Előfizetés

Barázdán, paragrafuson is átgázoltak a nyertesek

Végleg elszabadulni látszanak a az indulatok a kishantosi biogazdaság földjein. A héten az életveszélyes fenyegetéstől a fizikai erőszakig mindent bevetett az állami földbérlet-pályázat néhány nyertese. Egyikük nem csak a biogazdaság ügyvezetőjére, de az ökogazdasággal aktív szolidaritást vállaló Greenpeace tagjaira is rátámadt. A kishantosiak úgy érzik, sem a törvények, sem a hatóságok nem védik meg őket.

Az állami földbérlet- pályázaton nyertesnek kihirdetett reménybeli új bérlők közül többen is traktorokat küldtek a kishantosi biogazdaság területére. Ők annak ellenére kezdtek el vetni, illetve kitárcsázni az újra sarjadó vetést, hogy április 25-én a Székesfehérvári Járásbíróság első fokon két pályázatnyertes birtokvédelmi kérelmét is elutasította. A döntés értelmében a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Kft. 452 hektáros területét a jogerős ítéletig nem használhatják az új bérlők, illetve jogviszony az ügy rendezéséig csak a nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) és a kft. között van. Ennek ellenére a múlt hét közepétől folyamatos atrocitások érik a kishantosiakat és a Greenpeace aktivistákat.

Elsőként Szőnyegi Tamás, aki a földbérlet pályázaton nyert a múlt hét csütörtökjén azzal fenyegetőzött, traktorral hajt át azon, aki megakadályozza, hogy úgymond ő a földjét művelje. Egy nappal később, Szabó Zsolt, aki 52 hektárt nyert - Ács Sándorné, a kft. alapító-ügyvezetőjének közlése szerint, egy terepjárójával majdnem elsodorta Bolye Ferencet, a gazdaság vezetőjét, aki az aktivisták között állt. Bolye ugyan az autó elől, ám ekkor Szabó kipattant a volán mögül, és nekiesett a férfinak. Többen igyekeztek megfékezni Szabót, aki ekkor az egyik Greenpeace aktivistát is megütötte, majd mindenkivel lökdösődni kezdett. (Az esetről készült videofelvétel több tévé csatorna híradójában és az interneten is látható volt.)

Lapunk információi szerint a sértettek feljelentést tettek, amelyet feljelentés-kiegészítésként kezel a rendőrség, egy korábbi, április 12-i birtokháborítási üggyel kapcsolatban. Akkor - a szemtanúk elmondása szerint - a Simon Kft. traktorai becslések szerint 130-140 millió forintos kárt okoztak a vetés kitárcsázásával és birtokháborítást is elkövettek. Pénteken a kishantosiak követték a Szabó által elnyert földeken dolgozó 3 traktort és megbizonyosodtak arról, hogy a munkagépek a Simon Kft. telephelyére álltak be.

A tárca az új bérlőket támogatja
A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) megkeresésünkre azt közölte: hogy a törvényesség helyreállítása fontos feladat ebben az ügyben is. "Minden szükséges lépést megteszünk annak érdekében, hogy végre azon bérlők használhassák zavartalanul ezeket a földeket, akik érvényes bérleti szerződéssel rendelkeznek. A Kishantosi Kft-nek tavaly ősszel lejárt a bérleti szerződése. Sem akkor, sem azóta nem mondta ki semmilyen bírósági ítélet, hogy a Kishantosi Kft-nek bármilyen jogalapja lenne ezen területek használatára" - írta a szaktárca.

Simon-Hornok Réka, az állami földpályázatok egy másik nyertesének, Simon Károlynak a felesége, annak, aki a 2900 hektáron gazdálkodó Simon Kft. tulajdonosa - mondta Ács Sándorné. Simon nem pályázhatott volna az 1200 hektáros birtok korlát miatt, így viszont újabb 87 hektáros területhez juthatnak. Azon már senki sem csodálkozott, hogy szombaton Simon-Hornok reménybeli birtokán a Simon Kft. gépei jelentek meg.

