Barázdán, paragrafuson is átgázoltak a nyertesek

Végleg elszabadulni látszanak a az indulatok a kishantosi biogazdaság földjein. A héten az életveszélyes fenyegetéstől a fizikai erőszakig mindent bevetett az állami földbérlet-pályázat néhány nyertese. Egyikük nem csak a biogazdaság ügyvezetőjére, de az ökogazdasággal aktív szolidaritást vállaló Greenpeace tagjaira is rátámadt. A kishantosiak úgy érzik, sem a törvények, sem a hatóságok nem védik meg őket.

Az állami földbérlet- pályázaton nyertesnek kihirdetett reménybeli új bérlők közül többen is traktorokat küldtek a kishantosi biogazdaság területére. Ők annak ellenére kezdtek el vetni, illetve kitárcsázni az újra sarjadó vetést, hogy április 25-én a Székesfehérvári Járásbíróság első fokon két pályázatnyertes birtokvédelmi kérelmét is elutasította. A döntés értelmében a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Kft. 452 hektáros területét a jogerős ítéletig nem használhatják az új bérlők, illetve jogviszony az ügy rendezéséig csak a nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) és a kft. között van. Ennek ellenére a múlt hét közepétől folyamatos atrocitások érik a kishantosiakat és a Greenpeace aktivistákat.

Elsőként Szőnyegi Tamás, aki a földbérlet pályázaton nyert a múlt hét csütörtökjén azzal fenyegetőzött, traktorral hajt át azon, aki megakadályozza, hogy úgymond ő a földjét művelje. Egy nappal később, Szabó Zsolt, aki 52 hektárt nyert - Ács Sándorné, a kft. alapító-ügyvezetőjének közlése szerint, egy terepjárójával majdnem elsodorta Bolye Ferencet, a gazdaság vezetőjét, aki az aktivisták között állt. Bolye ugyan az autó elől, ám ekkor Szabó kipattant a volán mögül, és nekiesett a férfinak. Többen igyekeztek megfékezni Szabót, aki ekkor az egyik Greenpeace aktivistát is megütötte, majd mindenkivel lökdösődni kezdett. (Az esetről készült videofelvétel több tévé csatorna híradójában és az interneten is látható volt.)

Lapunk információi szerint a sértettek feljelentést tettek, amelyet feljelentés-kiegészítésként kezel a rendőrség, egy korábbi, április 12-i birtokháborítási üggyel kapcsolatban. Akkor - a szemtanúk elmondása szerint - a Simon Kft. traktorai becslések szerint 130-140 millió forintos kárt okoztak a vetés kitárcsázásával és birtokháborítást is elkövettek. Pénteken a kishantosiak követték a Szabó által elnyert földeken dolgozó 3 traktort és megbizonyosodtak arról, hogy a munkagépek a Simon Kft. telephelyére álltak be.

A tárca az új bérlőket támogatja
A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) megkeresésünkre azt közölte: hogy a törvényesség helyreállítása fontos feladat ebben az ügyben is. "Minden szükséges lépést megteszünk annak érdekében, hogy végre azon bérlők használhassák zavartalanul ezeket a földeket, akik érvényes bérleti szerződéssel rendelkeznek. A Kishantosi Kft-nek tavaly ősszel lejárt a bérleti szerződése. Sem akkor, sem azóta nem mondta ki semmilyen bírósági ítélet, hogy a Kishantosi Kft-nek bármilyen jogalapja lenne ezen területek használatára" - írta a szaktárca.

Simon-Hornok Réka, az állami földpályázatok egy másik nyertesének, Simon Károlynak a felesége, annak, aki a 2900 hektáron gazdálkodó Simon Kft. tulajdonosa - mondta Ács Sándorné. Simon nem pályázhatott volna az 1200 hektáros birtok korlát miatt, így viszont újabb 87 hektáros területhez juthatnak. Azon már senki sem csodálkozott, hogy szombaton Simon-Hornok reménybeli birtokán a Simon Kft. gépei jelentek meg.

