Elvi lehetőség a Takarékbank vételére

Megadta a Takarékbank Zrt. megvásárlásának - befolyás szerzésének - elvi lehetőségét a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az FHB érdekeltségébe került Magyar Takarék Zrt.-nek. Azt azonban a bíróságnak kell majd eldöntenie, hogy a tranzakció megvalósulhat-e? Az MNB tegnapi közleményében azt írja, a befolyásszerzés akkor fog ténylegesen megvalósulni, ha az illetékes bírói fórumok (Fővárosi Törvényszék, Alkotmánybíróság) a mögöttes adásvételt jogszabályszerűnek, alkotmányosnak mondják ki és a részvények átruházása megtörténik.

Emlékezetes, hogy MNB 2014. május 9-i határozatában engedélyezte, hogy a Magyar Takarék Zrt. az MFB Zrt-től és a Magyar Posta Zrt-től történő adásvétel útján - 54,83 százalékos közvetlen befolyásoló részesedést szerezhessen a Magyar Takarékbank Zrt.-ben.

A jegybank a Magyar Takarék befolyásszerzése alapján egyúttal azt is engedélyezte, hogy az abban tulajdonos FHB Jelzálogbank 13,75 százalékos közvetett tulajdonrészre tehessen szert a Takarékbankban. Az MNB engedélyezési eljárása során nem vizsgálta (jogszabályi felhatalmazás hiányában nem is vizsgálhatja), hogy a befolyásszerzés mögött álló adásvétel jogszerű-e, illetve az arra módot adó jogszabály alkotmányos-e, avagy sem.

Az MNB e határozatában a befolyásszerzés elvi lehetőségét adja meg a befolyásszerző társaság, illetve az eladó társaságok által számára rendelkezésre bocsátott adatok alapján. A részvények adásvételével történő befolyásszerzésre vonatkozó előzetes jegybanki engedély tehát kizárólag annyit jelent, hogy a felek által tervezett befolyásszerzés a pénzügyi ágazati jogszabályokban előírtaknak megfelel, s így az engedélyezési feltételek teljesülnek. A befolyásszerzésben résztvevő felek számára ezáltal megnyílik annak lehetősége, hogy a tranzakciót lezárják.

"Fel sem tételezheti senki sem, hogy az MNB ezzel üzenjen, illetve befolyásolja a független bíróságokat az e témával összefüggő folyamatban lévő perekben" - mondta el érdeklődésünkre Dávid Ferenc, a Takarékbankban összesen mintegy 45 százalékos részvénycsomaggal rendelkező több mint 100 takarékszövetkezet érdekeit képviselő Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) szóvivője. Ugyanakkor megemlítette, hogy az MNB egyik alperese - így ellenérdekelt fele - az OTSZ kontra magyar állam és képviselői perben, amely az FT előtt van folyamatban. Mint ismeretes az FT 2014. április 18-i végzésében újabb ideiglenes intézkedésként egyrészt megtiltotta a Magyar Posta Zrt. birtokában levő takarékbanki részvények átruházását a Magyar Takarék Zrt.-nek.

Másrészt Bene Lajos bíró az AB-hez fordult: állapítsa meg a takarékszövetkezetek integrációjáról szóló törvényről, hogy az nem ütközik-e az alaptörvénnyel, és amennyiben igen, akkor azt visszamenőlegesen teljes egészében semmisítse meg. Emellett az alperesek térítsék meg a takarékszövetkezeteknek a jogalkotással okozott vélt - kárukat. "Ha az MNB elvárja, hogy tiszteljék függetlenségét, úgy ebből következik, hogy a bíróságok autonómiáját az MNB-nek is tiszteletben kell tartania" - emelte ki Dávid Ferenc.

Az FHB tegnapi közleménye szerint ugyanakkor a tranzakció lezárására várhatóan még a 2014. év első félévében sor kerül. A Takarékbank 2014. április 25-i közgyűlésén az MFB és a Magyar Posta együttes 55 százalékos állami részvénytöbbségével, a részvényesek 73 százalékának támogatásával, 10 százalék tartózkodás és 17 százalék elutasítása mellett megszavazták azt az előterjesztést, hogy a Takarékbank 600 millió forint értékben részvényekké átváltható kötvényt bocsát ki. Ennek lejegyzésre zártkörűen csak a Magyar Takarék Zrt. a jogosult.