Vasárnap Márok Csaba Mezőfalva polgármestere, - aki ugyancsak pályázatnyertes - által megbízott traktoros is kihajtott a kishantosi földekre. Ács Sándorné lapunknak elmondta, a hétvégén rendőrökkel ment ki a földekre, ahol az NFA-ra és az agrárkamara egyik alelnökére, Zászlós Tiborra hivatkozó biztonsági őr azt követelte az egyenruhásoktól, hogy Ács Sándornét "küldjék el, mert neki megtiltottták, hogy a területen legyen". Az őr megfenyegette a rendőröket, ha nem küldenek el, nagy bajba kerülhetnek, mire ők beszóltak a sárbogárdi kapitányságra, majd azt kérték, menjek el a földekről - közölte Ács Sándorné. A sárbogárdi kapitányságon megkeresésünkre közölték, nem tudnak az ügyről és felvilágosításért a Fejér megyei Rendőr-kapitánysághoz kell fordulni. A kapitányságtól ígéretet kaptunk, hogy kivizsgálják az ügyet és tájékoztatnak az eredményről.

Föld einstand a Kiskunságban
A Csongrád Megyei Munkaügyi és Közigazgatási Bíróságon tegnap megkezdődött az a per, amelyet a Csongrád Megyei Kormányhivatal ellen indítottak, azért mert kisajátítottak egy 129 hektáros, Baks község területén lévő birtokrészt. A földet egy harminc éve Magyarországon élő arab közgazdász, Al-Aboodi Ali Abdul Amir társtulajdonában lévő, Al-Khamis and Al-Safar Kuwait Kft. 1993-ban legálisan, az akkori törvényeknek megfelelően vásárolta meg. Az agrárvállalkozó a Népszavának elmondta, a kisajátított területen szántó és legelő található, ami azért fontos, mert 150 húsmarhát is tart. A magyar feleségével a kft.-t vezető vállalkozó lapunknak elmondta, a kisajátítás indok az volt, hogy helyre kell állítani az eredeti állapotot. Ő azonban a környékbeliektől azt hallotta, hogy ez a terület is előbb-utóbb pályázattal kiválasztott személyek kezébe kerülhet.
Magyar György ügyvéd a vállalkozó jogi képviselője a Népszavának elmondta, nem csak a kisajátítást, de a földért kapott összeg nagyságát is vitatják. Az arab vállalkozó 500 hektáros birtokot alakított ki, most azonban kisajátítás megbontja a birtokszerkezetet, ráadásul gazdálkodó attól tart, hogy a többi földjét is elveszik. Magyar György precedens értékűnek nevezte az esetet. A bíróság 30 napot kért, hogy dönthessen az indítványról, az ügyvéd ennek függvényében dönt arról, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul-e előzetes.

Meghosszabbított kilakoltatási moratórium: "cigánymentes övezet"

Határozatlan ideig meghosszabbította a parlament a devizahitelesekre vonatkozó kilakoltatási moratóriumot hétfőn.

A bírósági végrehajtásról szóló törvény módosítását - a nemmel szavazó független Fodor Gábor kivételével - az ülésteremben tartózkodó mind a 177 képviselő támogatta, így a kilakoltatási tilalom addig tart, ameddig meg nem születik a devizahitelesek helyzetét rendező jogszabály.

A Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter által jegyzett, hétfőn - házszabálytól eltéréssel - jóváhagyott javaslat a kihirdetését követő napon lép hatályba. Ez volt az új ciklusban elfogadott első törvényjavaslat.

Az előterjesztés indoklásában emlékeztettek, hogy a meghosszabbított moratórium szabályai ezúttal is a téli kilakoltatási tilalomra vonatkozó rendelkezéseken alapulnak. Így nem lehet kilakoltatni azt a devizahitellel rendelkező természetes személyt, aki nem jogosult más, beköltözhető ingatlanra, nem önkényes lakásfoglaló, akit nem sújtottak rendbírsággal, és akit nem ítélt el bíróság hitelezéssel kapcsolatos visszaélés miatt.

A moratórium meghosszabbítását a már zajló végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell. Ugyanakkor a fideszes Csöbör Katalin - miskolci országgyűlési képviselő - kezdeményezésére a parlament elfogadott egy szűkítő feltételt is, amely alapján bizonyos esetekben nem hosszabbítható meg a kilakoltatási tilalom. Így a továbbiakban nem alkalmazható a moratórium, ha az ingatlan árverési vevője vagy átvevője helyi önkormányzat, illetve állami vagy önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szervezet, amely írásban vállalja, hogy a birtokba vételtől számított két éven belül felújítja az ingatlant, és a munkahelyteremtés, munkaerő-megtartás, helyben maradás elősegítése érdekében pályázatot ír ki a bérbeadására.

