíteni a háztartások helyzetét. Ezért trükközik a közmű díjakkal, amit vagy ügyfélként, vagy adófizetőként, de végül mindenképpen meg kell fizetniük az embereknek, hiába állít mást a kormány tette hozzá a szakember.