Ismét van befektetői érdeklődés

Publikálás dátuma
2014.05.13. 07:22
A 4-es metró kelenföldi végállomásánál épülő Budapest One látványterve FORRÁS: FUTUREAL DEVELOPMENT ZRT.
Az európai ingatlanbefektetői piacot óvatos derűlátás jellemzi. Az élénkülés már 2013-ban tapasztalható volt, ám az elemzők előrejelzései szerint 2014-ben további erősödés várható. Jó hír, hogy a hagyományos intézményi befektetők ismét érdeklődnek a magyarországi ingatlanbefektetések iránt, ami nem volt jellemző az elmúlt években. 

" Ki merem jelenteni, hogy elértük a dekonjunktúra ciklus alját. Ezt támasztja alá az is: ismét több befektető lát jó üzleti lehetőséget, hogy beszálljon az ingatlanüzletbe" - emelte ki Lodge-Konthur Adrienne, a CBRE ügyvezető igazgatója.

Hozzátette: az ingatlanbérlők érdeklődése stabil. Kedvező fejlemény, hogy az idén Magyarország visszakerülhet a nemzetközi ingatlanfejlesztési térképre, amit a külföldi kis- és középvállalkozások érdeklődésének növekedése is jelez. Határozott jelei mutatkoznak annak is, hogy az ingatlan-tanácsadói szektor is fokozatosan erőre kap.

A válság előtti 2007-es évben globálisan mintegy 350 milliárd dollár összértékben fektettek ingatlanokba - tájékoztat Borbély Gábor, a CBRE elemzési és tanácsadási vezetője. Ez az összeg a válság első, 2009-es évében 100 milliárd dollárra zuhant.Tavaly már elérte a 200 milliárd dollárt, ami 34 százalékos növekedést mutatott az azt megelőző évhez viszonyítva. 

Az Európai Unió piacán 2013-ban 166 milliárd euró befektetés valósult meg az ingatlan fejlesztési piacon. Ebből 40 milliárd Európán kívüli országból érkezett.

A londoni piac továbbra is kiemelkedik, ahova az európai ingatlanbefektetések 35 százaléka áramlott. Ezt követi a párizsi, majd a német TOP 4 nagyváros, ahova összesen az európai ingatlanfejlesztések 30 százaléka érkezett.

Közép-Európába mindössze 5 milliárd eurót fektettek be (az összes európainak a 3 százalékát), aminek 61 százaléka Lengyelországba érkezett, és mindössze 5 százaléka Magyarországra.

A CBRE elemzési és tanácsadási vezetője a 2014-es várakozásokról elmondta: a magyar ingatlanfejlesztési piacon az idén egyértelmű növekedést várnak, és prognózisuk szerint már az első félévben elérik a múlt évi teljes, 270 millió eurós összeget az ingatlanbefektetések.

Külföldi elemzőket idézve elmondta: örömteli, hogy Dublin és Barcelona után Budapestet tartják 5-7 éves távlatban a legkedvezőbb ingatlanbefektetési célpontnak.

Tatár Tibor a Futureal Development Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy az idén induló fővárosi fejlesztések között a legnagyobb a 4-es metró kelenföldi végállomásánál épülő Budapest One, amely a cégük beruházása. A két hektáros területen 4 torony épül, melyekben 70 ezer négyzetméternyi iroda és szolgáltató helyiséget alakítanak ki.

"A 4-es metró átadása mérföldkő volt a projekt elindításában, hiszen időzítésünket mindig is szerettük volna ehhez igazítani. Az új metró gazdaságélénkítő hatására mi szeretnénk az első magánbefektetői példa lenni: hiszünk abban, hogy Őrmezőn, a 4-es metró végállomásánál, gyors autós megközelíthetőséggel és kiváló láthatósággal rendelkező telkünkön megvalósulhat az az irodapark, amely zászlóshajója lehet az M4 metróvonal mentén kialakuló új beruházásoknak, fejlesztéseknek és értéknövelő projekteknek" - hangsúlyozta Tatár Tibor, a Futureal vezérigazgatója.

A 170 millió eurós (mintegy 50 milliárd forintos) beruházással megvalósuló irodapark első ütemének munkálatai várhatóan 2015 első negyedévében kezdődnek, befejezése 2017 első negyedévére várható.

