Az Országgyűlés kedden kezdte tárgyalni a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényt, amely - mintegy mellékesen - hatályon kívül helyezné a kormányváltással kapcsolatos, nem is olyan régi átadás-átvételi szabályokat, valamint az átadáskori állapotok nyilvánosságra hozatalát. Tudjuk persze, hogy ezúttal az új kormány nem fog túlzottan sok mindenben különbözni a régitől, de talán nem erre alapozva kellene jogszabályt alkotni.
A 2010-es választások után a már kétharmados fideszes parlament - a tárcák felsorolásáról szóló jogszabályban - a kormányzati ügyek átadására új szabályokat alkotott, az elszámoltatás és a csontvázkeresés jegyében. Bár 2010 előtt külön jogszabály ezt az aktust nem szabályozta, a kormányzati ügyek átadása általában zökkenőmentesen zajlott még olyan években is, amikor a kormány összetétele teljes mértékben megváltozott.
A jogszabály akkor nem is két egyenlő fél aktusává tette az átadást-átvételt, hanem több helyen is tetten érhetően alá- és fölérendeltségi viszonyt alakított ki az alakított ki a távozó és a hivatalba lépő miniszter között, természetesen az átvevő javára. Az átadás helyét, idejét, a résztvevők személyt az új miniszter határozta meg 2010-es - mind a mai napig hatályos - törvény szerint, ez alól az átadó csak kivételes módon vonhatta ki magát. Az akkori jogszabály részletesen szabályozta, hogy milyen adatokat kell tartalmazni az átadási anyagoknak - ezek minisztériumonként végül ezer oldalas átadási dokumentumokat eredményeztek. Mivel a Bajnai-kormány hozzáállása a kutyaharapást szőrével elvet követte, gyakorlatilag a teljes átadási dokumentumokat nyilvánosságra hozták 2010-ben, természetesen a minősített anyagok kivételével.
A teljes cikk itt olvasható.