Vasárnap Márok Csaba Mezőfalva polgármestere, - aki ugyancsak pályázatnyertes - által megbízott traktoros is kihajtott a kishantosi földekre. Ács Sándorné lapunknak elmondta, a hétvégén rendőrökkel ment ki a földekre, ahol az NFA-ra és az agrárkamara egyik alelnökére, Zászlós Tiborra hivatkozó biztonsági őr azt követelte az egyenruhásoktól, hogy Ács Sándornét "küldjék el, mert neki megtiltottták, hogy a területen legyen". Az őr megfenyegette a rendőröket, ha nem küldenek el, nagy bajba kerülhetnek, mire ők beszóltak a sárbogárdi kapitányságra, majd azt kérték, menjek el a földekről - közölte Ács Sándorné. A sárbogárdi kapitányságon megkeresésünkre közölték, nem tudnak az ügyről és felvilágosításért a Fejér megyei Rendőr-kapitánysághoz kell fordulni. A kapitányságtól ígéretet kaptunk, hogy kivizsgálják az ügyet és tájékoztatnak az eredményről.

Föld einstand a Kiskunságban
A Csongrád Megyei Munkaügyi és Közigazgatási Bíróságon tegnap megkezdődött az a per, amelyet a Csongrád Megyei Kormányhivatal ellen indítottak, azért mert kisajátítottak egy 129 hektáros, Baks község területén lévő birtokrészt. A földet egy harminc éve Magyarországon élő arab közgazdász, Al-Aboodi Ali Abdul Amir társtulajdonában lévő, Al-Khamis and Al-Safar Kuwait Kft. 1993-ban legálisan, az akkori törvényeknek megfelelően vásárolta meg. Az agrárvállalkozó a Népszavának elmondta, a kisajátított területen szántó és legelő található, ami azért fontos, mert 150 húsmarhát is tart. A magyar feleségével a kft.-t vezető vállalkozó lapunknak elmondta, a kisajátítás indok az volt, hogy helyre kell állítani az eredeti állapotot. Ő azonban a környékbeliektől azt hallotta, hogy ez a terület is előbb-utóbb pályázattal kiválasztott személyek kezébe kerülhet.
Magyar György ügyvéd a vállalkozó jogi képviselője a Népszavának elmondta, nem csak a kisajátítást, de a földért kapott összeg nagyságát is vitatják. Az arab vállalkozó 500 hektáros birtokot alakított ki, most azonban kisajátítás megbontja a birtokszerkezetet, ráadásul gazdálkodó attól tart, hogy a többi földjét is elveszik. Magyar György precedens értékűnek nevezte az esetet. A bíróság 30 napot kért, hogy dönthessen az indítványról, az ügyvéd ennek függvényében dönt arról, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul-e előzetes.

Szerző

Ismét van befektetői érdeklődés

Publikálás dátuma
2014.05.13. 07:22
A 4-es metró kelenföldi végállomásánál épülő Budapest One látványterve FORRÁS: FUTUREAL DEVELOPMENT ZRT.
Az európai ingatlanbefektetői piacot óvatos derűlátás jellemzi. Az élénkülés már 2013-ban tapasztalható volt, ám az elemzők előrejelzései szerint 2014-ben további erősödés várható. Jó hír, hogy a hagyományos intézményi befektetők ismét érdeklődnek a magyarországi ingatlanbefektetések iránt, ami nem volt jellemző az elmúlt években. 

" Ki merem jelenteni, hogy elértük a dekonjunktúra ciklus alját. Ezt támasztja alá az is: ismét több befektető lát jó üzleti lehetőséget, hogy beszálljon az ingatlanüzletbe" - emelte ki Lodge-Konthur Adrienne, a CBRE ügyvezető igazgatója.

Hozzátette: az ingatlanbérlők érdeklődése stabil. Kedvező fejlemény, hogy az idén Magyarország visszakerülhet a nemzetközi ingatlanfejlesztési térképre, amit a külföldi kis- és középvállalkozások érdeklődésének növekedése is jelez. Határozott jelei mutatkoznak annak is, hogy az ingatlan-tanácsadói szektor is fokozatosan erőre kap.