Ezenkívül 2014-ben a Futurealnak további két épületét adják át és három fejlesztését indítják el. Jelentősen bővül a Corvin negyed, ahol elkészül egy kisebb, de már csaknem teljesen bérbe adott irodaház, és belevágnak a 34 ezer négyzetméteres Corvin IV. irodaközpont fejlesztésébe, valamint új lakótömb építése is elkezdődik a Cordia Park Residenc első ütemével.

Tatár Tibor kiemelte a kötött pályás közlekedés, ezen belül a metró szerepe meghatározó az irodafejlesztéseknél. Ez az oka annak, hogy a Futureal fejlesztései kizárólag a metró vonal mentén létesülnek. A metró előnyei között kiemelte a jó utas kapacitást, a bérlők számára a közlekedéssel járó időmegtakarítást, és a felszíni közlekedés akadályozó tényezőjének a hiányát.

Példaként említette, hogy míg egy metrószerelvény képes egyszerre 1 100 utast szállítani, addig egy busz mindössze 150 főt képes fuvarozni. Meggyőződésének adott hangot, hogy komoly bevásárlóközpontot is csak metró közelébe szabad építeni.

Kitért az irodabérleti díj és a metró kapcsolatára is. Szerinte mintegy 11 százalékkal olcsóbban, és lassabban lehet bérbe adni egy irodaházat, ha nem metró mellett van.

Szerző

A rezsiharc alkonya?

Már a Fidesz belső érdekkörei sem egységesek abban, hogy folytatható-e a rezsicsökkentés. A közüzemi díjak erőszakos lefaragása ugyanis a csőd szélére juttatta az önkormányzati közműszolgáltató cégeket, és veszélyezteti az állami tulajdonú energiaszolgáltatók nyereséges működését is. Emellett már a kormánypárton belül is többen felismerték, hogy rezsiharc kifulladt, nem tartható fenn a végtelenségig, és a társadalomnak már így is túlzottan sokba került az Orbán-kormány rezsiblöffje.

A vezető kormánypárton belül sincs egyetértés abban, hogy folytatni kell-e a rezsicsökkentést? A közüzemi díjak erőszakos lefaragása ugyanis a nemzetközi energetikai vállalatok magyar cégei mellett padlóra küldte önkormányzati tulajdonú szolgáltató társaságokat, például a távhő-szolgáltató, illetve szemétszállító vállalkozásokat is. Emellett veszélyezteti ez az állami tulajdonú energetikai vállalatok - köztük az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. - nyereséges működését is. Így a rezsi átverés mostanra végképp tarthatatlanná vált - nyilatkozta lapunknak Katona Tamás.

A közgazdász professzor szerint most már a fideszes önkormányzatok is lázadnak a Fidesz-kormány rezsi döntései ellen, mert azok tönkre teszik a települések gazdálkodását. ( Egyes szakmai számítások szerint évente hozzávetőleg 100 milliárd forintjába kerül a magyar adófizetőknek, hogy költségvetési támogatások formájában életben tartsák a központi árkorlátozástól vergődő települési közműszolgáltatókat.) A zömében kormánypárti vezetésű önkormányzatokon kívül egyéb belső üzleti és politikai érdekcsoportok is felismerték az Orbán-kormány rezsiharcának súlyos következményeit. Ezt látszik alátámasztani látszik, hogy Heim Péter, a Fidesz-közelinek tekintett Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke a Heti Válasznak adott interjújában kijelentette, hogy a "rezsicsökkentéssel elmentünk a falig". Majd így folytatta: "Ha a Fidesz fenn fogja tartani a harcias retorikáját, az káros az országra nézve, mert félelmet kelt, és elriasztja a befektetőket."

Katona Tamás arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormánynak már azzal is számolnia kell, hogy óriási árat kell fizetnie a társadalomnak, ha a több százmilliárd forintért államosított energetikai vállalatok - például az E.ON német energetikai konszern volt magyarországi gázipari vállalatai - a kormányzat rezsiblöffje miatt a jövőben is veszteségesen működnek majd. Egyrészt azért mert sohasem térülnek meg az adófizetők által a vételárra költött százmilliárdok, másrészt azért is mert a cégeket folyamatosan támogatni kell a közpénzekből, hogy működőképesek maradjanak.

