A kilakoltatási moratórium meghosszabbításáról döntött tegnap a parlament. Az új országgyűlés első döntése értelmében a devizahitele miatt nem lakoltathatnak ki senkit, amíg a kormány nem rendezi az adósok problémáját. Az Orbán-kabinet négy éve gyakorlatilag folyamatosan menti a hiteleseket, ám a valóban bajban levőket nagyrészt elkerülték a mentőcsomagok. Erre legutóbbi országjelentésében az Európai Bizottság (EB) is felhívta a figyelmet. Brüsszel szerint az új mentőcsomagnak kifejezetten a nem teljesítő adósokra kell koncentrálnia. Emellett hangsúlyoznia kell a kormánynak, hogy nem lesz több adósmentés - mindezt annak érdekében, hogy a törlesztési morál ne romoljon tovább.
Ha ugyanis az adósok azt látják, hogy állam mindenképpen megmenti őket, akkor nem látják értelmét a törlesztésnek. Ebből a szempontból az is roppant káros, hogy a kormány csaknem egy éve lebegteti a devizahitelek kivezetését. Most épp a Kúria jogegységi határozatára vár a kormány - ez a testület tájékoztatása szerint ősszel fog elkészülni. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a bedőlt jelzáloghitelek aránya 19 százalék, ezen belül a devizahiteleké 22,4 százalék - vagyis a forinthitelesek sincsenek jó helyzetben. Brüsszel egyébként azt is felvetette, hogy érdemes lenne a forinthiteleseknek is mentőövet dobni - de csak a bedőlt adósoknak.
Ha nem is támogatja, de szerencsésnek tartja a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara a kilakoltatási moratórium meghosszabbítását. Olyan nagy társadalmi feszültséget gerjesztett a devizahiteles probléma, hogy érdemes nyugvópontra helyezni, amíg végleges megoldás nem születik - fejtette ki lapunknak Schmidt Zoltán. A végrehajtói kamara elnökségi titkára kifejtette: a tavaly megindított félmillió végrehajtásnak fél százaléka végződött árverezéssel, 0,09 százaléka kilakoltatással. A végrehajtásoknak mindössze egy százaléka indult a devizahitel miatt.
Őszig tehát biztosan marad a kilakoltatási moratórium, könnyen lehet azonban, hogy ennél tovább is. Gulyás Gergely, a Fidesz országgyűlési képviselője tegnapi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: a ciklus végéig akarják kivezetni a devizahiteleket. Az új mentőcsomagról egyelőre nem sokat tudunk. A moratórium meghosszabbításáról szóló törvénymódosítási javaslatban Navracsics Tibor úgy fogalmazott: úgy kell rendezni a felek viszonyát, hogy ne érvényesüljön az árfolyamkockázat, és az érvénytelen szerződési kikötések miatt az adósoknak ne kelljen egyenként a bíróságokhoz fordulni.
A magáncsőd intézménye szintén felmerült a lehetséges megoldások között, ám a Fidesz szerint ez a devizahiteleseknek nem jelentene megoldást. Ugyanakkor mivel a végrehajtások nagy része nem emiatt van, mégis sürgető lenne a magáncsőd intézményének bevezetése. A kormány ezt ugyanúgy négy éve halogatja, mint az adósmentést. A különböző mentőcsomagok tapasztalatai ugyanis azt mutatják, hogy a nem teljesítő adósok fizetőképessége nem állítható helyre. A Nemzeti Eszközkezelő által megvásárolt ingatlanok tulajdonosainak harmada például a 10-12 ezer forintos lakbért sem tudja fizetni. Ez alapján pedig úgy tűnik, hogy nem az árfolyamkülönbözettel vagy a szerződések különböző kikötéseivel van probléma, hanem a hitelesek szociális helyzetével.
MSZP: Átfogó megoldást!
Támogatja a kilakoltatási moratórium meghosszabbítását, ugyanakkor az adósok helyzetének gyors és átfogó rendezését szorgalmazza az ellenzéki párt. Varga László, az MSZP parlamenti képviselője tegnapi sajtótájékoztatóján kifejtette: a moratórium annak beismerése, hogy bár az Orbán-kormánynak négy évig minden lehetősége megvolt a probléma megoldására, mégsem mentették meg a legnehezebb helyzetben lévőket. Ismeretes: az Alkotmánybíróság a szerződések törvényhozással való módosítását is engedélyezte a parlamentnek.
Varga rámutatott: 2010-ben kezelhető volt a svájcifrank 185 forintos árfolyama, azóta azonban sokat romlott a helyzet. A devizahitelesek nagy százaléka nem tudja fizetni a megemelkedett törlesztőrészleteket, a kilakoltatási moratórium pedig csak halogatja a probléma valódi rendezését. A forint árfolyamát erősítő, kiszámítható gazdaságpolitikára lenne szükség az ellenzéki párt szerint. Az MSZP többször javasolta a családi- vagy magáncsőd bevezetését, de a Fidesz mindannyiszor lesöpörte a javaslatokat az asztalról. Az aktualizált beadványt a következő napokban újra benyújtják - emelte ki Varga, megjegyezve: emellett egy szociális bérlakás-programot is szükségesnek tartanak.
