Gyámság alá helyezik az állami tanárokat

A jogszabályok alapján nem választhatja elnökévé az államtitkári székéből távozó Hoffmann Rózsát a Nemzeti Pedagógus Kar; a testület országos küldöttgyűlésének tagjait hétfőtől szerdáig választhatják meg az államilag fenntartott iskolákban dolgozó, a választói névjegyzékbe előzőleg feliratkozott tanárok. A szakszervezetek bojkottálták a szavazást, de a Kar - egyelőre homályos - hatáskörével, működésével kapcsolatos panaszaikat az Alkotmánybíróság elutasította.

Tegnap megkezdődött a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) országos küldötteinek - online - választása, amely holnapig tart és elvileg az összes, államilag fenntartott oktatási intézményben dolgozó tanár részt vehet rajta, aki tavaly szeptembertől - akarva-akaratlanul - automatikusan az NPK tagjává vált. Szavazni viszont csak azok jogosultak, akik előzőleg feliratkoztak a választói névjegyzékbe - a szavazni szándékozók számáról nincsenek nyilvános adatok -, ők viszont mindössze 190 jelölt közül választhatnak, az alig 384 jelentkező közül csak ők gyűjtötték össze határidőre a szükséges számú pedagógusi ajánlást.

Hoffmann nem lehet a Kar elnöke
Legfeljebb az NPK főtitkárává választhatják Hoffmann Rózsát, elnökévé vagy más tisztségviselőjévé - a jelenlegi jogszabályok alapján - biztosan nem - vélte a lapunknak nyilatkozó Szüdi János. Az oktatási szakjogász szerint a Kar élére a köznevelési törvény értelmében csak állami fenntartású iskolában dolgozó, gyakorló pedagógus választható. Bár a leköszönő köznevelési államtitkárnak - akinek utódjáról egyelőre nem tudni biztosat, de a jelöltek között Hoppál Péter Fidesz-szóvivőt és Sipos Imre helyettes államtitkárt emlegetik - van tanári végzettsége és a törvény azt sem zárja ki, hogy a pedagóguskar elnöke párttag vagy parlamenti képviselő lehessen, az NPK elnökét éppen az országos küldöttgyűlés választja a Kar tagjai közül.
Kizáró ok csak valamely pártban való tisztségviselés - Hoffmann egyaránt tagja a Fidesznek és a KDNP-nek, de tisztsége nincs, a két párt közös listáján jutott be az Országgyűlésbe -, illetve valamely szakmai vagy érdekképviseleti szervben (szakszervezetben) való tisztségviselés és országos kamarai tagság lehet. Főtitkárt viszont pályázat útján választ a Kar elnöksége, a jelöltnek közigazgatási alapvizsgával vagy azzal egyenértékű képesítéssel kell rendelkeznie, de elegendő azt is vállalni, hogy egy éven belül megszerzi ezt a képesítést. Bár a törvény szerint a főtitkár felett a Kar elnöke gyakorolja a munkáltatói jogokat, Szüdi János szerint alapszabály híján nem ismerhetjük a tisztségviselők pontos feladat-, és hatásköreit.

A Kar tisztségviselőinek megválasztására jogosult országos küldöttgyűlés csak 125 fős, ennyien "képviselnek" majd 140 ezer, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) alkalmazásában lévő pedagógust. A helyi tanárok ezer pedagógusonként választhatnak egy küldöttet a küldöttgyűlésbe, így például a viszonylag kevés tanárral rendelkező Nógrád és Vas megyének csak 3-3 képviselője lesz. Végeredményt május 23-án hirdetnek majd, a gyűlés pedig június 14-én tarthatja alakuló ülését.

A tanárok gyér érdeklődésének több oka is van. A két legnagyobb tagsággal - összesen több tízezer fővel - működő közoktatási érdekképviselet, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a szavazás bojkottálására szólította fel a pedagógusokat. A köznevelési törvény ugyanis az Orbán-kormány oktatáspolitikájával - 2010 óta folyamatosan - elégedetlen szakszervezetek kvázi-riválisává teszi az NPK-t, hiszen a szakszervezetekkel ellentétben kötelező tagságot ír elő, továbbá a jogszabály szerint a Kar az oktatáspolitikai döntések "hivatalos" szakmai véleményezőjévé válik, az érdekképviseletek szerepét a munkajogi területre szűkíti le. Az NPK-nak ugyan kötelessége "együttműködnie" a szakszervezetekkel, de ennek részleteit nem tisztázza a törvény.

A PSZ korábban az Alkotmánybírósághoz fordult (Ab) egyebek közt azért, mert a tanárok csupán tájékoztatást kaptak az NPK megalakulásáról, így annak egyelőre semmilyen formában nem lehetnek tagjai. Továbbá a szakszervezet szerint semmi sem indokolta, hogy csak a Klik alkalmazásában lévő pedagógusok lehetnek tagjai a Karnak, az alapítványi, egyházi és magániskolákban dolgozók viszont nem. Megtámadták az NPK tagjaira vonatkozó titoktartási kötelezettséget is, amely a fogalmak tisztázása nélkül kimondja: az állami iskolák tanárai olyan információt nem oszthatnak meg a nyilvánossággal, amely sérti a Kar vagy a "közszolgálat" érdekeit, illetve "veszélyezteti" működését. Az Ab azonban elutasította a PSZ beadványát.