Ennek ellenére a kormány áprilistól 6,5 százalékkal mérsékelte a háztartások gázárait. A villany ára szeptembertől 5,7 százalékkal lesz olcsóbb, a távfűtésért pedig októbertől kell kevesebbet fizetni, 3,3 százalékkal. Ezekben a tarifamódosításokban az a közös, - állítják az elemzők - hogy miközben a családok szinte meg sem érzik a minimális árváltozást, a díjkorlátozásokkal már több mint két éve veszteségessé tett áram-, gáz- és távhő szolgáltatókat még a mostaninál is kilátástalanabb pénzügyi helyzetbe hozzák.

A szakértő úgy véli: az őszi önkormányzati választásokig várhatóan fenntartja a Fidesz a jelenlegi működésképtelen rendszert. Később azonban kénytelen lesz áremeléseket végrehajtani mind az energia-, mind a többi közüzemi szolgáltatási szektorban. Különösen akkor, ha az Orbán-kormány komolyan veszi a saját ígéreteit és nonprofittá teszi a közmű cégeket. A klasszikus értelemben vett nonprofit működés ugyanis azt jelenti, hogy képződik a társaságoknál a fenntartási és a fejlesztési kiadások fedezésére szolgáló haszon. Vagyis nem lehetnek veszteségesek mint jelenleg. Ez pedig csak díjemelésekkel érhető el.

A közgazdász arról is beszélt, hogy a kormányzat azért tudta az elmúlt két évben csökkenteni a lakossági áram- és a gázdíjakat, mert az energiaárak jelentősen csökkentek az utóbbi időszakban a nemzetközi piacokon is. Ennek ellenére jelenleg, - a kormány által végrehajtott "nagy rezsicsökkentések" után, vagyis jelenleg, - még mindig magasabbak a lakossági áram- és a gázdíjak mint 2010-ben a Fidesz hatalomra jutása előtt voltak, 2011-ben ugyanis az Orbán kormány jelentős emeléseket hajtott végre az energiaárakon. Így a rezsiharc végül csak azt eredményezte, hogy a Fidesz-kabinet visszaadott valamennyit a megnövelt árakból, vagyis a saját korábbi áremeléseit kompenzálta valamennyire az Orbán-kormányzat. Mindezt óriási sikernek állítva be.

A kormányzati sikerpropaganda nem állt le az országgyűlési választások után sem, mi több, az őszi helyhatósági választások közeledtével várhatóan ismét felerősödik - állítja Katona Tamás. Ennek az egyik jele, az hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) egymás után publikálja a kevésbé ellenőrizhető valóságtartalmú győzelmi jelentéseket. Ezek közös jellemzője, hogy nem mindenben felelnek meg a statisztikai számítások készítése során betartandó szakmai követelményeknek - jegyezte meg a professzor.

A MEKH legutóbbi ilyen jelentése arról számol be, hogy az áprilisi újabb 6,5 százalékos földgáz árcsökkentés hatására a budapesti lakossági fogyasztók földgáz átlagárai a második legolcsóbbak voltak a megvizsgált 23 ország közül. A hivatal számításai szerint ugyanakkor idén áprilisban Bukaresten kívül Pozsonyban, Prágában, Varsóban és Lisszabonban is jövedelmük nagyobb részét voltak kénytelenek villamos energiára és földgázra fordítani a lakosok (ugyanakkora energiamennyiség megvásárlása esetén), mint a budapestiek.

Alacsonyak a bérek
A statisztikai adatok is azt támasztják alá, hogy az uniós átlagtól elmaradó hazai bérek is felelősök azért, hogy bevételeinkből aránytalanul sokat költünk a háztartások fenntartására és a megélhetési kiadásokra. A GfK Piackutató Intézet legutóbbi felméréséből kiderül: a huszonéveseknél is a rezsi illetve napi általános kiadások dominálnak a költések között, a harmincasok "vagyonának" pedig majdnem 60 százaléka megy el élelmiszerre és rezsire. Ezzel szemben a 70 év felettiek már pénzük 80 százalékát költik el rezsire, ételre és gyógyszerekre.

Katona Tamás úgy látja: annak aki a statisztikai adatokból szeretne képet kapni a hazai energiaárakról érdemesebb a MEKH tájékoztatói helyett az európai statisztikai hivatal, az Eurostat adatait figyelni. A legtöbb család azonban a saját zsebén is érzi, hogy a kormány igyekszik megszépíteni a háztartások helyzetét. Ezért trükközik a közmű díjakkal, amit vagy ügyfélként, vagy adófizetőként, de végül mindenképpen meg kell fizetniük az embereknek, hiába állít mást a kormány tette hozzá a szakember.

Szerző