Rendkívüli törvényhozás
Saját dolgát nehezítette meg a Fidesz az előző ciklus végén elfogadott új házszabállyal: rögtön az első szavazásnál kénytelen is volt eltérni tőle. Ahhoz, hogy a kilakoltatási moratóriumról szóló törvényt egy nap alatt végigverhesse a Fidesz a parlamenten, meg kellett szavazni a házszabálytól való eltérést. Ehhez a képviselők négyötödének támogatására volt szükség, vagyis az ellenzéki képviselők hozzájárulása is kellett. Ezt - feltehetően a téma kényessége miatt - meg is kapta a Fidesz. A jelen lévő 186 képviselő közül 183-an megszavazták. Az új parlament első döntése ráadásul visszamenőleges hatályú, hiszen a moratóriumot a folyamatban lévő végrehajtások során is alkalmazni kell.
Kevés a devizahiteles a végrehajtások között
A tévhitekkel ellentétben nem a devizaadósságok miatt indul a legtöbb végrehajtási eljárás, mi több, ezek csak az ügyek egy százalékát teszik ki. A Magyar Végrehajtói Kamara tavalyi harmadik negyedéves statisztikái alapján a végrehajtások többségét az úgynevezett kis követelések teszik ki: közüzemi tartozások, mobilszámlák vagy parkolási bírságok. Tavaly november 9-e óta él a kilakoltatási moratórium, előtte összesen 250-280 alkalommal került sor kilakoltatásra az ingatlan elárverezését követően. A téli kilakoltatási moratórium bevezetését több mint tíz éve kezdeményezte a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara, rendesen december 1-jétől március 1-jéig tart. Ezt hozta előbbre tavaly a kormány, és ezt hosszabbítja meg mostani döntésével a parlament határozatlan időre, csak a devizahitelesek számára. Ilyenformán a végrehajtások nagy részét, 99 százalékát nem érinti a kilakoltatási moratórium.
Az adósoknak nem kell az árfolyamgát
Több százezer adós számára továbbra sem vonzó az árfolyamgát, hiába szélesítette ki annak feltételeit tavaly novemberben a kormány. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnap kiadott adatai szerint márciusban 1683-an csatlakoztak az árfolyamgáthoz. Ezzel összesen 166 740 gyűjtőszámlát tartanak nyilván a bankok, összesen 18 milliárd forinttal. A teljes devizahitel állomány, amelyet az adósok rögzített árfolyamon törleszthetnek az adósok, 1410 milliárd forintot tett ki idén márciusban, ez az érintett hitelállomány 38 százaléka.
Az árfolyamgát épp két éve működik, a jegybank adatai szerint eddig összesen 33 milliárd forint értékű kamat megfizetése alól mentesülnek. Egy átlagos devizahitellel számolva ez az elmúlt két évben 197,5 ezer forintos megtakarítást jelent. Ez azonban nem tényleges megtakarítás, hiszen ha az adós nem lép be az árfolyamgátba, ez a többletkamat fel sem merül. Az árfolyamgát iránti érdeklődés érezhetően megcsappant tavaly nyáron, amikor a kormány bejelentette, hogy kivezeti a devizahiteleket. Idén összesen 4754-en léptek be az árfolyamgátba, míg tavaly csak május folyamán is többen ennél. A jegybank egy téli felmérésében azt állapította meg, hogy a rögzített árfolyamot nem igénylő adósok csaknem 40 százaléka az új kormányzati mentőcsomagra vár.
A kormány csak ígérget
Egy év telhet el az ígéret és annak megvalósítása között: a kormány tavaly augusztusban jelentette be, hogy kivezeti a devizahiteleket, azóta azonban semmi nem történt. Jelenleg a Kúria jogegységi határozatának kiegészítésére várnak, ez a taláros testület közlése szerint ősszel születhet meg. Az árfolyamrés tisztességtelenségéről az úgynevezett Kásler-ügyben még a nyári ítélkezési szünet előtt dönthet a testület, ám a jogegységi határozatot csak ősszel egészítik ki. A kormány hivatalos álláspontja szerint erre a jogegységi határozatra vár, mielőtt benyújtaná saját javaslatát a parlamenthez.
Közel egy éve azonban csak időhúzás zajlik a devizahitelesek ügyében: az augusztusi nagy bejelentés után a kormány november elsejéig adott ultimátumot a bankoknak, hogy módosítsák úgy a szerződéseket, hogy az árfolyamkülönbözetből eredő terheket a pénzintézetek viseljék. A bankok nem engedtek a zsarolásnak, arra hivatkozva, hogy ha ezt egyszerre minden szerződésnél megtennék, azt kartellezésnek minősíthetné a Gazdasági Versenyhivatal. Eljött a november elseje - majd el is múlt. Bár a kormány azzal fenyegetőzött, hogy ha a bankok nem teszik meg, akkor ők fogják, csak finomhangolás történt az árfolyamgáton, semmi érdemi intézkedés. Ezután a kormány az igazságszolgáltatástól várt átfogó megoldást, folyamatos nyomás alatt tartotta a Kúriát, hogy hozzon jogegységi határozatot.
Ez - hivatalosan a kormány nyomásgyakorlása nélkül decemberben megszületett: kimondta, hogy a szerződések pusztán attól nem minősülnek tisztességtelennek, hogy az árfolyam-különbözet terheit az adósnak kell viselni. Az árfolyamrésre és az egyoldalú szerződésmódosításokra vonatkozóan még nem döntött a legfelsőbb bírói fórum - erre kerülhet sor szeptemberben. Az adósok terheinek növekedését a jegybank korábbi adatai szerint 70 százalékban a forint gyengülése, és 30 százalékban az egyoldalú kamatemelések okozták. Az Alkotmánybíróság megadta a lehetőséget a kormánynak, hogy módosítsa törvényalkotással a már megkötött szerződéseket: ám nem úgy, ahogy azt a kabinet a bankoktól elvárta, hanem úgy, hogy mindkét fél jogos érdekét figyelembe vegyék.