Az EP-választáshoz kapcsolódó országjárásán a volt miniszterelnök arról beszélt, hogy a kormány az erő kultuszára épít, mert azt mondja, hogy habár a választók kisebbsége szavazott rá, de a parlamentben többség van, a győztes mindent visz. „Ez a politikai barbarizmus” – jelentette ki.
Ők viszont olyan országot szeretnének látni, ahol a miniszterelnök első munkanapján felírja az irodája falára, hogy a kisebbség akaratából, de a többség érdekében kell, hogy kormányozzon - mondta, hozzátéve, hogy a mai kormányfő ezt fordítva hiszi. Ma ezzel a fajta barbarizmussal találkozik a magyarok túlnyomó többsége, ma munkásnak lenni a többség számára a kiszolgáltatottság, a kiszámíthatatlanság mindennapi élményét hozza – jelentette ki.
Ha a miniszterelnök” gyáván nem adott programot”, akkor az ellenzék dolga ezt megalkotni, hogy népéért küzdjön. Az ellenzéknek nem egymással kell vitatkoznia, és ha van program, akkor az első számú az, hogy le kell számolni a politikai-gazdasági barbarizmussal és megmutatni, létezik emberi Magyarország is – szögezte le.
A vállalkozások világában sem kevesebb a barbarizmus, mert ma nyugodtan lehet 90-180 napra fizetni, nyugodtan meg lehet kifogásolni egy számlát csak azért, mert a zrt. végén ott van vagy hiányzik a pont – folytatta. Az EP-választásokra utalva azt mondta, a jobboldali pártok – ha lehetőségük lenne rá – úgy változtatnák az európai együttműködés szabályait, hogy még kevésbé lehessen belelátni a lapjaikba, de „a pénzért azért tartanák a kezüket”, a DK viszont azt képviseli, hogy egyszerre lehet valaki büszke magyar és büszke európai. Az Európai Egyesült Államok mellett érvelve kijelentette: az együttműködéstől csak a gyengék és a gyávák félnek.
„Égbekiáltó” a különbség Angela Merkel német kancellár és Orbán Viktor magyar miniszterelnök között - hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc, miközben arról beszélt, hogy nincsen bajuk az európai modern konzervativizmussal és jobboldallal, „nekünk az orbánizmussal van bajunk, a kettő nem ugyanaz”.
Az a baloldali, aki felveti a lehetőségét a nagykoalíciónak ezzel a Fidesszel, az lényegében az erkölcsi, szellemi, politikai önfeladásról beszél. Nagykoalícióban csak a politikai közép pártjai tudnak együttműködni, a Fidesz viszont régóta elhagyta a politikai, polgári közepet, kisajátítja a nemzeti akarat egyetlen legitim megfogalmazójának szerepét, és megbélyegezi lényegében valamennyi riválisát - jelentette ki.
Áder János köztársasági elnöknek a parlament alakuló ülésén elmondott beszédéről úgy vélekedett, hogy annak voltak elfogadható és tisztelt, de voltak el nem fogadható részei is. Szavai szerint: „nem szeretném, hogy a köztársasági elnök megmondja, miről beszéljünk mi, amikor közügyeket taglalunk”. Hozzátette: „nem azért tartunk” köztársasági elnököt, hogy rossz osztályfőnökként megmondja, mi a közbeszéd tárgya, az államfőnek ehelyett bátorítania kell minden magyart, hogy fejtse ki álláspontját a közösség ügyeiben. Azzal sem értett egyet, hogy Áder János azért emelte fel a szavát, hogy „ne foglalkozzunk itt mindenfajta politikai szimbólumokkal”. Hangsúlyozta, hogy az államfő „pártja” az, amelyik szobrokat állít és szobrokat távolít el.