Csöbör Katalin módosító javaslata indoklásában azt írta: e szabályozás alkotmányosan igazolható indoka, hogy a települések fennmaradásának gyakorlatilag feltétele, hogy minden eszközzel segítsék munkahelyek létrehozását, vállalkozások létesítését. Ehhez pedig szükséges, hogy helyben lakó, ott munkát végző, a közterhekhez hozzájáruló családokkal bővüljenek a közösségek.

A Fidesz politikusa április 24-ei sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy törvénymódosítást kezdeményez a kormány által meghosszabbítani tervezett kilakoltatási moratórium ügyében. A jogszabály tegyen különbséget azok között, akik a felvett hitel miatt kerültek nehéz helyzetbe, illetve akik a Fészekrakó-program során jutottak - elsősorban lakótelepi - lakáshoz, és ott "képtelenek a társadalmi együttélés szabályainak megfelelően élni, tönkre teszik az ott élőket", a közüzemi díjakat, közös költséget nem fizetik - mondta akkor Csöbör Katalin, hozzáfűzve: tartani lehet attól, hogy ez a csoport a kilakoltatási moratórium "meghosszabbítása mögé bújik".

Meghosszabbított kilakoltatási moratórium: "cigánymentes övezet"

Határozatlan ideig meghosszabbította a parlament a devizahitelesekre vonatkozó kilakoltatási moratóriumot hétfőn.

A bírósági végrehajtásról szóló törvény módosítását - a nemmel szavazó független Fodor Gábor kivételével - az ülésteremben tartózkodó mind a 177 képviselő támogatta, így a kilakoltatási tilalom addig tart, ameddig meg nem születik a devizahitelesek helyzetét rendező jogszabály.

A Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter által jegyzett, hétfőn - házszabálytól eltéréssel - jóváhagyott javaslat a kihirdetését követő napon lép hatályba. Ez volt az új ciklusban elfogadott első törvényjavaslat.

Az előterjesztés indoklásában emlékeztettek, hogy a meghosszabbított moratórium szabályai ezúttal is a téli kilakoltatási tilalomra vonatkozó rendelkezéseken alapulnak. Így nem lehet kilakoltatni azt a devizahitellel rendelkező természetes személyt, aki nem jogosult más, beköltözhető ingatlanra, nem önkényes lakásfoglaló, akit nem sújtottak rendbírsággal, és akit nem ítélt el bíróság hitelezéssel kapcsolatos visszaélés miatt.

A moratórium meghosszabbítását a már zajló végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell. Ugyanakkor a fideszes Csöbör Katalin - miskolci országgyűlési képviselő - kezdeményezésére a parlament elfogadott egy szűkítő feltételt is, amely alapján bizonyos esetekben nem hosszabbítható meg a kilakoltatási tilalom. Így a továbbiakban nem alkalmazható a moratórium, ha az ingatlan árverési vevője vagy átvevője helyi önkormányzat, illetve állami vagy önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szervezet, amely írásban vállalja, hogy a birtokba vételtől számított két éven belül felújítja az ingatlant, és a munkahelyteremtés, munkaerő-megtartás, helyben maradás elősegítése érdekében pályázatot ír ki a bérbeadására.

Csöbör Katalin módosító javaslata indoklásában azt írta: e szabályozás alkotmányosan igazolható indoka, hogy a települések fennmaradásának gyakorlatilag feltétele, hogy minden eszközzel segítsék munkahelyek létrehozását, vállalkozások létesítését. Ehhez pedig szükséges, hogy helyben lakó, ott munkát végző, a közterhekhez hozzájáruló családokkal bővüljenek a közösségek.

A Fidesz politikusa április 24-ei sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy törvénymódosítást kezdeményez a kormány által meghosszabbítani tervezett kilakoltatási moratórium ügyében. A jogszabály tegyen különbséget azok között, akik a felvett hitel miatt kerültek nehéz helyzetbe, illetve akik a Fészekrakó-program során jutottak - elsősorban lakótelepi - lakáshoz, és ott "képtelenek a társadalmi együttélés szabályainak megfelelően élni, tönkre teszik az ott élőket", a közüzemi díjakat, közös költséget nem fizetik - mondta akkor Csöbör Katalin, hozzáfűzve: tartani lehet attól, hogy ez a csoport a kilakoltatási moratórium "meghosszabbítása mögé bújik".