A válság előtti 2007-es évben globálisan mintegy 350 milliárd dollár összértékben fektettek ingatlanokba - tájékoztat Borbély Gábor, a CBRE elemzési és tanácsadási vezetője. Ez az összeg a válság első, 2009-es évében 100 milliárd dollárra zuhant.Tavaly már elérte a 200 milliárd dollárt, ami 34 százalékos növekedést mutatott az azt megelőző évhez viszonyítva. 

Az Európai Unió piacán 2013-ban 166 milliárd euró befektetés valósult meg az ingatlan fejlesztési piacon. Ebből 40 milliárd Európán kívüli országból érkezett.

A londoni piac továbbra is kiemelkedik, ahova az európai ingatlanbefektetések 35 százaléka áramlott. Ezt követi a párizsi, majd a német TOP 4 nagyváros, ahova összesen az európai ingatlanfejlesztések 30 százaléka érkezett.

Közép-Európába mindössze 5 milliárd eurót fektettek be (az összes európainak a 3 százalékát), aminek 61 százaléka Lengyelországba érkezett, és mindössze 5 százaléka Magyarországra.

A CBRE elemzési és tanácsadási vezetője a 2014-es várakozásokról elmondta: a magyar ingatlanfejlesztési piacon az idén egyértelmű növekedést várnak, és prognózisuk szerint már az első félévben elérik a múlt évi teljes, 270 millió eurós összeget az ingatlanbefektetések.

Külföldi elemzőket idézve elmondta: örömteli, hogy Dublin és Barcelona után Budapestet tartják 5-7 éves távlatban a legkedvezőbb ingatlanbefektetési célpontnak.

Tatár Tibor a Futureal Development Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy az idén induló fővárosi fejlesztések között a legnagyobb a 4-es metró kelenföldi végállomásánál épülő Budapest One, amely a cégük beruházása. A két hektáros területen 4 torony épül, melyekben 70 ezer négyzetméternyi iroda és szolgáltató helyiséget alakítanak ki.

"A 4-es metró átadása mérföldkő volt a projekt elindításában, hiszen időzítésünket mindig is szerettük volna ehhez igazítani. Az új metró gazdaságélénkítő hatására mi szeretnénk az első magánbefektetői példa lenni: hiszünk abban, hogy Őrmezőn, a 4-es metró végállomásánál, gyors autós megközelíthetőséggel és kiváló láthatósággal rendelkező telkünkön megvalósulhat az az irodapark, amely zászlóshajója lehet az M4 metróvonal mentén kialakuló új beruházásoknak, fejlesztéseknek és értéknövelő projekteknek" - hangsúlyozta Tatár Tibor, a Futureal vezérigazgatója.

A 170 millió eurós (mintegy 50 milliárd forintos) beruházással megvalósuló irodapark első ütemének munkálatai várhatóan 2015 első negyedévében kezdődnek, befejezése 2017 első negyedévére várható.

Ezenkívül 2014-ben a Futurealnak további két épületét adják át és három fejlesztését indítják el. Jelentősen bővül a Corvin negyed, ahol elkészül egy kisebb, de már csaknem teljesen bérbe adott irodaház, és belevágnak a 34 ezer négyzetméteres Corvin IV. irodaközpont fejlesztésébe, valamint új lakótömb építése is elkezdődik a Cordia Park Residenc első ütemével.

Tatár Tibor kiemelte a kötött pályás közlekedés, ezen belül a metró szerepe meghatározó az irodafejlesztéseknél. Ez az oka annak, hogy a Futureal fejlesztései kizárólag a metró vonal mentén létesülnek. A metró előnyei között kiemelte a jó utas kapacitást, a bérlők számára a közlekedéssel járó időmegtakarítást, és a felszíni közlekedés akadályozó tényezőjének a hiányát.