A tanárok ténykedése felett azok az etikai bizottságok fognak őrködni, amelyek az NPK testületei által megalkotandó etikai kódex alapján hoznak majd döntéseket. A kormányzat részéről eddig elhangzott ígéretek szerint az etikai bizottságok döntése alapján senkit nem lehet majd elbocsátani tanári állásából, hiszen az állami pedagógusok munkáltatója a Klik, végső soron pedig az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). A jogszabály szerint az erőforrás miniszter csak törvényességi felügyeletet lát majd el az NPK felett, de ő vagy képviselője - tanácskozási joggal - részt vehet az országos küldöttgyűlésen.

Dagad az angolérettségi-botrány
Már 3000 tagja van annak a Facebook-csoportnak, amelynek tagjai szerint a múlt csütörtöki, írásbeli angol érettségi vizsgán a szövegértési feladathoz lejátszott angol nyelvű szöveg hanganyaga rossz minőségű, érthetetlen volt, emiatt sokan nem tudták azt tudásuknak megfelelően teljesíteni. A csoport tegnap petíciót adott át a vizsgaszervezésben illetékes kormányhivatalnak, amelyben azt írták: a középiskolák többségében nem megfelelő a vizsgákhoz szükséges technikai háttér. Az intézmények többnyire régi táskarádiókat, magnókat használnak, a nagy osztálytermek miatt ezeket fel kell hangosítani, emiatt viszont jelentősen torzul a hang. A felvételek eleve visszhangosak, e mellé a nagy termek saját visszhangja is járul. Ez végképp ellehetetlenítette a szöveg megértését. Az Oktatási Hivatal viszont - a felsorolt technikai hiányosságok ellenére - azzal védte meg az idei angol érettségit, hogy a hanganyag mindenben megfelelt a vizsgaleírás előírásainak.

Kikelt Karsai László az emlékmű ellen

Publikálás dátuma
2014.05.12. 21:39
Karsai László kemény szavakkal bírálta az emlékművet védelmébe vevő kormánypárti politikusokat- FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
Ha majd megépül, "eltüntetik" ezt az emlékművet - vázolta a Szabadság téri, már csaknem kész '44-es német megszállási emlékmű jövőjét a tőle megszokott, szenvedélyes hangú beszédében Karsai László a helyszínen. A vitatott műalkotás ellen immár több mint egy hónapja zajló tiltakozás-sorozat újabb állomásán, a szokásos élőláncos tüntetésen a történész kemény szavakkal bírálta az emlékművet védelmébe vevő kormánypárti politikusokat, akik közül többeket is kiemelt, szembesítve őket megnyilvánulásaikkal.

Karsai volt az, aki mintegy félezer társával együtt aláírta a kormány emlékezetpolitikája elleni petíciót, a szoborról pedig úgy vélekedik: az arkangyalos-birodalmi sasos emlékmű meghamisítja a magyar történelmet, relativizálja a holokauszt eseményeit és meggyalázza az áldozatok, túlélők emlékét. Karsaihoz hasonlóan egyébként az MSZP sem számol a szoborral hosszú távon. Ha át is adják, a szocialisták szerint nem sokáig áll majd a helyén, mert idővel úgyis "az utcákról eltávolított propagandaszobrok parkjába", a Mementó Parkba kerül majd.

Kedden az MTA Filozófiai és Történettudományi Osztálya "Történelmi emlékezet és történettudomány" című konferenciáján egyébként a Szabadság téri tüntetők "küldötteként" Mécs Imre, '56-os halálraítélt, volt parlamenti képviselő, a demonstrációsorozat állandó résztvevője is felszólal.

Szerző

Kikelt Karsai László az emlékmű ellen

Publikálás dátuma
2014.05.12. 21:39
Karsai László kemény szavakkal bírálta az emlékművet védelmébe vevő kormánypárti politikusokat- FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
Ha majd megépül, "eltüntetik" ezt az emlékművet - vázolta a Szabadság téri, már csaknem kész '44-es német megszállási emlékmű jövőjét a tőle megszokott, szenvedélyes hangú beszédében Karsai László a helyszínen. A vitatott műalkotás ellen immár több mint egy hónapja zajló tiltakozás-sorozat újabb állomásán, a szokásos élőláncos tüntetésen a történész kemény szavakkal bírálta az emlékművet védelmébe vevő kormánypárti politikusokat, akik közül többeket is kiemelt, szembesítve őket megnyilvánulásaikkal.

Karsai volt az, aki mintegy félezer társával együtt aláírta a kormány emlékezetpolitikája elleni petíciót, a szoborról pedig úgy vélekedik: az arkangyalos-birodalmi sasos emlékmű meghamisítja a magyar történelmet, relativizálja a holokauszt eseményeit és meggyalázza az áldozatok, túlélők emlékét. Karsaihoz hasonlóan egyébként az MSZP sem számol a szoborral hosszú távon. Ha át is adják, a szocialisták szerint nem sokáig áll majd a helyén, mert idővel úgyis "az utcákról eltávolított propagandaszobrok parkjába", a Mementó Parkba kerül majd.

Kedden az MTA Filozófiai és Történettudományi Osztálya "Történelmi emlékezet és történettudomány" című konferenciáján egyébként a Szabadság téri tüntetők "küldötteként" Mécs Imre, '56-os halálraítélt, volt parlamenti képviselő, a demonstrációsorozat állandó résztvevője is felszólal.

Szerző