Példaként említette, hogy míg egy metrószerelvény képes egyszerre 1 100 utast szállítani, addig egy busz mindössze 150 főt képes fuvarozni. Meggyőződésének adott hangot, hogy komoly bevásárlóközpontot is csak metró közelébe szabad építeni.

Kitért az irodabérleti díj és a metró kapcsolatára is. Szerinte mintegy 11 százalékkal olcsóbban, és lassabban lehet bérbe adni egy irodaházat, ha nem metró mellett van.

Szerző

A rezsiharc alkonya?

Már a Fidesz belső érdekkörei sem egységesek abban, hogy folytatható-e a rezsicsökkentés. A közüzemi díjak erőszakos lefaragása ugyanis a csőd szélére juttatta az önkormányzati közműszolgáltató cégeket, és veszélyezteti az állami tulajdonú energiaszolgáltatók nyereséges működését is. Emellett már a kormánypárton belül is többen felismerték, hogy rezsiharc kifulladt, nem tartható fenn a végtelenségig, és a társadalomnak már így is túlzottan sokba került az Orbán-kormány rezsiblöffje.

A vezető kormánypárton belül sincs egyetértés abban, hogy folytatni kell-e a rezsicsökkentést? A közüzemi díjak erőszakos lefaragása ugyanis a nemzetközi energetikai vállalatok magyar cégei mellett padlóra küldte önkormányzati tulajdonú szolgáltató társaságokat, például a távhő-szolgáltató, illetve szemétszállító vállalkozásokat is. Emellett veszélyezteti ez az állami tulajdonú energetikai vállalatok - köztük az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. - nyereséges működését is. Így a rezsi átverés mostanra végképp tarthatatlanná vált - nyilatkozta lapunknak Katona Tamás.

A közgazdász professzor szerint most már a fideszes önkormányzatok is lázadnak a Fidesz-kormány rezsi döntései ellen, mert azok tönkre teszik a települések gazdálkodását. ( Egyes szakmai számítások szerint évente hozzávetőleg 100 milliárd forintjába kerül a magyar adófizetőknek, hogy költségvetési támogatások formájában életben tartsák a központi árkorlátozástól vergődő települési közműszolgáltatókat.) A zömében kormánypárti vezetésű önkormányzatokon kívül egyéb belső üzleti és politikai érdekcsoportok is felismerték az Orbán-kormány rezsiharcának súlyos következményeit. Ezt látszik alátámasztani látszik, hogy Heim Péter, a Fidesz-közelinek tekintett Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke a Heti Válasznak adott interjújában kijelentette, hogy a "rezsicsökkentéssel elmentünk a falig". Majd így folytatta: "Ha a Fidesz fenn fogja tartani a harcias retorikáját, az káros az országra nézve, mert félelmet kelt, és elriasztja a befektetőket."

Katona Tamás arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormánynak már azzal is számolnia kell, hogy óriási árat kell fizetnie a társadalomnak, ha a több százmilliárd forintért államosított energetikai vállalatok - például az E.ON német energetikai konszern volt magyarországi gázipari vállalatai - a kormányzat rezsiblöffje miatt a jövőben is veszteségesen működnek majd. Egyrészt azért mert sohasem térülnek meg az adófizetők által a vételárra költött százmilliárdok, másrészt azért is mert a cégeket folyamatosan támogatni kell a közpénzekből, hogy működőképesek maradjanak.

Ennek ellenére a kormány áprilistól 6,5 százalékkal mérsékelte a háztartások gázárait. A villany ára szeptembertől 5,7 százalékkal lesz olcsóbb, a távfűtésért pedig októbertől kell kevesebbet fizetni, 3,3 százalékkal. Ezekben a tarifamódosításokban az a közös, - állítják az elemzők - hogy miközben a családok szinte meg sem érzik a minimális árváltozást, a díjkorlátozásokkal már több mint két éve veszteségessé tett áram-, gáz- és távhő szolgáltatókat még a mostaninál is kilátástalanabb pénzügyi helyzetbe hozzák.

A szakértő úgy véli: az őszi önkormányzati választásokig várhatóan fenntartja a Fidesz a jelenlegi működésképtelen rendszert. Később azonban kénytelen lesz áremeléseket végrehajtani mind az energia-, mind a többi közüzemi szolgáltatási szektorban. Különösen akkor, ha az Orbán-kormány komolyan veszi a saját ígéreteit és nonprofittá teszi a közmű cégeket. A klasszikus értelemben vett nonprofit működés ugyanis azt jelenti, hogy képződik a társaságoknál a fenntartási és a fejlesztési kiadások fedezésére szolgáló haszon. Vagyis nem lehetnek veszteségesek mint jelenleg. Ez pedig csak díjemelésekkel érhető el.

A közgazdász arról is beszélt, hogy a kormányzat azért tudta az elmúlt két évben csökkenteni a lakossági áram- és a gázdíjakat, mert az energiaárak jelentősen csökkentek az utóbbi időszakban a nemzetközi piacokon is. Ennek ellenére jelenleg, - a kormány által végrehajtott "nagy rezsicsökkentések" után, vagyis jelenleg, - még mindig magasabbak a lakossági áram- és a gázdíjak mint 2010-ben a Fidesz hatalomra jutása előtt voltak, 2011-ben ugyanis az Orbán kormány jelentős emeléseket hajtott végre az energiaárakon. Így a rezsiharc végül csak azt eredményezte, hogy a Fidesz-kabinet visszaadott valamennyit a megnövelt árakból, vagyis a saját korábbi áremeléseit kompenzálta valamennyire az Orbán-kormányzat. Mindezt óriási sikernek állítva be.

A kormányzati sikerpropaganda nem állt le az országgyűlési választások után sem, mi több, az őszi helyhatósági választások közeledtével várhatóan ismét felerősödik - állítja Katona Tamás. Ennek az egyik jele, az hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) egymás után publikálja a kevésbé ellenőrizhető valóságtartalmú győzelmi jelentéseket. Ezek közös jellemzője, hogy nem mindenben felelnek meg a statisztikai számítások készítése során betartandó szakmai követelményeknek - jegyezte meg a professzor.

A MEKH legutóbbi ilyen jelentése arról számol be, hogy az áprilisi újabb 6,5 százalékos földgáz árcsökkentés hatására a budapesti lakossági fogyasztók földgáz átlagárai a második legolcsóbbak voltak a megvizsgált 23 ország közül. A hivatal számításai szerint ugyanakkor idén áprilisban Bukaresten kívül Pozsonyban, Prágában, Varsóban és Lisszabonban is jövedelmük nagyobb részét voltak kénytelenek villamos energiára és földgázra fordítani a lakosok (ugyanakkora energiamennyiség megvásárlása esetén), mint a budapestiek.

Alacsonyak a bérek
A statisztikai adatok is azt támasztják alá, hogy az uniós átlagtól elmaradó hazai bérek is felelősök azért, hogy bevételeinkből aránytalanul sokat költünk a háztartások fenntartására és a megélhetési kiadásokra. A GfK Piackutató Intézet legutóbbi felméréséből kiderül: a huszonéveseknél is a rezsi illetve napi általános kiadások dominálnak a költések között, a harmincasok "vagyonának" pedig majdnem 60 százaléka megy el élelmiszerre és rezsire. Ezzel szemben a 70 év felettiek már pénzük 80 százalékát költik el rezsire, ételre és gyógyszerekre.

Katona Tamás úgy látja: annak aki a statisztikai adatokból szeretne képet kapni a hazai energiaárakról érdemesebb a MEKH tájékoztatói helyett az európai statisztikai hivatal, az Eurostat adatait figyelni. A legtöbb család azonban a saját zsebén is érzi, hogy a kormány igyekszik megszépíteni a háztartások helyzetét. Ezért trükközik a közmű díjakkal, amit vagy ügyfélként, vagy adófizetőként, de végül mindenképpen meg kell fizetniük az embereknek, hiába állít mást a kormány tette hozzá a szakember.

Szerző